Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-13 / 2. szám

Vegyes közlemények. Templomszentelési lnnepély. Szárszó, a" kül-somogyi e. vidékben Őszödhöz tartozó le­ány-egyház , mélt. gróf Hunyadi József birtoka, Balaton tava' délkeleti partján. — Az itteni hel­vét vallású ipaiteljes hivek' buzgalma három rö­vid évek alatt a' mélt. földesuraság' atyáskodása, 's oszödi közbirtokos tek. Hollosy Kár, e. vidé­ki 's megyei táblabíró ur' lelkes felügyelete mellett, elavult imaháza helyett egy újat csinos toronynyal erős anyagokból emelt fel. Jelen év és hó' 3-ka volt amaz örömnap , melly Szárszó' híveire derüle új egyháza' felszenteltetésével. Ugyanis e' nap' reggelén kül-somogyi esperes n. t. Hőke József ur, kilencz meghívott lelkész' (kik közt kitetsző volt a' vidékben egyetlen bajúszos honfi, több ta­nítók) számos mindkét nemű uri rendek1 , 's né­pes közönség' kíséretében a' tanítói laktól az új egyházba felmenvén, miután a' tanítók1 éneklő­kara , nágocsi lelkész t. Kallós Károly' vezér­hangja után az új énekeskönyvből néhány vers alka­lomszerű éneket énekle: n. t. esperes ur állott fel el­sőben, 's hatályos szónoklatában történeti rajzát adá a' templomok' szentelésének 's megmutatá: miként a' külsőségek mellett a' templomszentelés' valódi lényegét minden népeknél Istenhez bocsátott imák tevék, jelesen a' prot. keresztyének legczélsze­rübben imákkal szokták az úr1 házát fölszentelni, majd beszédét a' szárszói — hajdan anya - most az idők' borúi után viszont anyák' sorába emelkedhe­tő leány-egyházra alkalmazva — egy buzgó imád­sággal zárá, mellyben áldást kére hazánk' köz atyjára , fels. V-dik Ferdinándra , a' mélt. Hu­nyadi grófi házra, a'köz lakosokra, 's mindazok­ra, kik az új sz. egyház' felépüléséhez tanácscsal vagy segélyezéssel járulának. — Felválta öt rövid hármoniás ének után t. Kállay Lajos kőröshe­gyi lelkész's tanácsbiró ur, 's kellemes hangzatú szónoklatának — mellynek alapigéjét Qlabak. 2 : 20.) nem épen szerencsésen választá — tárgyául tevé : mi legyen a' templom? s mire való legyen az? de idő-kiméletből inkább csak azt fejtegeté elég hatályosan: mire való legyen a' templom? arra t. i. hogy tanítson, jobbítson, vigasztal­jon. Végszavában mélt. Hunyadi grófi család' fe­lekezetességen felülemelkedett jellemét érintvén, édesen újítá meg emlékét hallgatói'szivükben ama hajdani dicső Hunyadi háznak. — Ez alatt kívül szinte érdekes beszédet tartott csepeli lelkész t. Szokolai Sámuel ur a' vidékből egybe sereglett néphez, kifejtvén: mikép a' kézzel csinált templomok a'teremtőt be nem foghatják, hanem a' vallásos szi­vekben nyit magának templomot. Ezek után ismét hármoniás ének, a'sz. keresztség'kiszolgáltatása t. Sááry Gábor kiliti lelkész úrtól. Majd úrvacsorájá­val éltek esperes ur1 kezéből a' jelen volt lelkészek, két lelkész' kezéből pedig a' gyülekezetből szá­mosan, tanító egy sem, melly véghez menvén, vége lön az innepélynek is. — Adjon az ég to­vább is áldást ez iparteljes egyházra, példájának sok buzgó követőket! < U. és E. Csöngel ex. gyűlekezetbrn papválasztág. A' csöngei papi hivatalra m. évi novemb. hó'28-án t. Guoth Ferencz papi helyettes a' gyülekezet által szabadon választatott 's a' jelenvolt espe­res, és esperesi felügyelő urak által, ezen sza­bad választás teljes erejűnek elismertetett. Az el­választott lelkész nem is volt jelen, mert most a' külföldi egyetemeken mulat. Kár! mert nem láthat­ta a'leirhatlan örömet és buzgóságot, mellyel a' gyü­lekezet a'választást tevé. Annyival nagyobb mér­tékben élvezte azt a"' jelenvolt apa, kinek öröm­árjától megrohant szive néma könnyekben tolmá­csolá boldogító érzelmeit. Protestáns lelkészek! atyámfiai az úrban! csüggedni nem illik, nem szabad! vannak még meleg részvevő keblek, vannak buzgó, engedelmes juhok, csak a' pásztori bot ne legyen szivatyu, ne legyen Attila' ostora. A' megyei elnöklet' hivatalos eljárását kifej­teni, szerintem — ezen tudósítás' kiegészítő ré­széhez tartozván , megemlítendőnek vélem azon körülményt, hogy az elnökletünk alatt tartott köz­gyűlés legszebb renddel folyt le. - - A' közgyű­lés' befejeztével az elnökség a' helybeli iskolát lepte meg, a' hová is több kebelbeli tagok' kísé­retében bemenvén, Sass István iskolatanító' ve­zérlete alatt egybesereglett növendék' kikérdezésé­vel majdnem egy óráig foglalkozván , az iskolai rendszernek, tanításmódnak mibenlétéről magának ezen jeles szemle által tudományt szerzett. HraboVszky Lajos. IVépiskola-fölszentclés Holosvártt. — Népnevelés a'haza'köz, korunk' főkivánata ; mert nem miveletlen néptömeg, kit értetlen indulathév ragad, adja az álladalomnak a' békét, boldogsá­got és felvirágzást; hanem nevelt nép, kiismeri emberi, polgári 's vallási kötelességeit, 's tényei az erkölcsr - és törvényszabla vonalokban határo­zódnak. És ez csak népnevelés által eszközölhe­tő, mi nekünk e' szó1 teljes értelmében nincs vagy nagyon silány állapotban teng. Népnevelők nálunk az úgynevezett falusi iskolamesterek, kántorok , kik nincsenek szellemileg oda képezve, hogy a' népnevelő magasztos nevet fölfoghassák, kik nagy­szerű hivatásuknak eleget tenni hiszik, ha a'gyen­ge fejletlen gyermeket, szitok, vessző, ostorral gépszerülega'nagy betűk' ismeretinát értetlen ol­vasásra vihetik. Ellenben a'lényegesebb részindulat és kedély-szerű képzése, erkölcsnek szívbe cse­pegtetése, azon kötelességek' és szabályok' isme­rete, mellyek majd a'gyakorlati életbentanácsadóul lennének; szóval mi a' gyermeket jobbá, ügyesebbé tenné, mind parlagon ismeretlenek. De a' körül­ményeket , vizsga szemmel tekintve, a' vád és keserű panasz elnémul ajkunkról, és szánalom, fájdalom-érzettel száll meg, falusi iskoláinkra és tanítóira gondolva. Keskeny sötét ablakokkal egy szük, romladozott lak, mellyben négy öt tagból álló

Next

/
Oldalképek
Tartalom