Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-02-18 / 7. szám

Iskolaügy. Belső Somogy' iskolái. Honunk' egyik népszerű költője, midőn kalandor élte' egy kis részecskéjét, néhány évtizeddel ezelőtt, Somogy megyénkben töltötte volna, elkeseredve így szólott: ,,Hát múzsáknak szentelt kies tartomány, igy számkivetve van nálad minden tudomány?" mélyen meg levén arról győződve: hogy Somogy' kies vidéke a' múzsa seregnek is kedves lakóhelylyel szolgálandhatna. — Ugy van! — Egy kies és kellemes tájék, több táplálékot 's éldeletet nyújthatván a' tudni vágyakodó léleknek, örömestebb is mulat abban, mint jeles és munkás főket számlálhatunk el dicsekedve a' mult időkből is: de olly munka nem maradt szent ereklyéül egy is a'maradéknak . mellyből egyházaink' régiségeiben — mint kellene — bölcsek lehetnénk; mert azokat tán egyeben kiviil idő 's körülmény is gátolá, minket pedigmár most tehetséghiány ijeszt a' meredekre felhágni 's azontúl meg Sahara' sivatagát is beutazni. Volnánk csak ugy-e Londonban vagy egyebütt, hol társulatok' összes ereje végez illy munkát ? mi is boldogulnánk. Most hát csak sugárt, de azt ishalványat, a' ,i)Iysta eccle»iaeí

czimreis! — Palingenius (invirgine)a'guny' mester-kovácsa a' papok' feslettségét szokott ecsetével festegetvén, a' papokat átalánosan ,,mysta£

í

szóval nevezi, mit Tolnai István a' XVIl-ik században kolosvári oktató kalauzában ,szent papok' szavakkal magyarosít; ismét Suicer XVII- századbeli ref. író Tigurumban kiadott szótárában a' mysta szót igy értelmezi: „mysta, qui sacris initia<ur, seu initiatus est, qui ad sacrorum arcana admittitur-" E' két tételt összevetvén már a' dunántúli egyházkerület' gyűlési és visitatiói czímjegyzékével: ezt úgy egyeztethetni meg, hogy a' rendes lelkészek' sorába irt ,,mysta ecclesíae,

c

nem más lehet, mint a' mai ,papi szent hivatal' kijelöltje (sacri ministerii candidatus) ; minők hajdan, mint cánonaink szólnak, szinte voltak, 's ugyancsak cánonaink' nyomán rendes meghívás nélkül is. — szükség' esetében — a' szent hivatalra felavattatván , néha mint segédlelkészek alkalmaztattak a3

gel. cán. 16. p. szerint, 's igy a' visitatio'jegyzökönyvébe —minta' mai segédlelkészek is, kik ugy szólván szinte sacri ministerii candidatusok, ha jelen vannak, a'rendes lelkészszel együtt beíratnak — „mysta ecclesiae4

' czim alatt feljegyeztettek; igy a' gyűlések' jegyzökönyvébe is, mint ma is a' dunántúli egyházkerületben néha a' jelenlevő közpapság; mi hajdan a' már felavatott papi kijelöltekre nézve méginkább történhetett, mikor még a' diákoknak is jelen kellett lenni a' gyűléseken cánonaink szerint. B.,. y. honnét a' lélek elszomorodva a' természet' mostohaságán , óhajt boldogabb tájakra költözhetni. Ezért rendelte a' régi mesés világ Pindus', Helicon\ 's Pamassus' kellemdús hegyeit múzsái' lakhelvökül. Somogynak ugyan nincsenek illy kebeldagasztó, szív-'s lélekemelő nagyszerű hegylánczai, minők a' hajdani mivelt Görögország' északi határit ékesíték: de vannak benne halmok, völgyek, s ezekben zöldelő gazdag rétek, és csergedező patakok, a' leggyönyörűbb változatossággal; vágynák ez éghajlat alatt termeszthető sokféle növényekkel diszlő mezők, egyfelől feketélő erdők — másfelől felemelkedett szőlőhegyek álkoszorúzvák. Most már lássuk, vájjon e' múzsáknak szentelt kies tartomány, bir-e hozzá olly szépen illő, virágzó tanuló-intézeteket ? vagy tán még ma is elmondhatni a' fenemlített népszerű költőnek e' kesergő szavait: „Istenem / senki sem vette észbe, hogy e' részbe , arva még Somogy."1

1 Első , ki Somogy' e' szomorú sorsát észre és szivére vette, volt, amaz áldozatokkal párosított szép lettekben gyönyörködött, de nemzeti emelkedésünk' nagy kárára már elhunyt, tolnai gróf Festetics György. 0 volt az első, ki, hogy a' Somogy' határi felett borongott setétséget némileg oszlathassa: Csurgó mezővárosban, mint ősi birtokában, a' reformátusok' részire gym-nasiumot építetett, a' mult század' utolsó évtizedében, 's az oktatókat is fizetni segítette, és segíti most is nagylellűileg. Ha már egy tudományos intézet' felállításában az volna a' legfőbb czél, hogy az, a' lehető legkiesb helyen épülve, belőle mindenfelé a' legszebb kilátás lehessen: úgy a' csurgói gymnasiumban a' fő-czél el volna érve; mert a' mellett, hogy Csurgó' kellemes határában van felállítva ; belőle az alatta dél- 's nyugotra terült Horvát-hon' kies határira, mintegy 5 mértföldnyi messzeségre terjedhető kilátás, a' leggyönyörűbb panoramai tekintetet adja. De ez csak mellékes kelléknek tekinthető; fő kellék pedig az: hogy, abba mindenfelölről szabadon költözhetvén a' növendékek, ezek által, minta'nap, mindenfelé szabadon bocsáthassa jóltevő sugárait. E' tekintetben már, tagadni nem lehet, a' csurgói tanulóintézet nagyon czélszerűtlen. Mert ugyanis Somogy'legszélső szegeletében, Horvát-hon'szomszédságában, mondhatni a' Dráva folyam' partján épülve, 's igy ettől és Szala megyétől fél körbe szorítva : csak a' hozzá keletre eső , belső somogyi közelebbi helyezetü szülék küldik be gyermekeiket ; külső Somogy gyéren, Baranya inkább szaporítja a'tanuló sereget. Itt az ok aztán, hogy ezen intézet évről évre csekély számú tanítványokat számlálhatott és számlál ma is. De nem felelt meg ez intézet sok ideig, szinte az újabb időkig, a' kívánt czélnak annyiban is, hogy, ha valamellyik honi iskolánk, ez valóban lelánczolt rabja volt a' latin nyelvnek; az