Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-02-18 / 7. szám

kat mystákwak írták ; noha helytelenül. Mert va lamint a' parochusi nevezet (Pfarrer, Pfarrherr, pap — de nem áldozó pap, mert ez annyi, mint sacerdos, Priester. Illyenek a' protestánsoknál nincsenek 's tanaiknál fogva nem is lehetnek) az egyházi szolgának csak igazgatói, a' „verbi divini ministeri'' (Prediger, prédikátor, concionator, de nem praedicantius) csak szónoklati, a' lelkipásztori (Seelsorger, Seelenhirt, Pastor, animarum curator) csak külön beléleti hatáskörét jellemzi : úgy a' „mysta" név csak a' sakramentomok körüli szolgálatára mutat. Azonban hibás ez utolsó elnevezés annyiból is, mert a' keresztyének között mysták soha sem léteztek. Pogány mysteriumok' kezelői voltak ezek, mint Suetonius megjegyzi, és igy undok bálványok' papjai; nem is élt e' czímmel tudtomra soha egy katholikus pap is, sem a'jus canonicumban (Boehmcr' terjedelmes munkájában egyszer sem fordul elő), zsinati határozatokkan vagy országos törvényekben ez elnevezésnek nyoma nem találtatik, úgy hogy a' ,,mysta ecclesiae" valóságos contradictio in adjecto. A' 16-ik század' közepe táján lettek ugyan már (lásd felebb a' ** csillag alatt) magányos, a' 17-ik század' kezdetétől fogva pedig törvény-alkotla superintendenseink , kik a' papi jelölteket felszentelhették. De még ekkor is nagy része ifjainknak külföldön ordináltatta magát, mint erre például szolgálhat az újabb időkben Szakotiyi József pápai pap és esperes, ki 1772-ben Oemler superintendens által ordináltatott Jenában. Tették pedig ezt annyival is inkább, mivel sem akkor, sem azóta olly egyházi vagy világi törvényeink nem voltak, mellyek ezt tiltották volna, minthogy következetesen nem is tilthatták; mert ha a' forrás keserű, nem lehet akkor édes a' csermely' vize is. Ezek mind mystáknak nevezték magokat, megkülönböztetésül azoktól, kik honi superintendensek által ordináltattak. Bekövetkezvén a' protestáns anyaszentegyház szorongattatásának gyász ideje, sok gyülekezetek megfosztattak lelkivezéreiktől. Titius Dávid, Reiser Antal, Sutorius Bálint, Stephanides György, Horeczky István 's egyebek az országból száműzettek. A' komáromi börtönben a' sok sanyargattatások miatt egyszerre 17 prédikátorok tagadták meg hitöket. Mintegy 30-an spanyol vagy nápolyi gályákra küldettek; 70-nél többen pedig kemény fogságban tartattak. Igy levén a' dolgok' állása, az árva gyülekezeteknek prédikátorokra volt szükségök, elannyira, hogy ha itt-ott valamelly kék köpönyeges emberre bukkantak, azt nolle velle megragadván, erőnek erejével papjokká tették. A' superintendensek ordinálni a' világért senkit nem bátorkodtak, mert ezt tenniök tanácsos nem is lett volna. Kik tehát mégis hivattatást éreztek magokban a' papi hivatalra, külföldre mentek 's ott szenteltették fel magokat. Ezek aztán visszatérvén hazájukba, mysta czímmel éltek. A' magyarhoni protestáns papok nem is mindenkor superintendensek által lőnek ordináltatva; mert nálunk protestánsoknál az ordinatio nem levén sakramentom , azt akárki is véghez viheti a' papi jelölt' személyén akár Romában, akár Wittembergában, akár Genevában, a1

nélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy a' hivatalviselésre nézve ellenfeleinktől követelt apostoli úgynevezett immediala successio' fonala az által megszakadjon. A' külföld' egyháza is elégszer ordinál a' superintendens' közbenjötte nélkül. Minden akadémiákon van hatalma erre a' theologiai facultásnak. Teheti ezt minden consistorium , 's bármelly delegált papság. Igy Crossenszkytordinálta Eber Pál, Melanchton Fülöp, Major György, Froschel Sebestyén, Sturio János és Ecelius Péter. Hermel Pált ordinálta Froncel Salamon briegi prédikátor, Zimmermann Márton diaconus, Mylius Joakim diaconus, és Gerhard Antal diaconus. Ezek közül tehát egyik sem volt superintendens. — Az alulirtat is Weimárban 1819-ben Günther, Zungel és Horn ordinálták, kik consistoriumi ülnökök voltak ugyan, de nem superintendensek. Magyarországban is érvényesen ordinálhatott régenten minden esperes 's más közrendű pap is. A' modori iskola' reclora lleyer Jeromos Nagy-Szombatba hivattatván lG38-ban prédikátornak, Wegelin Josue , Gőtz Endre és Schmidt Dániel pozsonyi lelkészek által ordináltatott. E' szerint a' 16. és 17-dik századbeli azon prédikátoroknak is, kik külföldön szenteltettek fel, szabadságukban állott, haza jöttükkel másokat ezen hivatalra felszentelni, mit tettek is, a' nélkül, hogy ez nekik vétekül tulajdonitatott volna. Sőt bizonyos előítéletnél fogva, többre becsülték a'papi jelöltek, illyenek által ordináltatni, mint külföldet nem látott superintendensek vagy seniorok által. Valamint tehát a' külföldön ordináltatott papok, úgy az ezek által későbben ordináltatotlak is, magokat praeferenter papoknak tekintvén, abban keresték legfőbb dicsőségöket, ha parochus, minister, antistes, pracco, praesul, pastor, 'stb. helyett a' nekik szebbnek tetsző ,mysta ecclesiae" czímmel figurázhattak, meg nem gondolván, hogy a' mysta vagy mystes elnevezés épen olly kévéssé alkalmaztatható rájok, mint a' mai superintendensekre a' mufti czím. E' volna tehát a' mysta szó' valódi analysise és egyszerű értelme. Ki ennél kielégítőbb magyarázatot tud adni, cselekedje kérjük e' lapok'útján; mint tudni vágyó 's tanulni szerető, köszönettel veendi az útbaigazítást,*) Gödörházi Gödör József. *) Másik, némi felvilágosítás a* „Mysia ecclesiae" czínire. Alig tenne hasznosabb dolgot egyházi irodalmuknak valaki egyházi tudósaink közül, mintha annak régiségeit kikutatván, ebben is világot gyújtana. Mert ámbár sok