Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-02-11 / 6. szám

ezen túlságba bukást 's sülyedést megbocsáthat­lan vétkül róná fel? Én ezt, a' reformatio' csak árnyék-oldalának nevezem; kijavítni, az érettebb kor' teendői közé tartozik. 'S valóban itt az idő, hogy a' nép a' méltányosság és igazságnak hó­dolva, elálljon ettől — a' különben is, nehezen fé­kezhető népkényt, borzasztólag erős állásba he­lyező, a' vallás 's egyházi hivatal' méltóságát a' porig lealázó, minden felügyelői hatóságot meg­hiúsító jogtól! — a' dimissio, 's ennek mérges sar­jadzása , a' marasztás' gyakorlatától. Valasztás hát az egyházi vagy papi hivatalokra, — 's más semmi. Az elbocsátás, felfüggesztés 's letétel le­gyen nem a' változó kedélyű nép', de a' részre­hajlatlan törvény' kezében, mellynek súlya alól nincs mentesítés. Ötödik kérdés: .} Egyházi fenyítéknek van-e korunkban helye, 's ha igen, mennyiben, 'skik által gyakoroltassékil í Egyike a' legcsiklandó­sabb kérdéseknek! lyen-\\z 1 felelni, annyi mint a'mysticismus, pietismus, a'jó Isten tudja, hány­féle mismus' avatottjává kiáltatni; nem-et vála­szolni, annyi mint megtapodni a' józan ész' su­gallatát 's eltérni az evangeliomi tanítmánytól. Én, nem aggódva a' túlcsapongók' kárhoztató vádja iránt, ha korunk még annál világosodottabb volna is, az egyházi fenyíték' szükséges voltéit sür­getem. Nem állítom én, hogy korunk sokkal ro­szabb volna az előidőknél, mert hisz' akkor sem angyalok, de emberek lakták a' földet; nem is emelek szót, századunk' vallástalanságai 's elfa­jultságai ellen: de azt reménylem, mások is meg­ismerik , hogy a' gyöngéden alkalmazott egyházi fenyíték, mindenkor megtermé az erkölcsiség' és vallásosság' hasznára , a' maga gyümölcsét. — Azonban távol legyen, hogy a' régi poenitensek' öt különböző stádiumát, vagy Montanus' szigorú, 's az újabb Methodíslák' lágyabb fenyíték-szabá­lyait kivánnám életbe léptetni; vagy helyeselném mindenben Calvin' fenyíték-rendszerét; 's a' még sok helyen ma is létező szégyen-követ, 's ekklé­zsia-kövelést a' templomokban , melly irtózatos fenyíték , úgy is csak az egyik, 's a' gyengébb nemet, 's a' bün' egy nemében sújtja: mindeze­ket nem; — a' szelídebb kor 's emelkedettebb értelmiség , ma, engedékenyebb intézkedést igé­nyelnek. Szeretet legyen az egyházi fenyíték' alapja; kérés, serkentés, intés'sfigyeltetés annak stadiumai; terjesztessék ki Sz. Máté XVIII: 15, 16, 17. és Thes. III: 14, 15. értelmében, a' czégéres bűnben lévők, botrányos éltüek; gyer­mekeik' erkölcsi nevelését 's tanítatását mellőző szülék , háládatlan gyermekek; irgalmatlan gaz­dák, káromló nyelvűek, vallási szertartások'meg­vetői, sőt — mert világosodott századunkban illyek is találtatnak — gúnyolóira, 'stb., olly módon, hogy mivel a' lelkipásztor 's a' presbyte­rek, nemcsak ekklézsia' kormányzói, de a' val­lás' őrei, 's a'vallásosság'kegyeletének gyarapítói is egyszersmind: tisztökben áll ügyelni az ekklé­zsia' tagjai' erkölcsiségére, 's ha kiket a' kegyes hivek előtt köz-botrányt okozó bűnben léledzeni tapasztalnak, hivatásukhoz illőleg a' presbyterium­nak bejelenteni. Sz. Máté az idézett helyen , azilv­lyekre nézve , első izben, négyszemközti megin­tést rendel: küldje ki hát a' presbyterium' lelki­pásztorát , ki a' vallásból merített, 's szeretet' hangjain előlerjesztett okokkal igyekezzék a' be­panasziottat megnyerni. Nem sikerülés' esetében, legfölebb három hónapi időköz után, újra küldes­sék ki a' lelkipásztor: de már ekkor a' gondnok, vagy gondnokok, majd szinte annyi időközre, 's presbyteri határzásból, 4 's 5 presbyter'jelenlé­tében serkentse 's intse az ébredni, jobbulni vo­nakodót; mig végre a' teljes szánni presbyterium figyelteti őt, makacs megátalkodása' szomorú kö­vetkezményére, azaz, a' közutálat- 's megve­tésre. És itt, 's ennyiben haíároztassék a'presby­terium' hatásköre; mert a' kirekesztés (exclnsio) vagyis valakinek bizonyos ideig a' kegyes hivek közé nem sorozhatása felől ítélni, az egyházmegyei törvényszéket illeti. Ila azonban a* megintetett, vagy Ítéltetett, tettel tanúsítja valódi jobbulását : örülni kell inkább az angyalokkal, a' bűnös' meg­térésén, mint tőle, ekklézsia' vagy presbyterium' követését kivánni; a' bűnben rögzött 's megjob­bulhatatlanokra nézve, a' végitélet' kimondását, halandó létünkre, magunknak ne követeljük; el­lenben előttünk lebegjen szüntelen az illyenekre nézve Sz. Pál' utasítása: „ne tartsátok őket, mint ellenség tekét, hanem intsétek f mint atyá­tokjiátIlly értelemben gyakorlott egyházi fe­nyíték értetik, véleményem szerint, a' Péternek , azaz, az ekklézsiának, vagyis ennek képviselői­nek adatott menyország' kulcsain; ezt jelenti a' megkötés 's feloldásróli parabola. (Mát.XVI.XVIII.) Hatodik kérdés : „Kell-e matrimoniale fó­rum) vagy sem ? Ismét olly kérdés, meUyre okok­kal támogatott véleményemet , az Óramutatóra tett észrevételeim' alkalmával kimondani; — most tehát csak néhány szót. Akár a' házassági köté­sek' természetét; akár a' hallgatók 's tanítók közti bizodalmas viszonyt; akár a' híveknek egyház­kormányzóik iránti benső vonzalmát: akár a'foly­tonos gyakorlatot honunkban (mert az 1790:26. t. czikket, hol a' házassági perek csak ideigle­nesen utasítatnak, természetűk elleni útra, nsust megszüntető törvénynek nem magyarázhatni) 's külországokon tekintjük: mind erősítik a' matri­moniale fórum' szükséges voltát. Semmit nem nyom ezen okok ellen némellyek' azon állítása, hogy a7 pa­pok , a' házassági perekben való bíráskodás által, világi ügyekbe avatkoznak, mitől pedig cánon ál­tal eltiltalvák; mert hogy azok nem pusztán vi­lági perek, 's a' zálogos, örökösödési 'stb. ügyek­től lényegesen különbözők, mennyiben ott, egy némileg vallásos szerződés' felbontásáról van a' szó: csak az elfogult előtt homályos. Igaz, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom