Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-12-02 / 48. szám
— 581 -nak utódjává elválasztandja a' köz bizodalom : istálójál kevés napok alatt kitisztította— akkor édes I ur feszítse meg minden erejét, hogy Hát ugyan még most sem gyanítja senki, kicsoméltó legyen elődje' sarujának kötelékéi megolda- da ez az incognito | ur ? — Ki lehetne más, mint ni. — Egyébként hiszem , hogy, £ ur ismeii azt'a' ki e' lapban a' lelemes hibákat őszinlén kitárja, az embert, a' ki ugyan e' győri gyűlés' alkalma- azokat nyilvánosan lovogatju, 's a'javaslatoknak val önként innepélyesen bocsánatot kélt superin^ magvait hintezgpti? Dicierhic est! magnusHertendensünktől minden rajta eddig elkövetett mél-j cules, a' ki az Augias'istálóját már legbuzgóbb tatlan bánlalmakért, és önként megígérte nekiakaratjának következtében régen kilisztitotla volna, hogy illyesektől jövendőre ovakodni fog: — haj ha a' körülmények kedvezőbbek volnának! Csak ezen emberrel találkozik, kérem mondja meg neki, hogy én őtet alávaló embernek tartom azért, mert a' tőle nem kért Ígéretet rosszul taiija meg! 8) „A' jelen lapban megpendített hibák' és visszaélések' orvoslása végett, indítványoztattak közülök, a jövő gyűlésre: a felszentelésnek jobb módon elrendelése, és a' gyűléseknek hot s mikép tartása." — Kérem, édes § ur, ugyan ne kacsintgasson olly szerelmetesen ama megpendítésekre , és ne tulajdonítson minden történt jót, melly azokkal legtávolabb összefüggésben sincsen, ezen megpendítések' eredménynyének, — mert megtörténhetik, hogy hiúsága majd nagyon is fellebbenti a' vállaira akasztott arszlánbőrt, *s majd alul is igen szembetűnően előtűnnek a' prófétának, — értem az első prófétának — patkós lábai. és megtalálják döngetni az idomtalanúl incognitóskodót. 9) „A káplánoknak helyben mey- vagy nem maradhat ási kérdése szintén el is döntetett; gyülesileg meg er ő sítetv én a7 régi elv: hogy fi' káplán helyben mey nem maradhat. Mindazáltal, ha káplánhoz valamelly gyülekezet makacsul ragaszkodnék, és azt magáénak kívánná megtarthatni: ezt egy költséyén tartandó consislorium által eszközölheti; mi majdnem azon mód, mellyel az egyházi lapban Lutheranus Sincerus javasolt. így fog eldöntetni «' puczincziak' ügye is, melly azonban (fájdalom) még most is húzódik napról napra, — már most harmadid évben."' — Itt, — a' jegyzőkönyvre nem hivatkozván, — csak azt mondhatom, hogy kellőnk közül egyik, vagy l ur, vagy én, nem jól vigyázott; meit véleményem szerint a' határzat ellenkezőképen áll, t. i. a1 káplán helyben megmaradhat, mihelyt egy — minden történhető rendetlenségek' mellőzésére szükséges consistorium a' káplánt semmiben hibásnak nem , de a' gyülekezetben megmaradhatására mindenben alkalmasnak lalálandja. 10) „A többi orvoslandó tetemes hibák fölött is, melly eket eJ lap őszintén feltárt, hinni szeretjük, hogy e kerület majd máskor intézkedendni nem feledend ; és hogg a nyilvános megrovások 's javaslatok ollyan elhintezett magvak lesznek, mellyek ide es gyümölcsöket termendenek, bár későn is. Nem lehet egyszerre mindent, időtől kell várnunk ; körülményeink közt a' legbuzgóbb akarat sem bírván Herculesnek erejével, ki az Augias' az kár, hogy ez a' mi Herculesünk, személyesen jelen ^levén a' győri gyűlésen, bölcs ékesszólásának folyamát bele nem vezette az Augias' istálójába , hogy onnét vagy kiöblögette volna a' szemetet, mellyet kihányni kevés napok alatt nem tud, — vagy legalább tudatta volna a' gyűléssel, mellyek azok a' többi orvoslandó tetemes hibák? — Így, a' mint a' szemelvénynek ez a' szakasza áll, azt másnak tartani nem lehet, mint ollyan tirade-nak, mellynek más czélja nincsen, mint figyelmeztetni az olvasó közönséget a' különféléket megpendítő diága személykére 11) ,,Emeltetlek szózatok é lap' névtelen levelezői ellen is, kívántatván, hogy azok feddettessenek meg jövendőre tiltassanak le, és minden eddigi közleményölt rosszaltassék. De az elnök minden további vitáknak és lehető szenvedélyes kifakadásoknak eleit vette azon nyilatkozásával, hogy hírlapi czikkek gyűlés"1 tárgyai nem lehetnek ; hírlapokban szabadon írni pedig szóllási szabadság' jogának gyakorlatához tartoznék, mellyel beszorítani nem lehet; — kivált nekünk protestáns feleknek az ellen kikelni nem illenék. A' ki valamit meyczáfolni akar, czáfoljon meg ugyané' lap' utján, mellyben mayát megbálottnak veli. És ez elég megszégyenítés azoknak, kik a* nyilvános hibák és visszaélések' lefödött arczu és nevű szerény megrovóit üldöztetni akarni, felfödött arczczal és személyesen sorompóba lépve vakbuzgódnak" — Eddig csak az a'tapasztalásom volt, hogy £ urnák pápaszemei rosszak, — de most azt látom, hogy midás-kái sem jók, a' fölölt nem is akarván Ítélni, a| mi kebele' üregében a' szívnek helyén lóg. 0 nem csak rosszul lát, de képtelen rosszul hall is, 's azért hiszem, hogy azzal, a' mit ő itt helytelenül mond, nem szándékosan ámítja a' publicumot. hanem valóságot vél közölni. De én, a'mi csak előttem szent, mindennek zálogában merem erősíteni, hogy az egész győri gyűlésnek foly tában nem nyilatkozott senki, a' ki azt „kívánta volna, hoyy e'lap'névtelen levelezői feddettessenek meg, jövendőre tiltassanak le , és minden eddigi közleményök rosszaltassék— és hogy az elnöknek idézett szónoklatára lelt volna szükség, hogy megszégyenítessenek azok , kik nyilvános hibák' és visszaélések' lefödött arczu és nevü szerény megrovóit üldöztetni akarnák, 's felfödött arczczal és személyesen sorompóba 96