Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-12-02 / 48. szám

— 581 -nak utódjává elválasztandja a' köz bizodalom : istálójál kevés napok alatt kitisztította— akkor édes I ur feszítse meg minden erejét, hogy Hát ugyan még most sem gyanítja senki, kicso­méltó legyen elődje' sarujának kötelékéi megolda- da ez az incognito | ur ? — Ki lehetne más, mint ni. — Egyébként hiszem , hogy, £ ur ismeii azt'a' ki e' lapban a' lelemes hibákat őszinlén kitárja, az embert, a' ki ugyan e' győri gyűlés' alkalma- azokat nyilvánosan lovogatju, 's a'javaslatoknak val önként innepélyesen bocsánatot kélt superin^ magvait hintezgpti? Dicierhic est! magnusHer­tendensünktől minden rajta eddig elkövetett mél-j cules, a' ki az Augias'istálóját már legbuzgóbb tatlan bánlalmakért, és önként megígérte nekiakaratjának következtében régen kilisztitotla volna, hogy illyesektől jövendőre ovakodni fog: — haj ha a' körülmények kedvezőbbek volnának! Csak ezen emberrel találkozik, kérem mondja meg neki, hogy én őtet alávaló embernek tartom azért, mert a' tőle nem kért Ígéretet rosszul taiija meg! 8) „A' jelen lapban megpendített hibák' és visszaélések' orvoslása végett, indítványoz­tattak közülök, a jövő gyűlésre: a felszen­telésnek jobb módon elrendelése, és a' gyűlé­seknek hot s mikép tartása." — Kérem, édes § ur, ugyan ne kacsintgasson olly szerelmetesen ama megpendítésekre , és ne tulajdonítson min­den történt jót, melly azokkal legtávolabb össze­függésben sincsen, ezen megpendítések' eredmény­nyének, — mert megtörténhetik, hogy hiúsága majd nagyon is fellebbenti a' vállaira akasztott arszlánbőrt, *s majd alul is igen szembetűnően előtűnnek a' prófétának, — értem az első pró­fétának — patkós lábai. és megtalálják döngetni az idomtalanúl incognitóskodót. 9) „A káplánoknak helyben mey- vagy nem maradhat ási kérdése szintén el is dönte­tett; gyülesileg meg er ő sítetv én a7 régi elv: hogy fi' káplán helyben mey nem maradhat. Mind­azáltal, ha káplánhoz valamelly gyülekezet makacsul ragaszkodnék, és azt magáénak kívánná megtarthatni: ezt egy költséyén tar­tandó consislorium által eszközölheti; mi majd­nem azon mód, mellyel az egyházi lapban Lutheranus Sincerus javasolt. így fog eldön­tetni «' puczincziak' ügye is, melly azonban (fájdalom) még most is húzódik napról nap­ra, — már most harmadid évben."' — Itt, — a' jegyzőkönyvre nem hivatkozván, — csak azt mondhatom, hogy kellőnk közül egyik, vagy l ur, vagy én, nem jól vigyázott; meit véle­ményem szerint a' határzat ellenkezőképen áll, t. i. a1 káplán helyben megmaradhat, mihelyt egy — minden történhető rendetlenségek' mellő­zésére szükséges consistorium a' káplánt semmi­ben hibásnak nem , de a' gyülekezetben megma­radhatására mindenben alkalmasnak lalálandja. 10) „A többi orvoslandó tetemes hibák fölött is, melly eket eJ lap őszintén feltárt, hinni szeretjük, hogy e kerület majd máskor intézkedendni nem feledend ; és hogg a nyil­vános megrovások 's javaslatok ollyan elhin­tezett magvak lesznek, mellyek ide es gyümöl­csöket termendenek, bár későn is. Nem lehet egyszerre mindent, időtől kell várnunk ; kö­rülményeink közt a' legbuzgóbb akarat sem bírván Herculesnek erejével, ki az Augias' az kár, hogy ez a' mi Herculesünk, személyesen jelen ^levén a' győri gyűlésen, bölcs ékesszólá­sának folyamát bele nem vezette az Augias' istá­lójába , hogy onnét vagy kiöblögette volna a' szemetet, mellyet kihányni kevés napok alatt nem tud, — vagy legalább tudatta volna a' gyűlés­sel, mellyek azok a' többi orvoslandó tetemes hibák? — Így, a' mint a' szemelvénynek ez a' szakasza áll, azt másnak tartani nem lehet, mint ollyan tirade-nak, mellynek más czélja nincsen, mint figyelmeztetni az olvasó közönséget a' külön­féléket megpendítő diága személykére 11) ,,Emeltetlek szózatok é lap' névte­len levelezői ellen is, kívántatván, hogy azok feddettessenek meg jövendőre tiltassanak le, és minden eddigi közleményölt rosszaltassék. De az elnök minden további vitáknak és lehető szenvedélyes kifakadásoknak eleit vette azon nyilatkozásával, hogy hírlapi czikkek gyűlés"1 tárgyai nem lehetnek ; hírlapokban szabadon írni pedig szóllási szabadság' jogának gya­korlatához tartoznék, mellyel beszorítani nem lehet; — kivált nekünk protestáns feleknek az ellen kikelni nem illenék. A' ki valamit mey­czáfolni akar, czáfoljon meg ugyané' lap' utján, mellyben mayát megbálottnak veli. És ez e­lég megszégyenítés azoknak, kik a* nyilvános hibák és visszaélések' lefödött arczu és nevű szerény megrovóit üldöztetni akarni, felfödött arczczal és személyesen sorompóba lépve vak­buzgódnak" — Eddig csak az a'tapasztalásom volt, hogy £ urnák pápaszemei rosszak, — de most azt látom, hogy midás-kái sem jók, a' fö­lölt nem is akarván Ítélni, a| mi kebele' üregé­ben a' szívnek helyén lóg. 0 nem csak rosszul lát, de képtelen rosszul hall is, 's azért hiszem, hogy azzal, a' mit ő itt helytelenül mond, nem szándékosan ámítja a' publicumot. hanem valósá­got vél közölni. De én, a'mi csak előttem szent, mindennek zálogában merem erősíteni, hogy az egész győri gyűlésnek foly tában nem nyilatkozott senki, a' ki azt „kívánta volna, hoyy e'lap'név­telen levelezői feddettessenek meg, jövendőre tiltassanak le , és minden eddigi közleményök rosszaltassék— és hogy az elnöknek idé­zett szónoklatára lelt volna szükség, hogy meg­szégyenítessenek azok , kik nyilvános hi­bák' és visszaélések' lefödött arczu és nevü szerény megrovóit üldöztetni akarnák, 's fel­födött arczczal és személyesen sorompóba 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom