Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-12-02 / 48. szám
582. lépve vakbuzgódnak. — '5 valljon kicsoda józan eszünek jöhetett volna is gondolatjába törvénvkedni akarni névtelenekkel, tehát személyekkel, kiket nem ismer? — Böcsületcsen megmondom én , mi és mennyi igazság van ez egész dologban. Egypárszor, ugy mellékesen, előfordulván az alkalom megemlékezni azokról is, mellyek az egyházi lapban névtelenek által mondatlak; mi, kik a' mondottakban érdekelve voltunk, és bizonyosan tudtuk , hogy «w , y.lu , Strena osztó, szókimondó'st. közöltünk lappang, ugy in téztük néhány szavainkat, hogy ő megérthette, mennyire megvetjük azokat a' lefödött arczu és nevil szerényeket, kik személyek , hivatalok , testületek és az egész olvasó közönség iránt tartozott méltányló tiszteletet félretéve, nyilvános hibák' és visszaélések' igazságos megrovása helyett merő rágalmakat hajgálnak ki a' világba. — De hogy mi, vagy akárki, gyülésileg akartunk volna illyesek ellen föllépni, hanem tévedés, minden bizonnyal egyenes hazugság. 12) ,,.4' középponti jegyzői hivatal betöltésére a' szavazatok' többsége Edvi Illés Ádám- j ra esett. Melly alkalommal meg jegyeztetett, I hogy bármelly szavazásban mindenegg gyű- ; lekezet csak egyetlen szavazattal bir, ha több ( lelkésze volna is valamellynek— E' pontban híven referál 'S, ur. 13) „Varga' (igazi nevén Schuster) kátéja felől gyülésileg kimondatott, hogg iskolai haszonvételre az nem lészen megengedtetve : hanem magános élhet vele, kinek tetszend, 'Se' végzés viszont tétetett részint észre adásul a kontár-iróknak , részint jelül Izraelben azon okosdi iskolatanítóknak, kik a' szentet szentségtelen kezekkel felforgatni és az ártatlan tanulóknak eléktelenítve adni eleikbe, tudósságnak 's erénynek tartják " — Egy régi bölcs azt mondotta: „ha valamelly ember' miveltségének mértékét látni akorod, nézd meg öt, mikor haragszik." 'S ha mi most ennek a' bölcs mondásnak engedve , S úrra tekintünk, ugyan mit Ítélhetünk miveltsége felől? 0 épen ugy tesz, mint az a'haragos ebecske, melly mivel ellenét nem marhatja meg, azt a'követ rágja mérgesen, melylyet ez feléje dobott. £ ur szegény Varga Mátyásnak nevén tölti boszuját! — Es ha már most Vargát valósággal Schusternek fognák is nevezni,! mit fogna az által a' káténak ügye nyerni vagy veszteni, és mit maga £ ur? Ezenkívül csudálom még, hogy ? ur az ö elmésségét a' Mátyás néven is nem próbálta köszörülni. Máskor ő ezt is tette! 14.) „Resch' schematismusához, mint magány vállalathoz, a' gyülekezetektől kivánt és bejött adat-öszveg, fontos okokra nézve, meg nem küldetni: ellenben a' dunántúli ev. névtár 1844-re közhasználatra , hogy ReschJ ur is vehesse, kinyomatni rendeltetetti S A' névtár' szerkesztése n. t. Perlaky Dávid esperes, Dregály - [Dániel és Haubner Máté lelkész urakra levén bi - zatva: ezek feladásukban kétségkívül el is fog • nak járni. 15.) Azokra, mellyeket a' ngugintézetről : egy megélemedett esperes' nyugalmazásáról . Wimmer úrról, az unióról, a' 3 napiggülés , nek 's több rendű deputatióknak lielgéről, a' convent-teremről 16 hasáb sorokban mond, meg jegyzésem nincsen. Nem mondhatja l ur, hogy szemelvényének szavait és szellemét nem idéztem föl híven. De mondja meg igaz lelkére, e' munkája után reményl-e legkisebb böcsületet? gondolja-e, hogy megszólamlása állal a' győri gyűlésről halló és tudó közönség' elméjében felötlött balvéleményeket kiirtotta, vagy megelégítette légyen? Bizony mondom, maga | ur, az igazságnak rosz szolgálatot tett; de nekem is; mert ha az én xczgnram kegyed' szemelvényeit olvassa, abban új forrást talál, mellyből örömmel citálhat ellenem ! De engemet az vigasztal, hogy kegyed akár történetesen, akár készakarva igen jellemzően vette az ikszét névjegyéül. Shakespeare az y-1 közönségesen hiábavaló bötünek mondta ; én pedig az x-t a' magyar abc-ében haszontalannak nevezem ezentúl mindig.*) Győrött oct. 3. 1843. Haubner. Ez úttal használjuk az alkalmat kérelmesen figyelmeztetni az irókat, hogy szekrényünkben több 100 ívnyi, közüttök igen jeles, dolgozatok várakoznak napvilág után Méltóztassanak azért Először: a'megezáfolandó ezikket, meilynek csak egyszeri megjelenése is reájok nézve botrány, újra le nem irni egész terjedelemben - minélfogva a' kárhoztatott czikk kétszer jelenendik meg, mit maguk sem akarhatnak Másodtzon Nem igyekezni mindenre feleletet adni . mert félő , hogy p.o. a' Győr belvárosi egy fogadó1 védelmére kénytelenek lesznek ekkép szólni: nem impertirientia hogy özvegy birtokosnéja nem építette nagyobbra. Harmadszor: nem mérgelődni, hogy valaki nem közöl többet, szebbet , igazabbat, jobbat, méltányosabbat f mint mennyit talál, lát 's akar, 's nem irni más elébe, miket találjon kiszemelésre legméltóbbaknak 's milly formán szemeljen- Minden egyénnek saját feje, szive "s szeme van; hogy' kívánhatni már igazságosan 's erőszakolás' bűne nélkül, hogy ugy gondolkodjék, érezzen 's lásson más is mint mi / Mi. őszintén szólva, sajnáljuk hogy az igen derék 's általunk igazan tisztelt Haubner ur minden pontra tintába mártja iró— tollát, 's úgy a' mint felesel; mit, ha nem akarjuk is kotnyeles ke dés nek mondani, kénytelenek vagyunk pántolódásnak nevezni. Egyszersmind hisszük, heve' sziintén, ö maga is átallani fogja, hogy nem pásztori botjával, hanem Attila' ostorával annyi alávalóságot, rosz, csökönyös, ágaskodó, rngdozó lovat, hulló patkós prófétát, oroszlánt, róka-farkast. haragos ebecskét,. Fannii st? midáskákat, schuster, mátyás, .r-et és.y-t, indomtulannl incognitóskodókat kergetett össze- Uram ! vátig elég lett volna a' válaszuk 7-ik pont alatti czikke, ha ugyan ön bizonynyal tudná- ki legyen S ? / .,Ha valamelly ember' miveltségének mértékét látni akarod , nézd meg őt} mikor haragszik /" Török.
