Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-11-25 / 47. szám

— 57'1 — viselet, melly a'legérdemesebb egyéneket emeli hivatalokra , és a' minden józan eszmélést üldöző önkénynek véget vet, legnagyobb hatással leend és bizony ekkorával semmi sem. Itt is tehát n. t. űr fonákul fordítja a' dolgot, mert az okozatot az ok által lehet csak biztoson előállítni. A' testben addig jó vér nem lesz, mig a' gyomor és belek jól nem emésztenek. Igy, mint Bocsor úr igen jól mondá, ezer tervezet mellett is virágzó iskola nem lesz, ha nincs arra való professor; és higye el n. t. úr, egyházunk sem lehet addig virágzó , mig theologiae professorink az excgesisben és philosophiában — a' theologia' két szemefénye ez — úgy otthon nem lesznek mint illik... Azt pedig jó lesz többé nem tenni, mit nem régiben teve egy iíjuval a' n. t. úr, midőn t. i. annak rigorosumját csak azért veté vissza, mert nem az ön cursusából,de a' Somosi' kézikönyvéből hallgatta volta'dogmatica theologiát,'s a' szerint is készült, még pedig jól, a' minthogy mindég is jól tanult. Ezt a' közjóért okvetetlen meg kelle említnünk, mert az jllyet a' világ méltán egyedárusság- és zsarnoki szellemnek nevezi, kivált ha meggondoljuk, hogy prof. Somosi philologus is philosophus is , és talpon álló theologiae professor , kinek kézikönyvéből, kivált az utolsó kiadásból, kérdezni szint úgy mint felelni, akárki nem szégyelheti. 14.) Azt mondja végre észrevevő úr, hogy értekezőt biztosítja az iránt, miszerint nem bánja a' legelső püspöki választás' esetére gyűjtsék öszve az egész papságot a' keresztes-mezőre 's zárják őket külön cellulákba 'sat. Itt azonban tudni kell, hogy mikor itten közelebbről a' cánon szerénti szabadválasztás' eszméje először megpendült, a' successionak némelly barátjai a' szabad választást a' tulcsapongó nagy gyülekezet- 's innen szükségeskép következő zavar és rendetlenség, tekintetéből is kívánták gyűlölségessé tenni. Ugyan azt kérdem a' n. t. úrtól, nem vala- e még eddig arra figyelmes, hogy a1

magyarhon' nyolez superintendentiájában milly csendesen és szépen igazodik az egész dolog, a' nélkül hogy a' Hortobágyra vagy Rákos' mezejére gyűlne az egész papság, vagy cellulákra lenne szükség. Tanulja meg tehát most, milly egyszerű az egész képviseleti választás' módja. A' superintendenlia' keblében lévő egyes egyházak helybéli tanácsaikban szavalnak 's szavazatuk' eredményét beküldik az esperesnek, ki azt beviszi a' superintendentialis gyűlésre, 's itt a' pecsét alatt lévő szavazatokat egy biztosság felbontván, a' többséget nyert egyén székébe tüstént beültettetik. A' tractusok szint úgy választják minden tisztjeiket ar legutolsó ülnöktől fogva fel az esperesig és fő Curatorig, 's a' szavazatok a' tractualis gyűléseken bontatnak fel. Hát az megint minő következetlenség és balfogás, hogy n. t. úr a' zsinatra nézve hajlandó megadni a' képviseletet, 's a' tractusokat ettől megfosztja, épen most, a1

midőn időnk — a' túlságos centralisatio' lelhargiája ellen —méltán követeli , mit a pesti főegyházi kormány, bárha némelly tractusaival szemközt állva , igazán nemes önérzetet mulató kebellel, ki is mondott: hogy t. i. a' tractusoknak, a' hely 's körülmények szerint, illő szabadság 's municipalis rendelkezési jog engedtessék a' lehetőségig ? Mert vájjon lehet-e méltó joggal várni, hogy igazi képviselők legyenek a' zsinaton, kik a tractuson képviseleti rendszerhez nem szoktak? Vájjon nem inkább azt várhatni-e természetesen, hogy valamint ők a' tractuson humillimus servusai valának a' zsinatnak: úgy viszont, rájok kerülvén a' sor , mint zsinati tagok, uralkodjanak a' tractusokon? 15.) A' mi végre a' n. baconi zsinat óta ottan ottan megjajduló gyermeket, 'sa' Flectere si nequeo superos-1 illeti: sajnálni, valóban erősen sajnálni lehet 's kell, hogy a' n. t. úr nyilát prof. Salamon úr ellen akarván irányozni, azt épen kedves maga szivébe lövé. Mert közönségesen tudatik , hogy bár milly tűz kiáltatott is ellene 1840-ben, 's kivált a'tordai zsinaton azon historico - statistica dissertaliójáért. mellyért üt a' götlingai egyetem theologiai diplomával tisztele meg , és a' mellyről egy derék német egyházi lap azt mondja, hogy egy olly tiszta czélzalu derék munkáért nem üldözést és gyanúsítást, de liálás köszönetet érdemel d szerző lionfaitól — soha prof. Salamonra legnagyobb ellenségei se tudának ollyasmit bizonvítni, hogy valakit a' gen. noláfiusság' tárgyában avagy csak becsületes úton is megszólított volna; sem pedig a1 baconi zsinat után soha senki tőle nem hallotta, hogy a' gen. noláriusság' el nem nyeréseért panaszkodott volna. Legfeiebb csak annyi igaz, hogy prof. Salamon is, mint egyházunknak egy érdemes tagja, sok másokkal együtt kedvetlenségét jelentette azon — 's ezt dissertatiojában is elég illendőség és kimélléssel érintette—hogy az egész választás' dolga törvényellenes volt. És már «íféle őszinte 's tiszta czélzatu igaz mondáséit nincs miért haragudni, annyival kevésbé tüzet és tolvajt kiállani , 's üldözést támasztani. Időnk, hála az egeknek ! 's hála kormányunk' atyai bölcsessége- ;s igazság-szeretetének ! olt áll, hogy a' baconi zsinatot is, egyebeket is, ezután bizony csak meglehet irni, úgy a' mint történtek, mind az egyesek' mind a' testületek1

tanúságára és idvére. Abban pedig, mit a' n. t. úr a' jövő püspöki üresség"' esetéről, 's keresztesmezőről és cellulákról mond, megengedjen ha egy kissé kételkedni bátorkodunk 's hitünket a' tudva lévő adatokhoz szabjuk Az egész világ tudja, 's azért szabad és illő azt itt is kimondani, hogy a' n. baconi gen. notariusi candidatio merőben törvénytelen volt, mellyben t. i. az első candidatus a' lutherána superintendentia1 kebelezettje, ön a' püspök' veje, 's a' harmadiknak neje catholica vala. Az is tudva van, hogy ezen canditatio ellen több tractusok' reszc-