Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-11-25 / 47. szám
— 4 572 — -föl a' zsinaton igen komoly protestatio emelke-i dett vala, mellynek megdöntésére sokféle eszkö-j zök felhasználtattak, 's különösen az egy *s más keresett ürügy alatti rábeszélés, midőn a' candidatio' törvénytelensége közönségesen annyira elismertetett, hogy illy szózat is hallatszanék : „Megismerjük , hogy törvénytelen; de most az egyszer legyen meg." Sokan mondják, hogy még az a' hatalmas eszköz is nagy szerepet játszott, melly a' Danaii' tömlöczébe utat nyitott. Ekkor ha erősen utána nem esett volna n. t. úr a' gen. notáriusságnak, igen szép módja vala, azon igen is törvényes protestationak engedve magát \isszahuzni, 's nevét a' candidatioból kihúzatni. De ön nem reccdált ugye bár,'s a' candidatio nagy bajjal ki\ ivatott, 's a' protestatio megbukott; melly diadalban n.t. urnák is nem kis része volt pro proprio commodo , nehogy valahogy prof. Salamon —minta' törvénytelen candidatusok után legtöbb szavazatolt nyert egyén — ezek' helyébe beessék; mi is annyival inkább törvényesen megeshetik vala , mivel mikor a' mult században az egyenes cánonica választás helyett a' mlgs. főegyliázi tanács' candidatioja be kezdett jöni, maga a' zsinat is szint annyit candidált mint a1 főegyházi tanács, 's csak lassankét ejtette ki magát ezen candidatio' gyakorlatából. Azonban n. t. ur nemcsak hogy a' törvénytelen candidatiotól nem recedált, de egészen oda czélzott, hogy vetélytársát — ki különben unoka-öcscse, és a' protestatio' megbuktatásában legnagyobb sikerrel fáradt vala, 's kinek mind magának, mind édes atyjának, a'n. derék püspök Rodola Jánosnak , maga is jól tudja milly sokat köszönhet — megelőzze és felyiilmulja. E' nem mese-beszéd, — 's ezen dolgokat már itt illő, sőt szükség, kimondani, miután n.t. ur annyira ment észrevételeiben, hogy ultimo bagátot, n. Baconban született jajgató gyermeket, és Flectere si nequeo super os-t emleget, különben is ma a' nyilvánosság' korszakában élünk —ez mondom nem mese-beszéd; inert mind ezt jól tudják, kik olt voltak, és sokan a' Bodola Károly' megválasztása ellen fülbe súgott erőségeket is — mellyek közt legfőbb vala az, hogy ő bizonyos ok miatt fejedelmi megerősítésre semmiként számot nem tarthatna — kimondogatták. Egyszóval a' derék férfiú — mert azon gyengeségen kivül, hogy a1 püspökség' elérését igen is fejébe vette vala, igen szép 's nemes jellemű ember, kedves pap , jeles és könnyű elméjű, a' tanácskozásokban nagy szerepre született parlamentaris szónok vala, kinek valóban kór most is nem élni — a1 derék férfiú mondom, ki mellett vala leginkább a' közvélemény, kit a' consistorialis urak egy akarattal hő kebellel pártolának, 's elesésén meg is szomorodának, és a'ki a' többséget kezén tartotta, hirtelen csak elesék, s megtudva az ellene fordított stratagémákat, búval s boszusággal, és n. t. úrtól, kivel addig testvér barátságban vala, egészen elidegenedve, ment haza Szászvárosra, 's csak hamar is meghala. Itt már most jól tudva n. t.ur, hogy kedves unoka-öcscse a' kórságig ragaszkodik ahoz. mireőtet a' közvélemény igen is érdemesnek és kitünőleg alkalmasnak tartolt, 's kivált egyházunk' legfőbb rangú tagjai ki is jelelték vala, méltán recedálhat, és neki hagyhatja vala a' többséget; kivált érezve azt is, hogy ha csakugyan a' törvénytelenségek közt lehet 's szabad különbséget tenni, részéről a' törvénytelenség' mérfokát legkisebbnek lehet tartani. I)e ön ezt nem tevé, sőt igenlegesen is mindenkép azon volt, hogy maga nyerje az ultimo bagátot, és triumphussal jöhessen haza. Mind ezeket okvetetlen meg kelle említni azért, hogy tisztán kitessék, mellyikre illik a' llectere si nequeo superos, 's mellyik a'n. baconijajgató gyermek, és hogy mennyi őszinteség lehet a' Keresztes-mezőt illető nyilatkozatban , mellyct a' n. t. ur aligha kínjában nem tett, midőn a' képviseleti püspök-választást a' zavargó csoportozás'homályába erőködik merítni. Mindezekből aziskijő, hogy a' n. t.ur predikáczioját — mellyben a' logicatlanság, következetlenség, fogalom-zavar, és psychologiai tapintat' átalános hiánya egymást érik — mennyiben lehet jónak, és alkalmazását helyesnek mondani. Látszik végre, hogy n. t. úr épen maga jajgat a' papság' nevében — melly bizony már csakugyan a' tractusokoni képviseletre is érni kezd, bármilly ellenére is legyen ez némellyeknek — még pedig cum ira, studio, et perturbatione animi. Ezekből utoljára azt is megtanulhatja a' n. t. ur, hogy jobb lessz máskor kevesebbet, kevesebb önhittséggel, több logicával 's igazságszeretettel írni, meggondolva, hogy mint felébb is mondók, a'világ már egy kissé megeszesedett, és Caustinonhonapatrocinio fit pejor. Egyébiránt szivemből fogok örülni, ha a' n. t. ur ezen kis figyelmeztetést, melly legkisebbé is nem személyességből, de egyházunk' legfontosabb ügye iránti tiszta buzgóságból, és annak — mit a' megrepedő irigység sem tagadhat - egy érdemes férfia' becsülete iránti részvétből származott, hasznára forditandja. Névre itt az igazság 's lelkek' országában nincs szükség; mert különben is látható, az igazság' fegyverével harczol-e valaki vagy sem; 's minden esetre a' szellemi harcz' problémája csak ez lehet: „erősségeket megezáfolni, vagy alaposabbakat tenni ellenökbe." Református Sincerus. Lapunk" 1842-iki első számában hirdetett jutalomra nézve későbben türténendik «' nyilatkozás. Sz erk. Szerkesztő-kiadók: Székács József, Török Pál. — Nyomtatja T ra 11 n e r-IÍ á r o 1 y i.
