Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-09-23 / 38. szám

ség-kötés alá, szabad akaratjánál fogva, egész készséggel aláirá, — ellenkezőt bizonyít!" De! azt sem kivántuk soha, hogy kedvünkért meghalni akarjon (noha Aesculápjaink' működései daczára is hinnünk kell, hogy csakugyan mindnyájan meghalunk): sőt inkább óhajtók, hogy éljen 's élte'alkonyát a' nyugalom' gyöngéd ölében éldelve, a' gyülekezet' szellemi emelkedését erödűs ifjú lelkész' hatályos munkálódása alatt eszközleni engedje; mert agg lelkészünk — hogy nyiltan szóljak — a' helyettesítés' alkalmakor mindennel inkább birt mint ama' kegyed állította lelkész-erővel. Krisztus mondá: „a' lélek ugyan kész, de a' test erőtlen ! * Illy körülmények közt vala agg lelkészünk is, miután séta közben lábát ficzamítá, melly sérüléshez aggsági gyengeség is járulván, a' hallgatóság' miattai aggodalma' kíséretében voltosak képes szónoki székre lépni, melly körülmény már magában is siettetheté a" helyettesítést. De még a véletlen eseményelőtt, sőt mielőtt a' gyülekezetnek csak megvillant volna is elméjében a' segédlelkész' szükségessége, ön édes H. ur már 1841.ben agg lelkészünkhez , a' még szolgálható lelkészerővel biró férfiúhoz, intézett levelében becses személyét segédjéül felajánlotta, mellyre a'tisztes ősz' tagadó válaszát a' jegyzőkönyvből kimutathatom, lllyenek az ön életből merített lényei. Igy czáfolja önnön cselekedete ama' ferde állítását, miszerint agg lelkészünk még szolgálhatott volna Ön arczárói röpül a' dongó; ott nem sújtja, hanem kilesi, vájjon nem fogja-e azt felebarátja' orrán szét-morzsolhatni. De fönebbi állítása kíméletlenül terheli a' papi felsőséget is, miután főpásztori szemlekor, maga főtiszt, püspök urunk látván a' gyülekezet' hervatagságát, sürgetőleg ajánlá aggastyánunknak — a5

már sikerrel szolgálni akkor is képtelennek — az ekklézsia' kedvezései közben leendő önkénytes hátravonulását. Kik lesznek illykép' — ha merem kérdeni — az ön által olly igen elménczileg bélyegzett bántolódzók ? Vagy ön az orvost is bántolódzónak fogja czimezni, ha a' gyógyíthatatlan, az egész testműszerben bizonyos fásult lankadtságot okozó, sőt éltet veszélyeztethető lagot lemetszeni javalja? De a' dj alatti idézet' végén nagy jelentőséggel még az is áll: hogy a'jelenlegi helyettest, meghívása előtt, a' meghívó gyülekezet közül senki nem ismerte. Ezen nyomatékos észrevétele idéző urnák, ha a' dolog' lényegébe hatni akarunk, még csak logicailag sincs egybefüggőleges kapcsolatban az előbbiekkel; mert a' vád' súlya annyiban nyomhatná csak ama' néhány — ha úgy tetszik —bántolódzót, menynyiben agg, még szolgálható (?) lelkészünket hálátlanul nyugalomra erőtelte volna: de a' tisztes ősz, eddigi egész lakása 's fizetése' meghagyásával , és igy nem háiátlan erőszakból — hanem eddigi érdemei' méltánylatából, nyugalmaztatott, mi egy illy kisded, alig 50 éves gyülekezetnek, mint épen a' kecskeméti, csak kitűnő érdemeül szolgálhat, 's méltó hogy buzgólkodása utánozlassék. Igaz, hogy mi helyettesünket nem ismerők meghívatása előtt: de jeles, köztiszteletben álló férfiak' ajánlatára kivántuk megismerni; szerencsénknek tartjuk, hogy megismerhettük, és legnagyobb szerencsénknek, hogy bírhatjuk! Kegyedet pedig, édes honfitársunk, igen jól ismerők, 's az életben vajmi sűrűn megtörténik, hogy mi egyiknek üdvös, ugyanaz másiknak kárlhozó lehet. Záradékul szabadjon még elmondanom, miszerint, ha egyéb az értekezésben felhozott idézetei is H. úrnak olly iszapos kútfőkből merítvék, mint d-je: nem könnyen fogja igazolhatni, miszerint nem mindenkor káplán nyújt ingert a' nyájnak főnökétől! clidegenülésre ; jelesül, ha megsúgom, miképen a' kecskeméti — már rég Léthe' hullámiba fojtott elkeseredéseknek, pártokra szakadozásoknak is gyökoka csakugyan káplánságra vágyó egyénnek, ama' néhány úgynevezet bántolódzó' ellenszegülése miatti meg nem választhatásában rejlett. Am ragadja ön ismét Péter' szablyáját, 's ha úgy tetszik, csonkítson jobbra balra ! részemről bármikor is nyilt homlokkal sikra lépni érdeklett ügyünkben ajánlkozom, sebeket gyógyítandó , mellyek ön homlokát borostyánnal nem övedzendik. Irám Kecskeméten, Julius' 26-kán 1843. G ö m ö r y Fr i d r i k, h.ü.'s a' kecskeméti ágost. ekklézsia' rendes jegyzője. Vegyes közlemények* Gyászitirek. Méltóságos losonczi tíyürky Erzsébet asszony, néhai inéit, zsédeni Ambrózy Lajos cs. kir. kamarás' és helytartói tanácsos' 's néhai v. generális Inspectorunknak özvegye, 's a' n. kürtösi egyház' legjótévőbb gyámanyja, e' folyó 1843-ik évi kisasszony-hava'18-dikán , életének 64-ik évében, hosszabb betegeskedés után, ns. Nógrád vármegyébe kebelezett N.Kürtösön elhunyt. Zsédeni báró Ambrózy Lajos cs. kir. kamarás, kir. tanácsos és temesi kir. kincstári igazgató; zsédeni Ambrózy István és György, többiek, megyék' táblabirái; Ambrózy Erzsébet mélt. Busán Miklós cs. kir. kamarás és tanácsos ur'hitvese és Ambrózy Anna; nem különben kesselőköi ifj. báró Majthényi László fájlalják mindenek felett forrón szeretett édes anyjok 's illetőleg nagyanyjok' halálát. — A' boldogullnak hideg tetemei f. é. kisasszony-hava' 22-ikén szinte N. Kürtösön takaríttattak el. Közli Biszkup Nathanael, n kürtösi ev. lelkész. — F. é. aug. 31-kén n. t. Kis Tatai Tatay Imre a' némedi á. h. gyülekezet' lelkésze, a1

tolnai ev. egyházmegye' esperese, 's tek. Tolna vmegye' táblabírája, nyoleznapig tartott betegsége után életének 76-ik évében, egy jobb életre átköltözködött. A' megboldogult, kit mély tudományosság, jó szivűség, igaz barátság és szelid-