Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-26 / 34. szám

sét, népe' köztudatlanságát, mellynek pedig egy része a' megye' közügyeibe is befoly, néhol a' született magyarok' ajkain is kacsintó beszédet ismeri : lehetetlen, hogy ez egyetleni nemzeti iskolája' felvirágzását ne óhajtsa , 's olly forrásnak ne tekintse, mellyböl Hátszeg' vidékére áldásnál egyéb nem áradhat. Azt eszközleni mennyire épen a' vidékiek' érdekében áll! Ki azt előmozdítja, valóban a' haza' javát mozdítja elő. Imé! szép mező jól tehetni. Szorítsátok ez ügyet forróankebeletekhez, hogy a' haza is forrón szorítson magához, 's múlékony vigalmaitok közzé sorozzátok ez állandót is, állandó és szilárdat, mint havasi bérczeitek. Virá gh áti Fa rkas. Kishont! Iskolatanítók' egylete. A' kíshonti esperességbeli ískolatanílók , pár évvel ez előtt, olvasó társaságot alapítván, czélúl tűzék maguk' kiművelését a' magyar nyelvben, hogy növendékeiknél annál hatósabban terjeszthessék azt; 's im meglepetik az utas, ki három év óta nem járt itt, midőn minden, eddig egészen tót helységben magyarul üdvözeltetik. — E' társaság azonban nemcsak ebben halad elő; hanem az unió'eszméjét is felfogá, midőn gyűléseiben felolvasott értekezések'bírálójául, — bár hitsorsosai közt elég, tán jobb magyarok is léteznek, — reformátust választott. — Én tehát, kit e'megtiszteltetésért, kötelességemnek tartom a' tisztelt közönséggel tudatni, e' társaság' létezését; egyszersmind utóbbi — folyó évi tavaszelő'27-kén Ráhón, esperessé gi felügyelő tettes Szontagh István urnái, mint e' társaság' legbuzgóbb pártfogójánál — tartott rendes gyűlése' eredményét röviden előadni. — Rima-bányai tanító'valóban ékes, jó magyarsággal irott beköszönő — némelly javalatokat is magában foglaló — beszéde után, a'jelenvolt 17 tanító közül hatan, különféle tárgyakról olvastak értekezéseket magyar nyelven; a' mult gyűlés' jegyzőkönyve meghitelesíttetett; — mintegy 300 kötetből álló könyvtára iránt, czélszerü rendelkezések tétettek; az egyházi és iskolai lap is járatni rendeltetett ; a' tót növendékek' számára szükséges kézi könyvek' készítésére a' társak fölszólíttattak, mellyek' legjobbikára tettes f. Knbinyi Jenő ur jutalmat ajánlott; — elhatároztatott : hogy jövőre minden gyűlésben más egyén olvasson beköszönő beszédet. — A' gyűlés szíves magyar vendégléssel végződött. Lengyel Samu, ügyész. Tanítók' sorsa az alsó-zempléni egyházmegyében. A' zemplini e. megyei három éves tanítók' helyzetét adom elő, mint ki egykor magam is közzéjök tartozám. Hallom, hogy épen e1 megye az, melly a' tanítókban legtöbb szellemi fejlődést, miveltséget, tanításrai készséget követel , — és mint áll anyagi jóllétök? lássuk. — Bérlevelöket önkény szabja, mit kétértelmű szavakkal felczifráznak , mellynek magyarázatához a' gyakorlat által ők igen jól értenek; — fizetésük majd mindenütt, és majd mind tanításért, mind templomi szolgálatért bor. — Azért nem vitatom, — nem bűnre csábító eszköz-e ez kezökben, kínos helyzetűkben nem fosztja-e meg őket örökre szép jövendőjüktől ? de azt bátran merem állítani, hogy tudnék kijelelni számos egyéneket, egykét jeleseket, kik örökre e' miatt szerencsétlenekké lettek; —merteire azt felelnék: „az erény úgy szép, ha próbák edzik" — bár, én naponként igy könyörgöm: „ne vigy uram kísértetbe." Élelmök a' sorba főzés, vagy a' mi mindegy, gyakori koplalás; de milly sokszorebéd helyett aludni kénytelen, mert ennek, vagy amannak nem tetszett főzni, 's nincs mód segíteni kínos helyzetén ! Hallom ugyan, hogy már ezt egy helyütt eltörlék, kárpótlás nélkül, 's igy a' gyakori éhezés helyett örököst rendelének. — De jön a' szüret, megy házról házra követelni fizetését, mert bérlevelében igy van kötelességévé téve, viszi utánna két gyermek a' csebret, várja a' már elkészített vízzel felegyített must; látja hogy rosz, de szólni nem lehet, mert egyház' ülnöke adja , kinek lelkében kétkedni nem szabad, mert ez őrködik a'tanító' személye fölött, ki gyűlölséget esküd fejére: de hány helyünnen igazítatik el goromba éktelen szókkal: „itt marad még! várhat! majd ráér!" 'stb. de az ínség nem vár, hanem nőttön nő: igy bejárva a' várost, egyaránt vérző szívvel viselve a' fizetőnek, mint a' nem fizetőnek, méltatlanságát : vár vevőt borára , de nem jön; kínálja de nem kell, mert rosz , és milly szerencsés ha fele árán eladhatja ; örül mert pénzt lát, de nem is ér többet. Ez alatt pedig hányszor megjelenik a' borban lakozó kisértet! — Nem lehet képzelni a' nyomort, méltatlanságot, mellyet itt kénytelen szenvedni a' tanító, kivált ha még lelkésze is nem tiszta jellemű 's szilárd lelkületű; nem képes őt sem tanács, sem pártfogás, sem segéd karok' nyújtása által kínos vergődéseiben vezetni. Én E. B..n szenvedtem ki, e' kinos három évet; örökre szeretném kitörülni életemből: de visszaemlékezni rá kénytelen vagyok. — Legelső szüret' alkalmával a' gondnok kezembe adá a' fizetők' névsorát, neki bátoríta a' majd elkövetendő szemtelenségnek; meg is örültem, mert bérlevelemben 150 fizető volt, 's ő nekem két „száz ötvent ad által. — De elcsüggedék, midőn a' legelső dús gazdag azzal igazíta el: ő nem tartozik a' 150 közé , 's igy több helyütt, 's más szemérmet sértő kifejezésekkel, midőn egy iteze mustot 3V* krajczárral megválthata — elutasítattam; igy nem 150, de ennek felesem fizete, 's maradt a" boldogabb jövendőkre. Ebből lásd el a' lelkész's egyház által mindig hozzád utasított iskolák'követeit, pótoljad naponkénti terhes szükségeid, ruházkodjál hivatalodhoz illően! — hát még miből fogsz tengeni, hosszú időkre terjedő, fizetés nélküli kápláni éveidben ? — De elmúlt a' keservekkel tölt három év, mellyet bár egy lelkes emberba-