Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-26 / 34. szám

Lássuk közlő ur' fontos és nyomos okait! „Le a' falusi gymnasiumokkal!" szól nemes vitézünk. Miért? mert falusifélék! Kár, hogyközlőur, vélt okának okait nem adja elő; kár, hogy a'„falusi" szónak egy kis bövebbi magyarázatába nem eresz­kedik! hogy szerinte megtudhattuk volna : mi kár­tékony anyagok rejlenek benne? De minek? nem szereti szerzőnk a' dolgot soká feszegetni; elég neki e' szót „falusi" érintenie, ebben fekszik már a' kárhoztatás, mert logicája szerint „falusi"annyi: mint kártékony, czéltalan, üdvtelen — unde nosli? — Jaj tinéktek Némethonban mindeddig szépen virágzó, a' népesebb városok'zajaitól távol fekvő nevelőintézetek! Közlőnk lelkében ,pereat"-ot mondott ti reátok, alkalmasint azért: mert ti a' külső nevelés' finomságitól — mellyeket közlőnk' bölcs belátása szerint, már a' gymnasiumokban nagyon kell sürgetnünk — félreesvén, külső máz helyett, alapos tudományokat hoztatok be teremei­tekbe Hiába vitatjátok ti, müveit nemzetek' taní­tói!, hogy a' nagyobb városoktól elszigetelt, regényes helységekben fekvő gymnasiumok, mind testre mind lélekre nézve áldáshozók , mert az ifjút az elszóródáslól, a' vétekre csábító száz meg száz alkalomtól elvonják, és az alapos tanulás' egyedüli foglalatosságához vezetik; a' fenyítéket könnyebbítik; erkölcsök1 eredeti tisztaságát — mivel a' természethez , 's annak őszinte fiaihoz közelebb esnek — kifejthetik, 's azok ártatlan­ságát megtarthatják. Mind hiába! tudós közlőnk, a' világ' szine előtt, morajos kaczajjal fogadja ebbeli nézeteiteket! ,,Le a' sajó-gömöri gymna­siummal" — szól tovább; — halljuk a' másik fontos okot! „mert az pénzt kért az esperes­ségtől, valami auditóriumot akarván építeni.4 Í Is­kolánk, mellynek alapos tudományt terjeszteni fel­adata, igenis szükségesnek látá a' zay-ugróczi új rendszer' elfogadtatása' következtében, egy har­madik hallgató terem' építtetését, hogy mind a' három gymnasiumhoz tartozó osztályok' növendé­kei egymástól elkülönözve . annál czélszciübben taníttathassanak; hogyczélt érjen, esperességünk­hez, mint esperességi iskola, segedelemért folya­modott, mellyet n. t. esperesünk'és esp. felügye­lőnk' lelkes közbenjárása által — bár ettől a'közlő ur hatalmasan vonakodék— meg is nyert. Ki jó­zan és lelkes nem helyeslendi iskolai tanácsunk' ebbeli munkásságát? esperességünknek pedig is­kolánk iránti nemes buzgalmát ? — Nem úgy a' közlő ! ő rontani kiván ott, hol más lelkesek épí­tenek; ő ránezba szedi homlokát olt, hol más lel­kesek nemes czélokra adakoznak, mintha felőle fel lehetne tenni: hogy illy érzetekben lelheti örö­mét — Kár egy nemzeti intézetet, illy — őszin­tén mondva — nevetséges okoknál fogva gyanú­sítgatni!! — Most már az a' kérdés: lehet-e a' sajó-gömöri gymnasiumot továbbra is pártolni?.. Először is nemzeti szempontból Magyar isko­láink' egyik czélja: a' magyar nyelv' elméleti, de leginkább gyakorlati terjesztése. Ezen czélhoz vezető legsükeresebb eszköz: a' tiszta magyar ajkú lakosság, mert ez iránt a' tót vagy a' német ajkú polgárokhoz folyamodni, nem volna egyéb mint czéltalan. S. Gömör városának lakosai tiszta magyarok's nem műveletlenek, de egyszerű, sze­líd erkölcsű, szorgalmatos magyar földmivelők. Itt tehát a' ki czélt akar, azt a'nem vegyes nyelvű magyar ajkú lakosoknál igen is elérheti. Lehet ezt pártolni tovább, felügyelési szempontból. A' jól elrendezett iskolának a' nevelés fő feladata , melly szerint, nemcsak tanítani kell az ifjút az iskolában, de erkölcseire is felügyelni, őt vezetni iskolán kivül is! Már mennél kisebb a' város, an­nál könnyebb az ifjúság' szemmeltartása, és a' mulatságaira is kiterjedő felügyelés, annál gyé­rebb a' roszrai alkalom; már pedig igaz a1 példa­beszéd: „occasio facit furem.".. Lehet ezt pártolni — mi nem keveset nyöm — gazdasági szem­pontból is. Vannak számos szülék, kik bár a' ne­velésre, a' legjobb szándékkal is, keveset költ­hetnek; fiaikat mindazáltal nemzeti nyelvünk' meg­tanulása végett, egy vagy más magyar iskolába küldeni óhajtják. Milly kívánatos tehát — sze­génységünk mellett — olly iskolának további fen­állása , hol a' szülék a' czélt csekélyebb költség­gel elérhetik? Nemondjuk: „ne tanuljon, ha sze­gény!" mert ha ezt vezérelvül fogadandjuk el: akkor magunk ellen fordítjuk fegyvereinket; mert igaz az, uraim! hogy tótajku hazánkfia nemzeti nyelvünk' megtanulására alkalmatos, és kész is, csak eszközöket nyujtsunk npkie, hogy azt cse­kély költséggel, vagy — ha lehet — a'nélkül, tanulhassa meg. Ezt a' s. gömöri gymnasiumra al­kalmaztatólag, bátran mondhatom: hogy itten, a' szegényebb sorsú ifjú, kevés költséggel folytathatja tanulását. Ezt gymnasiumunk' védelmére szüksé­gesnek látám megjegyezni, nehogy annak igazga­tója vagy gyávasággal, vagy gondatlansággal vá­doltathassák. — Tanítványaink' száma mind a' három gymn. osztályban 1842 /3 ban 90 volt, te­hát harminczczal több, mint a' mult iskolai évben. H o m o I y a Endre. Vegyes közlemények, óság Abaújbói. Vágynák, kik mindenben az újat kedvelik, de vágynák , kiket a' régiek in­kább gyönyörködtetnek , legyenek azok életmód, ruházat, vallásos szertartások 'stb. Ezekre nézve nem lesz érdektelen tudatni, mi szívet emelő ének' nemével kezdődtek hajdankorban az abaúji h. v. papi közgyűlések, mellyek akkor synodus névvel czímeztettek. Egy illyennek példáját lehet olvasni ezen e. megye' legrégibb könyve' 2-dik darabjá­ban , hol az felüliratával igy hangzik: „In Panegyrica Sanctae Fraternitatis Con­cione olim psallebatur sequens modulamen: Yeni sancte Spiritus Et emillc coelitus Lucis luae rádium-

Next

/
Oldalképek
Tartalom