Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-26 / 34. szám

loztak? Ki nem látja innen, hogy a'protcstanlismus'szelleme , mint a' hierarchiának, úgy bizonyosan a' küriárchiának is örökös ellensége; mert az az .,archiu

bármelly részröli legyen, bizony, bizony, nem hat jótékonyan a' vallásra, de emészti szemlátomást és sorvasztja az egyház' életét. És mégis vessünk számot, vájjon milly arányban állunk egymáshoz hazánkban, 's ki tart ja nálunk erősebben a' kormányzói gyeplöt ? Pillantsunk fel egészen az egyetemes gyűlésig ! nézzük azon furcsaságot és a sehol nem láttam chimerát, miként az egyháziak, az egyházi dolgokról tanácskozók, egyházi elnökük, generális superintendens. nélkül szűkölködni mind eddig kénytelenítvék! Nézzük majd minden gyűléseinkben, még az egy forma szavazaluaknak látszó consistoriumainkban is, a' világiak' részéről azon tagadhatatlanul túlnyomó számot és befolyást! Nézzünk innen felfelé akármelly küldöttséget, biztosságot: milly gyéren történik, hogy papi egyén volna elnöke "s vezére! Nézzük a' mi mostan fenálló, kerületi 40 esztendős rendszabályainkat (Instructiones superintendentiae montanae de anno 1803), a' hol világosan ez áll: ,,Senior evocat ad Conventum per Inspectorem indictum — Conventus Scnioralis praeses est Inspector!" Már ezek mellett is, a' többiről hallgatván, hitesse elvalaki velünk, hogy megvan a' két rend közti szükséges, igazságos egyensúly, hogy megvan a' protestantismus' szellemének egyedül megfelelő coHcgialis rendszer! Ilát ha még a' világi rend szigorúan ragaszkodnék az irott betühez; ha finom nevelése 's papjai iránti nyájassága és szeretete, tettleg nem mellőzné instructiónknak, a' papi nyomorúság és aluszékonyság szülte, némelly mostoha pontjait; ha önkényt nem tágítana csekélyre szabott hatási körünkön: úgy már épen nemcsak mindenütt ex officio bal oldalon, de majd nem egészen zátonyon ülnének tisztelendő uraságaink ! Igaz tehát, tek. és ntiszt..esperesség! hogy a' protestáns papságnak átalában, 's vele a'tisztviselőknek is, mind politikai külső állása, mind benn az egyházban is kiszabolt köre "s hatása, hazánkban, nem a' legörvendetesebb. 'S ez vala első oka annak, hogy én is, a' reám nézve különben igen diszes hivatalt, mégis túl nem becsültem. De a'már említettem hivalallóli búcsúzó szándékomat kijelentem nemcsak ezen érintett hiányok miatt, de Másodszor , mivel más részről magamat is igen hiányosnak, 's e' bokros baju, e' kényes hivatalra tökéletlennek találám, és pedig már átalában meggyőződve levén arról, hogy a' hol annyi érdcmteljcs tiszttárs, a' hol annyi korban , tudományban, tapasztalásban, papi eszélyben 's szerzett érdemekben, csekélységemet sokkal fclülha-Barlholomaeides, Ruhman, Benedicti, Biszkup ? két Geduly, Dobrik, Szvjatko, s több illy diszes nevek esperességünk' koszorújában fénylenek: olt — 's ezt valódi meggyőződéssel mondom — ott nem rajtam vala a' sor, ezen közöltünk díszes polezra meghivattatni. Ezt jól érzém mind átalában akármeliy tehetségemre, úgy főképen gyenge magyarságomra nézve, mellyben én legjobban isméi em magamat 's előre látom e' részbeni kényes és feszült állásomat; ámbár még e' mai időben is, mind egyházi mind vármegyei gyűlésekben, épen nem fehér holló a' latin szó, mert azzal él legfontosb dolgaiban a' kath. clerus, abban ír püspökünk, abban búcsúzott imént tőlünk, a' mindkét nyelvben nagy mester, főesperesünk, 's abban használandom én is, Isten és törvényadta jogomat, nem ugyan tiszti leveleimben, de illy helyeken, valahányszor észreveszem , hogy nyelvem nein képes magyarul elegendően tolmácsolni szívemet. Mert más az, Uraim! otthon, kedves barátom , a' szótár' sugallásai közt írni 's papírról imigy leolvasni, és más ellenben itten, rögtöni, folyó , espereshez illő előadással, kivált fontosb tárgyakban, fellépni. A' mennyire's valahányszor tőlünk, diákos papoktól, kitelik, örömest simulunk élő beszédünkkel is a' kor' kivánatához, 's óvakodunk illy körökben is, mellyekre különben a' haza' nyelviráníi törvénye nem terjesztetik ki; óvakodunk, mondom, latinságunkkal tarkázni a' köztanácskozást : jóllehet tagadhatlan, hogy ez bizonyos tekintetben nem csekély rövidségünkkel történik. Mert kötelezz, kérem, valakit évekre terjedt súlyos munkára; ásass vele a' föld' gyomrából drága aranyat, kecsegtesd őt az által nyerendő boldog jövendővel, 's aztán üzd ki egyszerre a' puszta embernélküli szigetre, a' hol más kincseknek van becse! Nemde keservesen esendik neki, szerzett 's magával vitt aranyának ott már hasznát nem vehetni? — 'S ime mi, némelly papok, mi vagyunk azon kincsásók, mi igyekczenk iskolai pályánkon nem maradni hátra azon nyelv* gyakorlásában, melly akkoron, drága arany gyanánt kerestetek; 's ime mi történik? — Sem előttünk , sem utánunk , de épen rajtunk van hazánknak nevezetes, századok által megérlelt nyelvbeli átalakulási ideje! öli, épen mi jövénk azon szigetre, hol arczverítékkel szerzett latin kincseinket többé nem használhatjuk , 's azon keserves alternatíván állunk, hogy vagy latinul szólva viszszatetszésnek, sőt gúnynak is, vagy pedig magyarul hebegve , szánakozásnak , kaczajnak tárgyai legyünk, 's épen a' leggyengébb oldalunkat, hiányunkat mutassuk azok elolt, kiket e' részben nyert szerencsésebb nevelésük kitüntet 's boldogít hazánkban ! Tek. és ntiszt. esperesség! Így már szerencsés valék , nyílt szivvel előadni azon két okot, mellynél megakadtam vala, és mi tevő legyek? ladó papi egyén létezik; a'hol egy Bukva, Stecb, nem keveset küzdöttem magammal. — Azonban *