Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-12 / 32. szám

ott illy ragyogások?.. No de, gondolja H. ur, elég volt azt in theoria megígérni, a' praxisban minél csillogósb annál kapósabb; pedig nem mind arany a' mi fénylik. — 11.) Végre még egy szót, miért szakasztja H. ur olly hamar félben az elemeket, az elemi iskolát ? Nem megy ám olly hamar az érettséggel a' dolog, mint gondoljuk? mert azzal még nincs ám elégtéve mindennek, hogy közép-iskola nevet írunk, hogy csillogó programmot készítünk. Még legalább két évet lehetett volna ezen közép iskolából az elemihez toldani: akkor jobban lett volna az előkészület a' közép iskolára, mellynek H. ur által adott pályatervét kénytelen rec. neveléstan-elleninek, erővel érlelőnek, korszerűtlennek bélyegezni. c) Reál-iskola. Ez „ollyan polgári rendet képezend, melly erkölcsibb legyen a' franczia polgárnál, jobb hazafi a' németnél, és szintollyiparos, és tudvágyas legyen, mint az angol/' Adja isten! Itt 2 évig a' 12 — 13 éves gyermeknek a' mezei gazdaság, művészet és kereskedés1

philosophiájára kell fölemeltetni, (hohó! ez ám a' csillogó név, és sokat ígérő). De lássuk hogyan? Ezt a' hátul álló pályaterv legjobban megmutatja. Figyeljünk itt a' következőkre: 1. Számtan: 1. félév: kalmári számvetés; 2. betüszámvetés; 3. 3-dik fokig menő egyenletek; 4. Logarith. és calculusdiíferentialis. 2.) Tértan: 3-k félév, trigonometria, 4-ik polygonometria, és kúpszelet. Ugyan próbálta-e valaha szerző 12—13 éves gyermeknek ezeket tanítani? Próbálta-e valaha az egyenleteket, logarithmust, calc. differentialist, ratio, proportio, progressio nélkül (miket ö tanítás-tervéből kihagyott) előadni? Ha próbálta volna: nem merne még 6 évvel később tanítandókat ezen iskolába, mondhatni, bele tömni; aztán még ő bátor vádolni másokat erővel érleléssel, sebesen vágtatással, csillogó nevek' halmozásával! Vagy nem ismeri azon tudományokat, vagy alacsonyan 's könnyelmüleg gondolkodik a' mathesisről, vagy a' pesti diákokból csodát akar csinálni. Igaz, hogy láthatja ezen csillogásokat a' berlini reál-iskolában is: de nem 12 — 13, hanem -16—17 éves, és igazán elkészített növendékeknek: de épen nem azon kiterjedésben, és tudományosan, mint ő írja. Terve hát ebben teljességgel elvetendő. Lám a' humanisticában ezt maga sem vélte tanácsosnak, 's onnan meg épen kihagyta a' mathesist, halasztván azt a'philosophiai tanfolyamra. Hát megtehetik ugyanazt a^ reáliskolások, mit az akadémiai philosophusok? — Credat Judaeus De hisz ön, igaz, a' kereskedés' 'stb. philosophiájára akarja fölemelni a' 12 éves lelkeket! — 's azért illy következetes. — 3.) Minek a' géptant, mütant, különválasztani a' physicától. Elég lett volna annak mathematicai részébe ezeket beleszőni. Mert hisz a'practicumot úgy sem itt tanulja ám a' növendék. Egy gyár, egy műhely, több ismeretet adand ám mint a' kathedra és az iskolai pad. De, hiába, czifrán hangzó nevek kellettek; elméleti és gyakorlati műtan, géptan, természettan, iparágbcli tanulmányok* encyclopacdiája, mezei gazdaság, kertészet, vegytan 'stb. Higyje el akárki, mind ezek a'fölebb tervezett mathematicumokkal együtt csak szembekötések, programmi ragyogtatások , 's 12—13 évesektől kivánt lehetetlenségek, kikkel elpörgettethetjük ugyan a' tartalmat, 's néhány kitünőbbön vehetünk is észre valamelly sükert, de az egészre soha teljes hatás nem leend. Am méltóztassék megpróbálni! Special iskolák kellenek ide (mint az iparegylet most állítni szándékozik) 's azok is nem illy éretleneknek. A' gymnasium nem lehet minden mindenekben. - - 4) Csak egy kissé is szerettük volna hallani, miből áll az az iparágbeli tanulmányok' encyclopaediája? 's mik abból a' jelesbek? — 5.) Figurák, ének, táncz, lovaglás, franczia beszédbeni gyakorlás (midőn még németül sem tudunk), őrt állás, már a' latin nyelvnek is egy évig tökéletes betanulása 'stb. mind ezek milly magas discantussal hangzanak 's volna-e valaki olly ostoba vagy vakmerő, ki H. ur' ezen szavait: „leirt oktató intézetünk kiállandja a' versenyt akármelly külföldi magasb polgár-iskolával" kétségbe hozni bátorkodnék? — 6.) Kézkönyvekről, szak' rendéről, tanítók' változásáról itt sem halland semmit a' kegyes olvasó. — 7.) Ha már kell reáliskolát állítani: állítsuk azt fel illő készülettel, illő előre készítéssel, illő határok között; ne kapjunk mindenbe, különösen a' növendék' korához nem alkalmazottakba; mert csakugyan ez ám itt, ismételjük, a' középpont, lássuk el az illyintézetet elég tanítókkal; hiszen hogy' tud az a' 6 tanító mindenfelé eleget tenni ? ennyi, magának a' gymnasiumnak is kevés. Jobb keveset jól, és egészen, mint sokat rosszúl és félig végezni. d) Gymnasium. Ide jőnek a' közép-iskolát végzett, akadémiára menni akaró 11 vagy 12 éves gyermekek; mert hogy még előbb a' reál-iskolán is keresztül mennének, az sehol sem mondatik; így hát, abból is, hogy a' realékat a' reál-iskolásokkal együtt tanulják, a1

mondottat kell következtetni. Nézzük mit és mikép felosztva tanulandnak ezek. 1) Vallástant fenső hitkalauz szerint. Erről nem szólhatunk míg meg nem jelenendik. 2) Bölcselés' elemeit, t. i. gyakorlati és fensőbb logicát, ember-lélek- erénytant beható (mit tesz ez?)tanmóddal. Ismét korelleni hiba, 11 —13 vagy 12 — 14 gyermekeknek illy abstractságokat szabni ki tanulmányúi. Illyet csak philosophiai rendes tag tehet, ki szerény és józan philosophiáját, annyira könnyűnek hiszi erős hittel, hogy éretlen gyermekek is logicázhatnak belőle. Látott szerző hihetőleg, a' német gymnasiumi prímákban „philosophische prodeuctika

ot följegyezve lenni. — Igen. De olt 9 — 10 év a' cursus, és 17—18 évesek a* primanusok! Ez a'nagy különbség. Csak jó volna mégis egy kicsit számolgatni. Tovább, 64