Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-12 / 32. szám

3) Latin nyelvtant, latin költészetet, szónoklatot, még pedig úgy, hogy Justinust, Phaedrust, Nepost cursorie fordítják, latin költészeket, latin szónokokat magyarázzák, latin kötött és szabad beszédet írnak , azokról vitatkozást tartanak 'stb. És ezt mind meg kell tenni annak, ki 1—2 évig tanult latinul. Szerző a' latint a' 4-tában kezdeti, a5

tertiában már cursorie fordíttat, még 3 auotortis, a' 2-ban már Virgilt, Horáczot magyaráztatja 's latin verseket irat, a' 1-mában Cicerót 's többeket és latin szónoki munkákat dolgoztat. Jacotot' módszere , mint említők , csodákat tehet: de ennyit még tán az sem volna képes teremteni. Két évi nyilvános (jól megjegyezzük, nyilvános) tanítás után Horáczot érteni? latin verseket faragni az említett korú gyermekeknek? még aestheticailag a' latin auctorokat magyarázni is? — Rec. mindezekre szájtátva bámulni kénytelenítetik; de hát ha tovább nézi 4) a' görög nyelvet Ez kezdetik 2-dában 's már a' másik évben a' 1-ában Cebest, Xenophont, Homer' odysiseat, cursorie olvassák, philosophiailag és aestheticailag magyarázzák !... Itt már szótlanul kell az elfogódás miatt megállani, míg nem felocsúdván, egy pár szót mégis megsúghat az ember' szomszédjának: ez a' rendszer valóságos kinövése a' paedagogicának? No de Cousin' memoire-jában is így van. Igaz. De már említettük, miért? Nálunk is biennis, triennis diákkal lehetne ezt tenni: de nem a' kitüzöttekkel. Es miért előzi meg a' kötött beszéd a' szabadot ? Tán amaz könnyebb ? Tessék humanista, és nyelvész uraiméknak ezt próbálni — recensealtassák tanítványaikkal philosophiailag, aestheticailag, föllengősdileg a' német, latin, görög, magyar költészeket, és prosaicusokat: majd meglátják mire mennek. --5) Tanulnak még classicai régiségeket, 6) Tudós jtályabeli munkák' encyclopaediaját (Tölöslegesj; 7) Német nyelvet és magyar irodalmat, 8) És reálékat 's mugyakorlatokat a' reáliskolásokkal együtt. Magukról ez utóbbi tanulmányokról nem szói rec. mert már szólott: csak ezen gymnasiasták' és realisták' összehajtásáról, melly épen nem czélszerű. Az örökös ide-odamenés, járkálás, zavar, czivakodás, a'gymnasiastának a' realistát lenézése, azon supprematia' gyakorlása , az idővesztés, melly a' jövés-menéssel tejik el, 's több illyek egészen sikeretlenné teszik a' disciplinát és roszszá a' tervezett rendszert. De e' még hagyján! A1

realista itt vagy végez, vagy összmüvészeti, — a' gymnasiasta pedig főiskolára készül. Mégis hát minden reálét egyenlőn tanítsunk mindeniknek? egyenlő menetellel? egyenlő kiterjedésben ? de a' mi legfőbb, egyenlő módszerrel ? Ismét mint egyez e' meg az összevágással, útbavezetőbbséggel ?... Nem ! ha már elválasztattuk a' kettőt; végkép válaszszuk is el, és készítsük mindeniket a'maga czéljára. — Még egyet. A' realékat, és rajzot, éneket, testgyakorlatot, 'stb. nem kellene úgy elhagyni, és vágni a1

2-da, és 1-ában; mert bizony 1-2 évi nem gyakorlás feledékenységbe taszítja minden eddigi tudásunkat. — Mielőtt a' főiskolára menne : még egy két szót szóll szerző, t. i. hogy a' gymnasiumnak alaptanulmánya legyen a' vallástan, az emlékezetet minél több érdekes tárgygyal rakjuk meg, sok időt fordítsunk az ismétlésre, a' tanfolyamot pontosan megtartsuk, iskolai conferentiákat tartsunk, osztály-ügyelő derék legyen, és napló vezettessék, egy-egy szaktanító többel ne terheltessék mint 32 (mond harminczkét) órával hetenként, 'stb. Ez utóbbira rec. bátor megjegyezni ; naponként 5 72 órát tanítással meglehet- e felelni egészség-veszélyezés , 's elcsüggedés nélkül a' kiszabott kötelességnek? 's ha egészség-tehetség engedné is, újoncz tanítókat, mert a' 3 évesek még nem veteránok, czélszerű volna-e ennyivel terhelni? igen, kétes dolog. Igen, ha csak aztkivánnók tőle, hogy, mint hajdan, örökké csak vertáltasson 3 óráig; meghairás, ének, gymnastica, vagy más nem olly észtörö foglalkozás váltaná fel a' komolyakat: akkor tán menne ez; de hogy 572 óráig okosan, módszerüleg beszéljen, fejtegessen, kérdezgessen, sokszor mérgelődjék, kivált felsőbb osztályokban mélyebb tanokat magyarázzon 'stb. ezen rec. öntapasztalás után valóban kétkedni bátorkodik; sőt nyármelegében 1 hónapi szünidő mellett, mint H ur kivánja, ártalmasnak is mondja. Más egy falusi iskola, hol könnyen segít magán az érdemes rector ur. — Az órarendet, mondja II. ur, még most nem adhatni. Es miért? — róla alább szóland rec. Szerző kevesel 2 órát hetenkint vallásra, hanem a' cosmo-physiographiával, philosophiával együtt 5 órát szán rá. Hiszen igy alkalmasint még kevesebb jut arra; mert ha a' 3 közül mindenikre csak 1 órát fordítsunk is , a' mi pedig kevés, mégis csak 2 marad a' vallásra. Csak jó az a' számtan! Az idáigegykevéssé hosszasan is mondottakat összevéve H. ur' real-gymnasiumáról következő rec. véleménye. A' kettős föladatnak úgy, a' mint ő rendezi, nem felelhet meg ez, részint tanulmányok' sokasága és sokfélesége, részint a' tanítók' kevés volta , ennél fogva az erő1

megszakgatása, részint a' kétféle iskola' zsurlódása, részint a' fenyíték' lehetetlensége, mellyet még a' szaktanítás is nehezít, részint mind a' két iskola' különböző czélja és helyzete (mivel egyik végző a' másik kezdő) részint a' tanítók' és órák' jól feloszthatlansága, részint pedig a' miatt, hogy 10—11 éves gyermekek, és azoknak szüléik nem mindig határozhatják el olly korán magokat, mellyik élethivatási szakot fognak jövendő czéljokúl választani. — Igen is], realismust és humanismust egyesíteni kell a' gymnasiumban, de ne úgy, hogy egyik a' másiknak teljesen alárendelve legyen, 's vagy az alaki vagy az anyagi czél fölösleges túlsúlyt kapjon. Innen hiba az, hogy H. ur olly