Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-12 / 32. szám

dolog. Itt apránként kitűzve már a' tudományos czélt, bizonyos renddel kell végig menni a' számtanon , de egyébiránt mindenütt nézleti példákból fejtve ki az egyetemes szabályokat; mert igy lesz csak a' gymnasiumi számtanítás előkészítő a' magasabb mathesisre, nem pedig mint szerző tervezi. 6 a* minden készület nélkül előadatni kivánt társaságszabálynál véget vet a' számtanításnak, 's gymnasiuma' felsőbb osztályaiban egész a' philosophiai tanfolyamig, belőle semmit sem taníttat. Ez az összevágó, az egymás' kezére dolgoztató híres iskolai rendszer , mit oda fölebb a' német iskolákénál űtbavezetőbbnek volt szerencsénk ismerni?! Négy évig semmi számot nem taníttatni! — Próbálja H. ur az igy oktatott tanítványokat a" philosophiai osztályban a' tiszta mértanra átvinni: majd meglássa, meg sem tudnak kukkanni, 's H. úron fog feküdni a' felelet' terhe. Ön, hol erővel érlelő, hol erővel éretlenítő. Ez igen rosszul van. Ön sürgeti a'realékat, squarta, tertia, secunda, prima osztályaiban sehol nem lelni a' számtant. Cousin-nál ezt máskép olvashatta volna. No de attól el kellett térni; mert máskép a' concurrensek azt mondhatták volna, hogy minden abból van merítve. — 2.) A' földrajzra nézve kérdi rec. mellyik korszerű irótól kölcsönözte H. ur annak az ő általa adott terv szerinti tanítását? Miért nem áll legelöl a' topicai, azután a' physicai és politicai földrajz ? Ezen szélesen kiterjedő, és legrealébb tudománynak igy kell-e alapját megvetni? Mint egyez e' meg ismét realgymnasiummal, összevágó tanításrenddel? Hát a' történettant úgy tanítja, hogy az ó, közép és újkor' vázlatátadja? Illy vázlatokat a' 9 éves gyermeknek? 's utána mindjárt Európa' históriáját? Hol van itt a' nevelés' korszerűsége? IIol van itt a' folytonosság, könnyebbről nehezebbre, ismertről nem ismertre menés'elve'stb. megtartva? Nem! ezek nem századunk' 4-dik, de még első tizedében is korszerűtlenek lettek volna. Hol maradt a' biographiai 's később minden történetet a'hazáéhoz csatoltatni javasoló elv? Hiszen ön, magyar történeteink' vázlatát, a' 4-ta'utolsó felében taníttatja; holott ezen kellett volna kezdeni. Ön távolabbiról jön a' közelebbire, még pedig szemléleti és táblás tanmóddal (azt nem tudjuk hogy' szemlélteti a' történetet, mert még a' táblára leirás nem szemlélteti), 's kérdjük, miért ezen rákmenet ? — 3.) A' természettant éppen nem úgy kivánja megkezdetni a' nézletiség' elve, melly elemi tanításban legfőbb, mint H. úr tervezi, t. i hogy „fogalmat nyújtson a' természet' nagy egészéről és istenséghözi viszonyáról", azután menjen a' természetrajzban állat- növény- ásványtanra; hanem, hogy azt érzéki nézleteken , körülünk előjövő tüneményeken kezdjük, azután ezen tünetekből a'természet'törvényeit fölkeressük, és végre azoknak okait és erejét kipuhatoljuk, a'mi után nyujthatunk fogalmat (melly már átalános) a' nagy egészről, de nem 8—9, hanem 13—16 éves gyermeknek. Mi provincialisták, a' természetrajzot is, mind a' három országot egybecsatolva, nézletiből kiindulva, a' legközönségesb növényeken, ásványokon, háziállatokon, azoknak fő részein, az az, az egyedeken szokjuk kezdeni, azután az individuumok' öszszehasonlítása által a' közös jegyeket kitanulni (species, genus);— továbbá a'fajokat összehasonlítani, famíliákba, classisokba összevenni, 's végre a' beltermetet megismerni. Es ezeket H. úr mind csak tudósos compendiumban adatja elő minden helyes módszer nélkül. Bizony, bizony, akaratja ellen is oda szalad az ember' esze, hogy H< úr csak fizetés melletti indigena a' nevelés' országában. — 4.) Az idegen nyelvek' tanításánál H. úr a' theoriában Jacotot' módszerét ajánlja kivétel nélkül: 's imé pályatervében a' német nyelvtan1

rovatába ezt irja : félévig német olvasás és irás. — Hát ez a' Jacotot' módszere, hogy félévig csak olvasni és irni tanítsunk, azután félévig ejtegessünk, hajtogassunk, azután fordítsunk? Hogy' mond magának a' tudós szerző illy hamar ismét ellent ? Ismét egy szirt a' praxisban, melylyen csónakja egy kissé megrepedt. — 5) A' magyar, német, latin nyelvre, mindenikre egyenlő tanmód ajánltatik: holott égtávolságra van az anya 's idegen nyelv'tanítása egymáshoz. Szerettük volna ismét mind a' theoriában mind a' praxisban az anyanyelv' tanítását igazi fontossággal kifejtetni 's úgy rendeztetni a' pályatervet. — 6) Mi az a' műolvasás? művek'olvasása? vagy tán aestheticai olvasás? e' már más! De hát hogy' egyez ez ismét meg a' neveléstannal? Ebben az olvasásnak 3 neme, t. i. mechanicai , logicai és aestheticai olvasás említetik, 's ezen renddel kívántatik gyakoroltatni: és miért nincs ez megtartva? és miért nincs megemlítve, ha már néhány ívnyi theoriák adatnak elő, mi az a' műolvasás ? — 7.) A' helyesírást miért szakasztja el H. úr a' magyar nyelvtantól, és csatolja a' szépíráshoz? Hiszen az amoda, nem ide tartozik. — 8.) A' testgyakorlatoknál katonásdi még a' quinta' 2-ik felében tanítatik. Hiszen mi úgy láttuk, hogy azon katonásdi fordulatok éppen a' legelső kezdőknek szoktak belanítatni, hogy t. i. szépen, pontosan, tudjanak járni, állni, testöket tartani 'stb. De önnél előbbvaló az úszás, voltigirozás: pedig ezek sokkal, de sokkal nehezebbek amannál. — 9.) Az énektanításnál nemlehet mindjárt 8—9 éves gyermektől hangjegyek5

tökéletes ismeretét, azután karéneklést kívánni. — 10.) Ismét hiába keresünk a' kézikönyvekről, órarendről, tanítók'miképeni fölváltásáról valamit: hanem ezek helyett találunk czifra neveket: életbölcsesség, cosmographia, physiographia, műolvasás, physicotheologia, műhajlongás (hajlong a' mű?) 'stb. pedig úgy emlékezünk rá, hogy fölebb az igértetett, hogy a' tanulmányoknak olly csillogó nevek nem adatnak mint a' német gymnasiumokon: 's ugyan vannak-e