Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-12 / 32. szám

és Írásnak némelly előkészületek után együtt kell! járni, hogy a' gyermek ne kapja készen elejbe az' abcét, hanem maga csinálja ezt, és ne gyötörjük félévig a' keserves bufogásokkal, sziszegésekkel, berregésekkel, mint ez a' hangoztató módszernél van. Már ezen egykissé tiílment a' világ: 's kor­szerű tervezőnek jó volna pályatervében illyesekre figyelni. Egy jó olvasó kézkönyv' megemlítését fájdalommal nélkülözzük itt, mert ezt szükséges lett volna ide ajánlani, vagy legalább hogy, mily­lyen legyen, mint az elemi hitkalauznál, meg­mondani. A' többit elhagyva nézzünk még egyet. „Éneklés. Gyakorlati tanmód. 1. félév: hangsor­gyakorlat, 2. hangjelek' ismertetése, 3. melodica, 4. rhytmica." A' hangsor-gyakorlat bizonyosan octava' betanulása lesz. Nem! nem ezen kell kez­deni az énektanítást! az élettől nem kell hirtelen elszakasztani az iskolát. Gyenge kis énekek, da­lok csupán hallás után, a' kezdők' tanulmánya. Jön ezután a' másik évben a' tudósos distinotio : félévig melodica, félévig rhytmica. Bizonyosan hallott valamit II. ur az éneklésben a' dynamicai, melodicai, rhytmicai elemről, 's azt hiszi, hogy ezek különböző részei az énektannak. Nem! me­lódiái elem az énekben, a' mennyiben a' kü­lönböző mélységű és magasságú hangok fölebb alább egymás után következnek. Rhytmicai elem, a' mennyiben azok kitartásukra nézve elosztat­nak méretnek, hosszabban vagy rövidebben mon­datnak. Dynamicai elem, a'mennyiben azok gyen­gén vagy erősen énekeltetnek. Együtt kell azért szinte nézleti úton mind a' hármat gyakoroltatni. Mert H. ur' terve szerint, a' gyermek félévig csak fölebb alább mondaná a' hangokat, félévig nyújtaná, harabdálná , és méregetné azokat, félévig erősen és gyengén énekelne. Szüksé­ges egy tervezőnek az illy apróságokba is bele­tekinteni, nehogy a' praxisban bakot lőjjön. Illy furcsaságot vett észre rec. a' testgyakorlatnál is. Itt egy évig mindig az öt érzék gyakoroltalik. És mit tesz ez? Azt, hogy a' gyermek egy évig mindig nézzen, halljon, tapintson, Ízleljen, sza­goljon? Hisz' ez úgy is mindennapi dolga. De még különös kis módszer is volna, hogy egyik órán nézessünk a' gyermekkel, másikont szagol­tassunk, harmadikon ízleltessünk, 'stb. És pedig ezt kell tenni a' kiszabott 5 érzék-gyakorlatnak: mert a' pályafutás, fáramászás , mint a' gym­nastica' elemei 'stb. még a' következő évben! rendeltetnek kezdetni. Különös és érthetetlen a' tanmódok' különbfélesége is. A' magyar nyelvre és éneklésre gyakorlati, a' testgyakorlásra fo­kozati tanmód terveztetik? Mintha minden taní­tásnak nem kellene gyakorlatinak, nem kellene fo­kozatinak, fokonként menőnek lenni? Hát a'többi tanulmányokat már gyakorlat és fokozat nélkül kell .tanítói és tanulni? Mégis sajátságos mód­szere van ezen pályamunkának! — Óhajtotta vol­na rec. különösen a' magyar nyelv' tanítását ki­emeltetni, vagy az első évi körbe be nem venni; mert ez egy a' legfontosbak közül. Korálja rec. és épen nem hagyja helybea' földteke'mutogatá­sát, magyarázását, a' még alig olvasni tudó gyer­meknek; mert más is nehezen fogja föl azokat a' sok köröket, tengelyt, láthatárt'stb. Fájdalommal veszi észre rec. hogy az úgy nevezett beszéd- és el­megyakorlatokat szerző által sehol sem látja megem­lítetni. Pedig ezek legszükségesb tényezői a' kezdő­iskolának , és Cousin-nál is van róluk szó téve. Ezekhez sorozhatta volna szerző azokat, miket minden ok nélkül az alaktanba belezavart. A' ta­nulmányoknak , hetenként óránként elosztását, kézkönyveknek (az egy hitkalauzon kivül) ajánlá­sát hiában keresi II. urnái az érdemes olvasó; mert ő azt mondja: ezt előre lehetetlen meghatározni. Rec. erre alább felelend, most csak azt mondja a' H. ur által rendezett elemiskoláról, hogy azt nem hogy egy példányiskolának fa' mit pedig fölebb követelni látszik), de még másod rangúnak sem fogadhatja el, és hogy az elemiskülákróli egész ér­tekezése, különösen a' praxisban kivitel, egyik pályamukája' leggyengébb oldalainak. Am pró­bálja valaki azt a' nevelés' legújabb haladásai' ser­penyőjébe vetni. b.) Közép-iskola. Itt tanít a' vallástanító vallás- és erkölcstudományt, bibliát, cosmo- és physiographiát, és az élelbölcseség' elemeit. Az új nyelvtanító, magyar és német nyelvet, új geo­graphiát, közép és újkori történetírást A' classi­cai nyelvtanító kezdi a' latin nyelvet. Szerző a' latin nyelv-tanításra Jacotof módszerét ajánlja. Rec. vele ebben nem ért egészen egyet, mivel az régi nyelvekre a' maga valóságában nem alkal­mazható; mert sok benne a' mechanismus; régi nyelvek' tanítását pedig, épen ezt kerülve, inkább alaki mint anyagi czélból kell tenni. A' grammati­cai szabály-pörgetésre nézveigen sokat telt Jacotot, de módszere inkább új nyelveknél, mellyeknek kevés alakjok van, minő az angol, mutathat sze­rencsés sikert Igaz, kivált magánytanításnál szinte csodákat lehet vele tenni: de közintézetben, hol nem egyesekre, hanem az egészre kell tekintetnek lenni, 's az órák kevesebbre szabathatnak, igen korlátozott annak eredménye. Inkább ajánlhatta volna szerző Seidenstücker' nyelvtanát; — ez is ollyan forma, de még sem egészen az. — Nézzük a' tervet ezen közép-iskolára; Rec.-nek erre ismét több észrevételei vannak. Jelesen: 1) A' számtanításra nézve: hogy'lehet sextában mind­járt tört számot, detrit 's quintában társaságsza­bályt, minden előkészület nélkül, melly a'viszo­nyok' és arányok' ismerete volna, 8 — 9 éves gyer­meknek tanítani? Igaz, falusi iskolákban ezen pra­cticus számvetések közül némellyeket elemi mód­szerrel , és viszonyok 's arányok' tudása nélkül is lehet, sőt kell tanítani; mivel az tovább nem megy, de ott sem 8 —9 éveseknek: de tudo­mányosságra készítő iskolákban nem igy van a'

Next

/
Oldalképek
Tartalom