Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-08-12 / 32. szám
egy betűt, írja azt a' táblára, mondassa ki tisz-|kedik H. ur. Itt is jó lettvolna megemlítni, kell-e tán (hát ez is fő elv?) és kerestesse ki a' gyermekkel saját ábcejében; fo gond fordítassék a' figyelem-ébresztésre 'stb, még nem didactikai fo elvek, 's olly határozatlanok magokban, hogy bár megtanítsuk ezekre a' tanítót, velők praxisban még sem megy semmire. Szerettünk volna igazi elveket hallani a' tanítás' kezdetére, továbbvitelére, 's itt bevégzésére nézve, minők a'nézletiség, folytoniság, szakadatlan lépcsőzés, alaposság, központosítás, belső erő' felizgatása'stb elvei; vagy mivel ezeket tán szorosan neveléstan' körébe tartozóknak véli, minek is említi H. űr a' didactikai fő elveket. Vagy említessenek meg az igazán fők, — vagy épen ne. Az elemi iskolában csak egy tanító leend? — A' példány-iskolában, mellynek a' seminaristáknak is mustrául kellene szolgálni, csak egy tanító! Még falukon is vannak praeceptorok: «'s Pesten csak egy a' tanító! és miért? ,,mert gyenge gyermekeknek nem jó a' sok tanító." De hát ha mindenik osztályban egy volna? és nem szak, hanem osztály szerint tanítanának? — De hagyjuk ezt, nézzük a' szaktanítmányokat. Ezek: 1) vallástanítás, melly re vezér egy készítendő „elemi hitkalauz1 1 ... Minek 6 — 8 éves gyermekeknek vallásra kézkönyv, hiszen H ur maga mondja, hogy a' tanító' „fő tiszte koránsem vallástanítás, hanem még most csak szívnek és észnek vallásra és erkölcsre elkészítése, és ezen nemű érzelmek' fölgerjesztése.*' Ezt könyvből nem lehet megmagolni. Tanítónak lehet itt vezér-könyve, de tanulónak épen szükségtelen. — 2) Alaktan. Ugyan mit ért H. ur ezen általa ,,új tanítmánynak" (csak 35—40 éves) nevezett alaktan alatt? A' paedagogiai világ a' német Formenlehret, melly a' testek' alakjait, vonalakat, pontokat, szögleteket 'stb. álalában a' mathematikai előképzeteketadja elő, nem tudósos, hanem nézleti úton tártja alaktannak: hanem, hogy az a' színekről, izekről, szagokról, nevekről, igékről, láthatatlan tárgyakról, t. i. hogy: mi az ok, mi az okozaí, mi a' czél, mi az eszköz, mi a'hamis, mi az igaz, mi a' valószínű, mik a' madarak , mik a' halak 'stb. tanítana, azt még csak most van rec.-nek szerencséje először hallani. Hol vette ezt szerző ? iSickel-töl nem, mert az 3 szakaszban a' saját alaktanról, elemi rajzról, fölszinek' és testek' kiszámításáról beszél; — tfcAmid-ből sem, ha csak jStói-ból nem, kik egyébiránt ezen tanulmánynak csak kezdői voltak. Mivel ezekről „bővebben akart szerző szólani:" miért nem fejtette ki a' tanmódot is; mert azt mondani az o fogalma szerinti alaktanéra, hogy az „szemléleti legyen, felmutattassék a' tárgy" nem elég. Kérdi rec. hogy' szemlélteti és mutatja meg e' szerint; mi az igaz, mi az ok, okozat, hamis, főnév, ige 'stb? Azért jó lett volna kézkönyv, kell-e valami készület, 'stb. mert ezt a'pályakérdés kívánta. — 3) A'többiszaktanítmányokról, mint : olvasás, irás, éneklés, számolás, rajzolás, magyar nyelvtan és földrajz , nem akar H. ur bővebben szólni. Ezt nagyon sajnáljuk; annyival is inkább, mivel ez a' pályakérdésnek is egyik feladata, és honunkban igazán az elemi iskolák' rendezése legfőbb dolog. Itt kellene a' pesti középponti iskolának példát mutatni, — ezt kellett volna II. urnák igazi alapossággal elrendeztetni, a' módszereket, kézkönyvek' minőségét kifejteni 'stb. De ezekről bőven szólni nem akar 's elég az elemi iskolák' egész szerkezetéről 2'A levelet irni, mig korunk' dicső voltáról, külföldi iskolák' piszkolásáról, tervkészítés' nehézségéről, theoriákról, iveket tölt be. Praxis! uraim, praxis ! Jaj! ezt nem lehet ám multhuszadokbani könyvekből összeszedni, mint a' theoriákat. — De nézzük hátul a' pályatervet az A. táblán: itt majd tán többet találunk. Ezen a' tanulmányok el vannak osztva, hogy mellyik félévben mi és minő tanmóddal tanítassék Nézzünk néhányat. „Számtan — találtató tanmód, — t-ső félév: fogalomnyújtás a' számrendszerről, 2-dik félév: számjegyek' ismertetése és fejszámvetés' elemei. 3-dik félév : számjegyekkeli számvetés. 4-ik félév: a' számvetés'két első egyszerű nemei." Ez a'korszerű pályaterv? Félévig 6-7 éves kezdő gyermekeknek systema decadicumot egészen tanítani, sőt ezen kezdeni a' tanítást! Higye el H. ur, akármellyik falusi rosz iskolánk igy tanít számot. — Ezután jön félév múlva a' számjegyek' ismertetése, félév múlva ezekkeli számvetés és fejszámvetés. Nem lehet ezeket elválasztani egymástól, a' kettőnek együtt kell járni, a' számtanításnak nézleti példákból, vonásokból 'stb. nem systema decadicumokból, mellyek nehezek, kiindulni; a' számvetés' négy nemét először csak az alapszámokban, t. i. 10-ig megtanítani, úgy menni át a'rendszerre, nem pedig megfordítva. De ugyan mit ért H. ur a' 3-dik félévben a' számjegyekkeli számvetésen? — a'4 operatiót nem: mert ebből 2-tőt a' 4-dik félévben, a'többit pedig más években kiván tanítatni. Mit hát? — tán maga sem tudja. Igy akad meg az ember a' praxisban! — Szerettük volna azt is hallani, miben áll a' számnál a' találtató tanmód? mert csakugyan egész terjedelmében azt itt nem lehet használni: a' növendék bajosan fogja eltalálni magától, mi a' systema decadicum , millyenek a' számjegyek 'stb. De nézzünk mást. ,,Olvasás — hangoló tanmód— i-ső félév: a'betűk' ismertetése. 2. olvasásba bevezetés. 3. és 4> ebbeni gyakorlat." Félévig taníttat II. ur betűk' ismertetését, azután olvasást, és külön irást ? Ez nem egyez meg az önmunkásságra vivés' elvével? Nem elég csak egykissé érinteni: miben áll mindenik tárgynál az!hangoló (inkább hangoztató) módszerrel tanítni, a'„szemléleti tanmód," ha már tanmódokba eresz-'még pedig félévig a' betűket: hanem olvasásnak
