Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-05 / 31. szám

ti!) A' protestantismus' szellemében kell készíteni a' főiskolai rendszert, melly különbözik lényegesen az egyetemitől 's ennél „szilárdabb ésútbavezetőbb.4

' Mert az egyetemekben „mindenütt szemmel látható az álladalom' és egyház' érdekétől különvált függetlenség, és szinte féktelen szabadság." „Ezen tanítás- és tanulásbeli korlátlan szabadság okozá azt is, hogy a' tanítókés tanulók elébe semmi tanítás- és leczketerv nem iraték; mellyből az lön, hogy egyik oktató a' a' másiknak kezére nem dolgozva, egyik tanulmány a' másiknak utat nem készítve, czélszerüleg a' szaktanulmány nem intéztetheték." „Némethonban épen a' fenyítékhiány árta leginkább az egyetemi ifjúságnak, és az egyetemek' jó hírének.4

Az egyetemekbeni nagy szabadság akadályozza mind az alapos tudományosságot, mind az erkölcsi műveltséget/4

„Mi illyen féktelenségig menő szabadsággal nem ajándékozhatjuk meg főiskolánkat/' Tehát a' mi főiskolánknak jobb rendszer kell mint a' német egyetemeknek 'stb. Nem tudja rec. hogy szerző azon alapos tudományosságot's erkölcsiséget akadályozó féktelen szabadságát a' külföldi, különösen német egyetemeknek maga tapasztalásából vagy néhány régibb pietisták' leírásából merítette-e ? mivel ő 's vele együtt az egész világ különösen a' német egyetemekről egészen máskép vélekedik, 's kell neki vélekedni. Nem szorultak ugyan ezen intézetek egy magyar' védésére: de mégis azt bátor rec. kérdeni: mivel bizonyítja be II. ur az azokra ráfogott méltatlan vádakat? miben áll az a' féktelen szabadság? Abban-e, mint ő mondja, hogy a' tanítók- és tanulók elejbe semmi leczketerv nem iraték? abban-e, hogy tanítók, tanulók vallástalanok, fenyítéket sem nem tartók, sem nem ismerők , tehát erkölcstelenek ? vagy abban-e, hogy a' német iskolákban semmi alapos tudományosság , semmi felvigyázat, semmi kormány-szabályok nincsenek? — Mert, mind ezen romlottságokat hiába igyekezünk feltalálni a' német iskolákban. Nincs fenyíték ? Olvassa meg H. ur csak a' berlini egyetem' törvényeit, különösen azoknak 52, 53, 54, 55-dik lapjait: ott megláthatja, hogy akármelly szigorú fenyítékű iskolát tervezzen ő Pesten, annak ezeknél szigorúbb törvényeket nem fog adni, és meggyőződhetik, hogy sem itt sem másutt korlátlan szabadság nincs. — Nincs leczketerv ? és ezt a' korlátlan szabadság okozá? Igaz hogy a5

német egyetemekben az ide szaktudományra átjövő 18-20 éves ifjaknak az itt kitöltetni parancsolt 3 év alatt szabad választás engedtetik, hogy szaktudományaik mellett a' philosophiai karból az ész- 's történettanon, és latin irodalmon kivül (mert ezeket kötelesek hallgatni) azon tudományokat hallgassák, mellyek nekik tetszenek, és azon tanároktól, kik nekik tetszenek, és hogy évenkénti vizsgálatot ne, hanem három év' eltölte után minden szakjokra tartozókból rigorosumot adjanak. 'S ez az a' korlátlan szabadság — ez a' leczketervi nagy hiány, mellyet egyébiránt a' szerző maga is követend alább tervében. De hát a' német alsóbb iskolákban nincs-e leczketerv? Olvasta H. úr Cousin' utazását 's belőle láthatta, hogy milly pontoson van az mindenütt kiszabva. — Nincs alapos tudományosság a' korlátlan szabadság miatt? Szegény Németország! Még eddig te voltál,tudósaid, tanúlóid, intézeteid az alaposság'előképe, 's épen ezt tartotta a' világ egyik legkitűnőbb jellemednek: 's most H. úr magasztos szónoklatával tőled ezt elperli, mert féktelen szabadságba estél Szegény külföld! milly alaptalanná leltél te: 's mégis H. ur tőled 's íróid' gyöngyeiből tanulja, és szedi az alaposságot, úgy hogy nélküled még csak középszerű pályamunkák sem születhettek volna! de hagyján. Hisszük a' német intézetek' növendékei' alapos tudományossága fog mindig mégis azon ponton állani, mellyen a' szerző által magasztalt főiskolai rendszer edzette, vagy ez által edzendő növendékeké. Mert a' tanítás és tanulásbeli szabadság nemhogy hátráltatná, hanem előmozdítja mind tanítók' mind tanulók' alaposságát, — Nincs vallásosság? nincs erkölcsi műveltség a' nagy szabadság miatt? Politikai nyugtalan szellemet hirdetnek az újabbkori némelly jogtanárok? Ezeket csak az tudhatja, ki azon egyetemeken az ifjúság közt forgolódik szüntelen, nem pedig ki 1808-diki egyes emberi véleményt vesz fel sinórmértékül. De hiszen H. ur a' franczia forradalom alatti eszmékről és mozgásokról beszél: mai állapotot fösteni nem akar, mert erről Tittmann-ban semmit sem talált. Pedig ha ismertetni akarunk valamit, annak jelenét, nem múltját kellene előadni, melly mult sem volt egyébiránt olly borzasztó , mint itt halljuk. A' főiskolai rendszer szilárdabb és útbavezetöbb az egyeteminél? Összehasonlításokkor mind a'két tárgynál tekintetbe kell venni a'körülményeket. A'német egyetemeket 18—20-tól 21—23-dik évig való ifjak, és ollyanok, kik a' 9—10 évig tarttott gymnasiumi pályát jól elvégezték, ennél fogva szaktudományaikra előre elkészítettek, járják. És miért ne volnának ezek érettek azon rendszer' elfogadására, melly az egyetemiekben divatozik ? A' főiskolai rendszerszerint, mint alább látandjuk, 14—15 éves ifjak menendnek philosophiárá, 16—17 évesek szaktudományokra, úgy hogy mire Poroszországban az újabb rendeletek szerint csak gymnasiumot végezhetnek az ifjak, ama' „szilárd" rendszer szerint már egészen végez a' tanúló. Amott 9—10 évig készítetnek a' tanulók egyetemre: itt 6 évig. Mellyik hát szilárdabb , és útbavezetöbb? De különben is mások a'német egyetem' körülményei: kár azért összehasonlításkor föltétlenül egyiket a' másik fölibe emelni! Mert mind vallásosság, mind erkölcsi műveltség, mind tudományosságra nézve példányul szolgálhatnak a' német iskolák, mit maga H. úr is alább vas-