Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-05 / 31. szám

következetlenséggel el fog ismerni. Tanácsosabb azért ahhoz nem nyúlni, a' mi éretlen, és ismeretlen elöltünk. — Az első fejezetben szól még szerző az oktatás-módszer' fogalmáról, annak fő kellékeit elszámlálja, és szép lélekkel, ámbár csak az elméleti neveléstanból vett nagy átalánosságokban leírja. Ezekben rec. szeretett volna némelylyeket határozottabban kifejtetni; t. i. hogy oktatásmódszer, tanmód, módszer, tanmódszer , mód, mind egyet, azaz methodus-t, vagy különfélét jelentenek-e? — hogy a'sürgetett folytoniság, tudomány'rendjére, növendék' korára, vagy másra vitessék-e? mert annak illy meghatározása: ,,a' későbbi iskolák ott kezdjék, a' hol az előbbiek vagy alsóbbak végezték" nem elegendő. Végre szerette volna rec. hogy a" fő tanítás-elvekbe beleszövetett volna egyik elvnek: hogy a' növendék legyen a1

tanításban fő, és középpont , melly körül, és mellynek kedvéért kell forogni az egész tanítási műszernek.-— Megismerkedtetve bennünket szerző a' prot. főiskolai rendszer' előismereteivel, átvezet ezután annak tartalmára, mellynek főelve az ember- és polgárképzés , 's elősorolja mik a' tanítani valók; t. i. testgyakorlat, észképzés , szivnemesítés, izlésmüvelés. Sok, igen sok jót mond itten H. ur kivált a' testgyakorlatokról Leibnitz, Bonne, Des Cartes, Vendier, Basedon, Campe, 's többek' szavaival, és minden esetre munkájának ezen szakasz Iegtartalmasb része. Ezek után következik a' 2-dik fejezet, mint az eddigi eszméknek a' Pesten leendő főiskolára alkalmazása. Itt legelőször eldicsértetnek Némethon'különösen Poroszország' iskolarendei. Erre reo. azt kérdi; hogy egyez e' meg a' fölebbi Iepiszkolásokkal ? 's milly szabatos következetesség magának illy hirtelen ellenmondani ? 's az a' fölebb leirt féktelen Német- 's különösen Poroszhon hogy' válhatott illy hamar ,,csodájává a' külföld' bölcseinek, 's példányává a' tanítási rendszernek."? Ez az egyiptomi csodáknál csodásabb; — mert ott csak a' vizek változtak vérré: itt pedig fekete lett hamar fehérré. — A1

továbbiakban előadatik ismét a' főiskolarend 's annak tulajdonságai, mellyek közül egyet, t. i. hogy a'főiskolai rendszer „koronája az érdemnek," rec. nem tudta magával sehogy sem megértetni. Előadatik továbbá, hogy miben áll a' tökéletes iskolarendszer. Abban t. i. ha az 1) korszerű, és 2) ha honunk' érdekében alkottatik. Igaz miket szerző a' korszerűségről és reál tudományokról mond, 's hogy realismust és humanismust egyesíteni kell; de hogy már ebben állana az oktatás' netovábbja : azt egy kissé kétleni merjük. Mert ez annyit tenne, mint gátot vetni minden haladásnak, 's a' szüntelen tökéletesbülő kornak ezt kiáltani: „megállj! ne tovább ! itt már tökéletes minden/4

Igaz az is, a' mit szerző mond arról, hogy miért nem lehete. eddig náluk a' realékat a' humanismussal egyesíteni, hogy t. i. a* seminariumi képzés' eszméje eddig hallatlan volt, a' tanító csupán egy osztályhoz volt kötve , a' tanítók a' paedagogicai fogásokban szükölködőkből tétettek, minden évben változtak, és hogy szakrendszert kell behozni, neveléstant tanítani, tanítókat 3 évre tenni 'stb; de bátor rec. H. urat fölkérni: szíveskedett volna a' 4 főiskola közül legalább egyre nézve ezen tekintetben egy kis kivételt tenni, mert itt már az itt megpendített rendszer 3-4 év óta folyamatban van, tanítók 3 évre tétetnek, szakrendszer divatozik, de nem úgy mint szerző javasolja, hanem olly formán, mint az újabb porosz kormányparancs rendeli. És épen ezen parancsból, de meg' tapasztalásból is könnyű megezáfolniH. urnák azon állítását, melly szerint alább, a' porosz és más gymnasial rendszereket erővel érlelőknek és sebesen vágtatóknak bélyegezi. Erre nézve rec. közli az említett parancs' ide tartozó pontjait: 1) Senki 10 év előtt nevétessék föl a' gymnasium' legalsó osztályába. 2) A' gymnasium' 3 alsó osztályában 3 , a' felsőbb 3-ban pedig 6 év, sőt több is töltessék ki, tehát 19 év előtt senki egyetemre ne bocsátassék. 3) A' gymnasiumi tanulmányokon kívül, minémiiek: német, latin , görög nyelv, vallás, philosophiába bevezetés, mér- természet- történettan, természet- és földrajz, írás, rajz, ének; tanítassék a'franczia, és jövendő theologusoknak a' zsidó nyelv is, bár egy kis megszorítással, mivel ezek a' gymnasium' egyetemes czéljától idegenek. 4) A' ministerium már régebben megrendelte az osztályrendszert és minden osztályban egy ordinarius' tételét: most újra parancsolja, hogy a' két alsóbb osztályzatban a' latin és német nyelv, a' két közép osztályban a' latin, görög és franczia, és a' két felsőben a' latin, görög és német, vagy görög német és franczia ; továbbá a' két alsóbb osztályban, a' történet föld- és természetrajz, — a' közép és felsőbb osztályokban a' történet, és földrajz, legfelsőben pedig a' mér- 's természettan, és philosophiára bevezetés, a' mennyire lehet egy tanító által tanítassanak 'stb. Ezen szabályokból megláthatni, hogy a' porosz gymnasiumok erővel érlelők és sebesen vágtatók-e, és hogy igaza 's helyes ismerete van-e H. urnák a' porosz iskolai rendszerről? Alapos tudományosságot hirdetőnek kellene e' szerint azt is tudni, hogy az a' sokféle nyelv, mit ő emlit, nem mind tanítatik rendesen, hanem csak a' fölebbi parancsban említettek , a' többi rendkívül, kinek tetszik; valamint azt is, hogy a' porosz gymnasiumokban a' ministerium rendelete' következésében nem szakrendszer, mint ő állítja, hanem osztályrendszer divatozik. Hja! H. úr' citatumai már 10—12 évesek, újabbakat nem méltata figyelmére, mert Cousinban nem voltak: a' fölebbi parancs pedig 1837-ről szól. Pedig nevelés'ügyében 10—12 év, századokat tesz, kivált mai korban. Ismét megkérjük H, urat, hogy a' dolgokat, kivált ha azokatkri-