Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-05 / 31. szám

peresseg, a mint hozza melto volt, a' nep' kezébe visszaadá a' szabad választási jogot, 's idővel a' presbyterium csakugyan hát nép-képviseleti intézet leend. De hát ezen presbyterium tartozik-e valakinek számot adni sáfárkodásairól ? Midőn az egyház, társi jogainak gyakorlását a' presbyteriumra bizta, ezt nem tehette olly resignatióval, miszerint minden további számadás' követelésétől elállott — 's igy megszentesítette volna amaz orosz elvet: „mindent rólunk nélkülünk." Mert hogy ezen feliigyelési jog pz egyházat illeti, arról mindenki meg van győződve, ki hiszi, hogy az egyház egyenlő társaság, 's a' nép nem zsellér vagy vendég saját házában. Avagy van-e méltányosabb igény, mint mikor az úr számot kér szolgájától. Avagy a' presbyterium egyház felett áll? Mióta 's milly joggal ? ha szabad kérdeznem. — Egyházi alkotmányunk' épületébe két módon látom beilleszthetőnek ama' sark-követ: „semmit rólunk nélkülünk/' 1.) A' presbyterialis gyűlés' tanácskozásaiban minden igaz keresztyén — a' mennyire tagja az egyháznak — vehessen részt, ezt kívánja a' jogszerűség, a' józan okosságnak pedig nincs ellene, hogy az értelmes szó kihallgattassék. Avagy mindent csak a' presbyterek tudnak-e, kik rendszerint vénekből választatnak 's az egyház" többi tagjait vaksággal verte ínég az Isten ? Legyen a' presbyterialis gyűlésben minden ügybarátnak ne csak helye, de szava, de szavazatja is. De hát mire valók a' presbyterek ? azt kérdi valaki. Erre én kérdéssel felelek: mire való megyénél a' tiszti kar? Es hát mindent csak a' tiszti kar végez-e? a' nemesség lényeges és sarkalatos előjogainak gyakorlatát úgy bizta-e a' tiszti karra, hogy már többé a' 1-ae : 9-ról hallani, sem tisztjeit választani, sem a' hon' gyűlésére követeket küldeni, sem semminemű statutum' alkotásába szabadon befolyni nem akar? 's megegyezett benne, hogy mindent csak a' tiszti kar végezzen, mint ez történik a' sz. k. városokban , a' polgárság' kizárásával? A' presbytereknek hivatalból kell minden gyűlésben jelen lenniök, nehogy ha senki nemjőne, akadályt szenvedjen a'közügy; a'presbytereknek tehát kell, a' többi hiveknek lehet, mind a1

két rendbelieknek szabad a' közügyek' elintézésébe közvetlenül is befolyni. Mert kinek szabad a' több, szabad a'kevesebb is, az az, kinek szabad a' közgyűlésen hitelesíteni a' presbyterium' végzéseit, mért tiltassék annak véleményét még akkor kimondani, midőn a' határozat keletkezék ? Pedig én a1

„semmit rólunk nélkülünk" elvet úgy is akarnám életbe hozatni, 2.) Hogy a' presbyterium koronként, az egész egyház'színe előtt feltárván jegyzőkönyveit számot adjon cselekedeteiről, miket a'nép ugyan már meg nem változtathat, de legalább jövőre nézve óvásul vagy utasításul helyteleníthet, vagy helyeselhet. Itt meglehet, hogy sok összeütközés polgár a' honban Ítéltessék meg: — cancellárja Spalatin által mind a' császári tanácsnokoknak, mind a' pápai kamarás Miltiz Károlynak értésökre adatta: hogy Luthernek több okokból Rómába mennie nem lehet. Hussz' megégettetése' emlékezetét Tezel , Hoogstraten, türelmetlen nyilvános beszédeik által fölelevenítették; — a' német patriotismus Rómától függetlenségre törekedett; és a' vélemények' szabadságának védelme voltak azon okok, mellyek a' derék fejedelmet lelkesítették, kinek példáját a' wittembergai egyetem a' pápához irott levele által, és Némethon' nemessége is követték. Igy a' fejedelmi trónról alásugárzott fény felébresztette a' tudósokat, felbátorította az aristocratiát, és a' reformatio' ügye, mint Lírther akarta, törvényes ösvényen indult. Jakabfalvay András. A' presliytcrium-Nagyobb egyházakban létezik választó közönség , alias presbyterium; azért nevezem igy, mert eddig csakugyan maga egészíté ki magát, maga választ, tán papot kivévén, minden tisztviselőt; mert hogy néha ajánl a1

közgyűlésnek egy egyént, hogy belőle válasszon, ez legfeljebb paródiája a' szabad választásnak. Én ezen presbyterium' eredetét onnan származtatom , hogy a' pap nem levén elegendő a' társi jogok' (jura collegialia) gyakorlatára, az egyház szabad választással rendelt melléje bizonyos számú egyéneket; mivel pedig az egyház körüli szolgálat (nem értem a' papi és nevelői hivatalt) részint könnyű, részint tisztességes, az egyház' véneiből, kik a' pap' felügyelése alatt némi szolgálatot tettek. Ezen egyedek aztán sokszor összegyűltek, hogy az egyház' ügyeiről tanácskozzanak 's hatásuk' körét mindinkább kezdék kiterjesztgetni, anynyira, hogy már nem is az egyház, de maga a' presbyterium választott új tagokat, "s minden egyházi ügyek' elintézését tisztének vállá, 's néhol — a' mint szólnak a' krónikák — arról is kezde kételkedni, ha vájjon a' pap szükségesképeni elnöke-e, és ha vájjon az esperességi gyűlés bir-e némi felsőségi tekintélylyel felette? 'slb. — 'S ezen intézet, mellynek nép-képviseletnek kellett lennie, igy kezdé monopolisálni az egyház' jogát, és tán be is hozta volna az egyházba ama „mindent rólunk nélkülünk" alkotmánytalan elvet, ha a' közszellem reá is nem fordítja figyelmét. Igy keletkezett a' békési esperesség' határozata, miszerint a' presbyterium — valamint a' felügyelőség is — az egész egyház által minden harmadik évben megújítassék. *) Ez által az es*) Hogy ezen üdvös határozat életbe hozatott-e, nem tudom ; de annyit tudok, hogy semmiféle határozat örökké függőben nem maradhat, ha csak nem az irott malasztok' sorából való. J. P-; - .