Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-05 / 31. szám

lesz, miután sehol sincs feljegyezve azon jogok' lajstroma, mellyeket az egyház kizárólag magá­nak fentartott, vagy mellyek' gyakorlását a1 pres­byteriumra bizta. A' ki indítványom' okszerűsé­géről nincs meggyőződve, fontolja meg, hogy a' presbyterium illy nyilvános felelőség' terhe alatt levén, nemde óvakodni fog minden ballépéstől; nemde illy nyilt vizsgálat számüzend az egyház' igazgatóságából minden érdek-hajhászatot és ön­kényt , minél az egyházban nincs kirívóbb anoma­lia, hol az a' legnagyobb ur, ki legközelebb áll a' mennyeknek országához! E' férfias cselekmény ger­jesztend bizodalmat a' népben egyházi tisztviselői iránt, midőn látandja közügy iránti buzgalmukat. E' tény ad fogalmat a' népnek protestáns szabad­ságáról; e' tény öntend a' nép' szivébe lelkese­dést azon egyház iránt, mellynek kebelében ter­mészeti jogait még épségben szemlélheti. Jancsovics Pál. A' gíreslíyíea'fl resadUzer tlszaasicSSéSii cgjim/ikeraSeüiitkbeii. Most, mikor a' nyilvánosság, láthatárra emel­kedő napként, árasztja szét világhintő súgárait: most, mikor a' haladás' nemtőjének varázs inté­sére, megújult alakban kelnek ki majd minden in­. tézetek időmohos diiledékeikből; most mikor a' protestáns egyházi lapok' felgyújtott szövétneké­nél, pirulva maradoznak ki bitor visszaélések , jogellenes gyakorlatok, az egyházi kormányzat' idétlen rendszeréből más egyházkerületekben; most, mondom, az átalakulás e' mozgalmas korszakában, nem lehet a' kedvetlenség' némi fájdalmasan ható érzése nélkül tapasztalnunk, 's vennünk, hogy tiszáninneni egyházkerületünkben, a' korkivánta haladásnak csak némelly halvány jelei mutatkoznak. — Minek oka, részint azon — közülünk nem ke­veseket ringató — optimistaféle véleményben gyö­kerezik , melly szerint egyház-kormányunkat a' tökély' tetőpontjára feljutottnak hiszik, honnan nem lehet már fölebb sem látni, sem emelkedni; részint azon, még többeket fogva tartó tétiszony­ban, mellynél fogvást, mindent helyeslenek, min­denbe belenyugszanak, a' mi már készen van, a' mi munkába nem kerül, a1 mi némi áldozatot nem kiván, inkább, sem mint valami felett gondolkoz­zanak, vagy hozzá jobbító kezekkel nyúljanak; és csak igen kevesen vágynák a' kornak azon ih­leltjei, kik annak unszoló intését követni, 's az­zal e' tekintetben is lépést tartva haladni óhajta­nának , a' kiknek ez ügy mellett hevültökben emelt bármilly lelkes szavuk is, kietlenbe, az említettek' csontúlt tömegébe tompán szokott behangzani, és ottan többnyire minden nyom nélkül elenyészni! — itt rejlik, ismétlem, gyökér-oka, hogy egy­házkerületünkben a' haladás' sáppadt hajnala is, még csak távolban látszik. — Tételemet bebizo­nyítandó , említhetném, a' tanítókat képező ca­thedra' felállításának még csak ajkakoni pengését, említhetnék sok egyebet; de a' feltűzött czímsor­hoz hiven, most csak a" presbyteri rendszer' egy­házkerületünkben! micsoda lábon állásának kimu­tatására szorítkozom. Presbyteri rendszer. E' két szót kik nyel­vükön forgatják a1 mai öntudatra ébredező korban, többek, mint kik igaz jelentésöket tudnák ; és ha a' derék Fényes Elek sem látszik egészen tisztá­ban lenni e' kifejezettel, mikor igy ir a' dunamel­léki superintendens' választására vonatkozó röp­iratában , a1 7-dik nehézségre adott feleletében: „Boldog Isten! rnég eddig a' presbyteri rend­szeren azt értettem, hol sem esperes, sem super­intendens nincs, hanem minden pap egyforma , 'stb.£ í : — akkor mint bizonyost lehet felvennünk, hogy ezen egyházi lapok' olvasói közölt is, egy­nél többen vannak, kik annak valódi értelmét nem tudják; a' kikre nézve tehát, úgy vélem, nem ieszen czéltalan, e' helyen, annak értelmezését, avatatlan tollal bár, egy két szóval megkísértenem. Magoktól, a' keresztyén egyházak' legelső tanítói s megalapítóitól, az apostoloktól kezdett (Csel. XIV: 23.) 's még ma is teljes erőben álló gyakorlata' prot. keresztyéneknél, melly szerint, az egyes egyházak' kül- és beldolgainak közvet­len kormányzására, vezetésére, javai 's jövedelme' kezelésére, a' népnek tisztesebb vénei választat­nak meg egyházi tanácsúi, kik maguk görögösen presbyterekwek, a' belőlük alakulni szokott ta­nács pedig presbyteriumuak neveztetik, mellynek egy kiegészítő tagja, 's mindenkor elnöke, az egyház' papja. Ha már ezen — a' gyülekezet' összes tagaitol rendszeresen választatott, 's ennél fogvást az egész egyházat törvényesen képviselő kettős elemű presbyterium, — közbizodalommal kiküldött, 's utasítással fölruházott "követei által, az egyházi kormányzás' minden lépcsőzelein kép­viseltetik ; ezen kormányrendszer mondathatik, legalább értelmem szerint, presbyteri rendszernek, mellyet azért más szavakkal könnyen lehetne kép­viseleti rendszernek is nevezni. — A' homályos jelentésű rendszer' mint állásának megértésére, e' szerint csak azt kell tudnunk: miképen képvisel­tetnek az egyes egyházak, egyházi kormányza­tunk' különböző fokain : az egyházgyülekezeti, egyházmegyei és egyházkerületi tanácsban? 1.) Az egyházgyülekezeti tanács (presby­terium). Nem tudok egyházat egész kerületünk­ben, de csak egyet sem, (bár volna tudtom nél­kül egy kettő) , mellyben a' presbyterium , az egész egyház' összes tagaitól, közbizodalommal választatnék, következőleg ezek amaz által kép­viseltetnének; hanem bátran lehet állítnom, min­denütt maga egészíti az ki magát, néhol a' pap' kijelölésével, néhol a1 nélkül. — Van pedig ke­rületünkben ollyan egyház is, mellyben — mintha csak a' miveltséggel a' rendellenségnek is egyenlő arányban kellene nevekedni — a' három pap' je­lenlétében is egyedül elnökösködő helybeli gond-

Next

/
Oldalképek
Tartalom