Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-08-05 / 31. szám
lesz, miután sehol sincs feljegyezve azon jogok' lajstroma, mellyeket az egyház kizárólag magának fentartott, vagy mellyek' gyakorlását a1 presbyteriumra bizta. A' ki indítványom' okszerűségéről nincs meggyőződve, fontolja meg, hogy a' presbyterium illy nyilvános felelőség' terhe alatt levén, nemde óvakodni fog minden ballépéstől; nemde illy nyilt vizsgálat számüzend az egyház' igazgatóságából minden érdek-hajhászatot és önkényt , minél az egyházban nincs kirívóbb anomalia, hol az a' legnagyobb ur, ki legközelebb áll a' mennyeknek országához! E' férfias cselekmény gerjesztend bizodalmat a' népben egyházi tisztviselői iránt, midőn látandja közügy iránti buzgalmukat. E' tény ad fogalmat a' népnek protestáns szabadságáról; e' tény öntend a' nép' szivébe lelkesedést azon egyház iránt, mellynek kebelében természeti jogait még épségben szemlélheti. Jancsovics Pál. A' gíreslíyíea'fl resadUzer tlszaasicSSéSii cgjim/ikeraSeüiitkbeii. Most, mikor a' nyilvánosság, láthatárra emelkedő napként, árasztja szét világhintő súgárait: most, mikor a' haladás' nemtőjének varázs intésére, megújult alakban kelnek ki majd minden in. tézetek időmohos diiledékeikből; most mikor a' protestáns egyházi lapok' felgyújtott szövétnekénél, pirulva maradoznak ki bitor visszaélések , jogellenes gyakorlatok, az egyházi kormányzat' idétlen rendszeréből más egyházkerületekben; most, mondom, az átalakulás e' mozgalmas korszakában, nem lehet a' kedvetlenség' némi fájdalmasan ható érzése nélkül tapasztalnunk, 's vennünk, hogy tiszáninneni egyházkerületünkben, a' korkivánta haladásnak csak némelly halvány jelei mutatkoznak. — Minek oka, részint azon — közülünk nem keveseket ringató — optimistaféle véleményben gyökerezik , melly szerint egyház-kormányunkat a' tökély' tetőpontjára feljutottnak hiszik, honnan nem lehet már fölebb sem látni, sem emelkedni; részint azon, még többeket fogva tartó tétiszonyban, mellynél fogvást, mindent helyeslenek, mindenbe belenyugszanak, a' mi már készen van, a' mi munkába nem kerül, a1 mi némi áldozatot nem kiván, inkább, sem mint valami felett gondolkozzanak, vagy hozzá jobbító kezekkel nyúljanak; és csak igen kevesen vágynák a' kornak azon ihleltjei, kik annak unszoló intését követni, 's azzal e' tekintetben is lépést tartva haladni óhajtanának , a' kiknek ez ügy mellett hevültökben emelt bármilly lelkes szavuk is, kietlenbe, az említettek' csontúlt tömegébe tompán szokott behangzani, és ottan többnyire minden nyom nélkül elenyészni! — itt rejlik, ismétlem, gyökér-oka, hogy egyházkerületünkben a' haladás' sáppadt hajnala is, még csak távolban látszik. — Tételemet bebizonyítandó , említhetném, a' tanítókat képező cathedra' felállításának még csak ajkakoni pengését, említhetnék sok egyebet; de a' feltűzött czímsorhoz hiven, most csak a" presbyteri rendszer' egyházkerületünkben! micsoda lábon állásának kimutatására szorítkozom. Presbyteri rendszer. E' két szót kik nyelvükön forgatják a1 mai öntudatra ébredező korban, többek, mint kik igaz jelentésöket tudnák ; és ha a' derék Fényes Elek sem látszik egészen tisztában lenni e' kifejezettel, mikor igy ir a' dunamelléki superintendens' választására vonatkozó röpiratában , a1 7-dik nehézségre adott feleletében: „Boldog Isten! rnég eddig a' presbyteri rendszeren azt értettem, hol sem esperes, sem superintendens nincs, hanem minden pap egyforma , 'stb.£ í : — akkor mint bizonyost lehet felvennünk, hogy ezen egyházi lapok' olvasói közölt is, egynél többen vannak, kik annak valódi értelmét nem tudják; a' kikre nézve tehát, úgy vélem, nem ieszen czéltalan, e' helyen, annak értelmezését, avatatlan tollal bár, egy két szóval megkísértenem. Magoktól, a' keresztyén egyházak' legelső tanítói s megalapítóitól, az apostoloktól kezdett (Csel. XIV: 23.) 's még ma is teljes erőben álló gyakorlata' prot. keresztyéneknél, melly szerint, az egyes egyházak' kül- és beldolgainak közvetlen kormányzására, vezetésére, javai 's jövedelme' kezelésére, a' népnek tisztesebb vénei választatnak meg egyházi tanácsúi, kik maguk görögösen presbyterekwek, a' belőlük alakulni szokott tanács pedig presbyteriumuak neveztetik, mellynek egy kiegészítő tagja, 's mindenkor elnöke, az egyház' papja. Ha már ezen — a' gyülekezet' összes tagaitol rendszeresen választatott, 's ennél fogvást az egész egyházat törvényesen képviselő kettős elemű presbyterium, — közbizodalommal kiküldött, 's utasítással fölruházott "követei által, az egyházi kormányzás' minden lépcsőzelein képviseltetik ; ezen kormányrendszer mondathatik, legalább értelmem szerint, presbyteri rendszernek, mellyet azért más szavakkal könnyen lehetne képviseleti rendszernek is nevezni. — A' homályos jelentésű rendszer' mint állásának megértésére, e' szerint csak azt kell tudnunk: miképen képviseltetnek az egyes egyházak, egyházi kormányzatunk' különböző fokain : az egyházgyülekezeti, egyházmegyei és egyházkerületi tanácsban? 1.) Az egyházgyülekezeti tanács (presbyterium). Nem tudok egyházat egész kerületünkben, de csak egyet sem, (bár volna tudtom nélkül egy kettő) , mellyben a' presbyterium , az egész egyház' összes tagaitól, közbizodalommal választatnék, következőleg ezek amaz által képviseltetnének; hanem bátran lehet állítnom, mindenütt maga egészíti az ki magát, néhol a' pap' kijelölésével, néhol a1 nélkül. — Van pedig kerületünkben ollyan egyház is, mellyben — mintha csak a' miveltséggel a' rendellenségnek is egyenlő arányban kellene nevekedni — a' három pap' jelenlétében is egyedül elnökösködő helybeli gond-