Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-22 / 29. szám

jegyzőkönyv' netaláni megtagadása' esetére, esperességünk nemcsak tót, de német egyházai is, a' kerületi gyűlést elismerni's az illető járandóságokat íizetninem fogják; 's ismét, hogy a1

fentisztelt űr, a' „pestanszke národne nowini" után, gróf Széchenyi István ő méltóságának ismért academiai beszédeért, az esperesség' nevében küldött legyen köszönő levelet; minthogy e'kettős tényt, az esperesség' tudta 's beleegyezése nélkül történtnek lenni ismeri, ellene jegyzőkönyvileg óvást tétetni kiván. Hosszas lön a' vitatkozás, felindultak a' kedélyek, 's midőn a' panaszlott fél azzal mentegetődzött, hogy lépéseit nem közönség' nevében tette légyen; a' másik rész az előbbi pontot akkor is, mint egyházainkra nem alkalmazhatót 's alaptalant, sérelmesnek találván, az óvástétel'elmellőzése után, határozattá lőn: hogy miután főesperes úr nyilván azt vallaná , hogy nem az esperesség' 's csupán ön nevében irta légyen e' kettős irományt , a' sérelem közgyűlésünk' tárgyalása alá nem tartozónak lenni, jegyzőkönyvileg kinyilatkoztassék. — A' mult évi közgyűlésünkből nevezett, 's egyházmegyei közgyűléseinknekczél szerübben leendő megtartásuk 's átalában egyházi igazgatásunk' rendszere iránt véleményt adandó választmány, megbízásának eleget tőn. — Az egész munka, idő-rövidség miatt, tárgyalás alá nem jöhetett, 's előlegesen csak annyit tudathatunk, hogy a' választmánynak, az egyes egyházak' szabad képviselésére épített egyházigazgatási rendszere elvileg elfogadtatott, 's a' gyűlések' vándorló modorbani tartása megszűntnek lenni nyilvánítatott. — Részint a' most említett ^ vá^lasztmányi munka , részint egyéb e' gyűlésről elmaradt tárgyak' tekintetéből egy másik gyűlés' még ez évben tartásának szükége, átalánosan el lőn ismerve. — A' hely iránt, hol az tartandó volna, miután egyházmegyei gyűlések' tartásához még nem járult öt legszegényebb egyházainkat súlyos körülményeink' tekintetéből e' tetemes költségek' viselésére szorítani, sem pedig megszüntetvén a' vándorló rendszer, új rendet kezdeni nem lehete; közügyért áldozni mindenkor kész, szeretett ügyelnök ur' lelkes indítványára határozattá lőn, hogy a' nevezett gyűlés, minden egyes lelkész 's ülnök urak' tulajdon költségein f. évi őszelő' közepén, Újvidék sz. k. városában, két egymás utáni napon tartassék — Egyházmegyei, Új-Verbászon létező, iskolánk iránti részvétnek újabb jeleit tapasztalok e' gyűlésen is- Egyéb hasznos intézkedéseken kivül, nem lehet N. Fördős Péter k. k. tisztviselő úrnak azon nyilatkozását eléggé nem méltányolnunk, miszerint, vallás-különbség nélkül, a' magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanúsított iskolánk' egy idegen ajkú nevendékének évenkint egy aranyat ajánlani szíveskedett. Egy év óta második jutalomdíj. Szives köszönet, a'tudomány's nemzetiségbeni haladást hőn pártoló honfiaknak! —A' ker. gyűlésen tek. ügyelnökúr fogja képviselni megyénket; több küldött eddig sem megválasztva sem kinevezve nincsen. — ímé eredménye ülésünknek ! — Nem leend itt helyén kivül köszönetünket mondanunk — nehogy szerénységet sértsünk — csak pár szóval is N. Labáth János, Mokry Ferencz és János egyházmegyei ülnök uraknak, mint kik az egész közgyűlési közönséget pompás ebéddel, magyar szívességgel fogadni kegyeskedtek. Mielőtt azonban tudósításomat végezném, nem lehet érintetlenül hagynom, többször tisztelve nevezett ügyelnök és n. t. Scultéty János alesperes urak' felhozott indítványaikból tisztán kitűnő azon szándékukat, miszerint egyházmegyénkben, az egymástól nemcsak elvileg elkülönözött, de nemzetiség körüli folytonos súrlódás által magány életben is elidegenedett részeket egymáshoz közelebb vezetni szép lelkeik' czélja volt. — De, mennyivel hőbb minden el nem fogúit protestáns kebelben azon óhajtás: vajha a' nemzetiség ellen egyházmegyénkben , sőt ágostai protestáns testületünk' részében kifejlődött, reánk nézve csak káros és dísztelen ellenszegülést, mielébb és örökre, néma feledés' leple borítaná! — annál kevésbbé lehet hallgatással elfojtanunk abbéli fájdalmunkat, hogy társaink, kik családok' nyelve iránti túlságos szeretet által elszédítetve, 's azon sz. kapcsolatot, melly hon 's nemzethez köt, felejtve ; midőn egyházmegyénk' jobbjai a' nemzet és kor" kívánatit, mint mindenkor a' józan haladás'szoros határain belől pártolva, 's jogtalant mitsem követelve, az engesztelésre alkalmat nyújtanak; ők a' közkívánathoz rokon érzelmet nemcsaknem nyilvánítnak, de törvényellenes tetteikben haladnak 's szentségtelen kezekkel izgatnak későhamvadó kedélyeket. — Mutatkoztak ennek jelei a' gyűlés előtt, alatt és utána. Jelenleg ez utolsóra szorítkozunk 's tényt beszélünk,, valót és tagadhatlant. — A' jelen közgyűlésre t. i. beadja, az iskolai választmány által bizonyos tárgyban nevezett két küldött úr tudósítását, 's ismét egy anyagyülekezet bead egy folyamodványt. Nem titok, miként gyűléseinken élni lehet magyar vagy atin nyelvvel. Tanúsítja ezt a' három évi jegyzőkönyv és gyakorlat. — A' tudósítás a' fenálló iskolai választmányhoz utasítalik, az egyház' foyamodása pedig idő-rövidség miatt fel nem vétethetvén, tárgyaltatása az őszi gyülésrehalasztatik. 'S mi történik ? A' közgyűlés után ötöd napra főesperes ur, a' kettős irományt az illetőknek viszszaküldi, 's miért? egyedül dJ nemzet'nyelvén valának szerkesztve. Ehez nem kell commentár. Az adatok kezeinkközt vágynak; ítéljen a'kegyes olvasó! — Pro concoctione. — Sz. J. főesperes úr f. évi nyárelő' 18-káról N. elvbarátjához küldött levelében írja : „in negotiolinguae et nationisslavicae inopinate Viennam mihi iter suscipiendum est", 's ment. — Szerencsés utat! Mi pedig ha