Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-07-22 / 29. szám

igaz, a' minthogy igaz, mit egy nagy tekintetű megyei követ ott a' közgyűlésen, a' bácsi szláv mozgalmakra vonatkozólag mondott, hogy az ollyan tótoktól jő, kik a' protestantismus' szelle­mét felfogni nem képesek; sz. pietással tekintünk fel a' nemzetnek hongyiilésén működő bölcs atyáira 's meg levén győződve, hogy ismerik a' magasztosra 's dicsőre felemelkedni nem biró lel­künk1 gyengeségeit, 's látják a' magány-érdek miatt elszaggatott édes hont: kérjük őket, adja­nak törvényt, bölcset és meghatározottat, melly nemzetiségünk 's vérünk' boldogabb lételét biz­tosítsa ! T e s s é n y i. Vegyes közlemények. Czáfolat nyelvnyomás' ügyében, ©cltti­itárói. A' Nemzeti Újság' f. é. 25. számában, melly csak a' napokban jutott alulirtnak kezéhez, ,,a' szlávok' panaszai" czím alatt, egyebek közt, következő állítás is fordul elő : „Ochtina minden 4-dik vasárnapot elveszti három földesúr miatt.a Legyen szabad erre nézve egy kis felvilágosítást adnom, és pedig e' lapokban, minta' mellyek' olvasóit ezen, már más utakon is a' közönség' tudo­mására ferde alakban juttatott tényrőli értesűlhetés tán közelebbről érdekli, mint a' Nemz. Újságéit. A' tény' hű előadása ez. Ochtina gömörmegyei helységben több úri nemes család lakik, mellyek­nek körében a' magyar nyelv anyanyelv gyanánt divatozik; a' lakosok'nagy része, — élelmét a' világban rongyszedéssel 's az e' tájon készülő vas és papiros' fuvarozásával kereső, — a' magyar nyelvet tökéletesen érti 's beszéli; az iskolai if­júság a' helybeli tanító' ügyessége által néhány év alatt oda vezetteték, hogy magát magyarul csaknem olly könnyen tudja kifejezni mint anyai nyelvén; 's különben is az egész lakosság, vala­mint a' honunkbeli szláv népség átalában, — ha csak némi ,hungarophagokc által szántszándékkal fel nem izgattaték, — a' magyar nyelv iránt el­lenszenvvel teljességgel nem viseltetik. Ezeknél fogva 1841. évben az ekklézsia' közgyűlésében indítvány téteték, ha nem volna-e czélszerű, éven­ként egypárszor magyar istentiszteletet is tartani? Az indítvány, miután a' gyűlésnek mindenre ,,igen"-1 mondani épen nem szokó közrendű papjai még különösen is felszólítatának, ha vájjon azt nem ellenzik-e, — közfelkiáltással elfogadtatott. Ek­kor alulirt is a' közkivánatnak teljesítésére kész­nek nyilatkozók; de fölemiitvén az édes hazánk' békéjét dúló sajnálatos nyelvsurlódásokat 's gya­núsításokra legkisebb okot is szolgáltatni nem akarván, előre kiköté magának, hogy ez által az eddigi szláv istentisztelet semmi részben csonku­lást ne szenvedjen. Melly felszólalás közösen mél­tányoltatván elhatároztatott, hogy: minden sátoros ünnep' első napján délután magyar predikáczió tartassék; a' beszéd pedig, mit eddigelő ez alka­lommal az iskolatanító szokott vala mondani, más napra, mint a'mellyen alulirt leányegyházába me­gyen, tétessék által; azonkívül sz. István' ünne­pén is, melly eddig — kivéve a' szokott reggeli könyörgést — meg nem ületék , magyar isten­tisztelet legyen, és igy a' szláv istentiszteletek' száma a' maga mostani állapotjában hagyatván, azonfelül évenként négy magyarral toldassék meg. A' határozat azóta foganatba vétetett, 's a' magyar istentiszteletek, noha már két éve hogy fo­lyamatban vannak, 's e' szerint a' dolog újság lenni megszűnt, nagyobb közönség által látogat­tatnak folyvást mint a' szlávok. 'S ime ez a' nagy „szláv panasz !" — És keserűnek lehetne lenni, hogy illyetén, bizonyosan a' legszigorúbb biró' ítélőszéke előtt is megállandó ártatlan tény rosz­akaratu ámítók által elferdítetve, országos sére­lem gyanánt adatik elő. De minek ? Hasonló sé­relemkoholók magok büntetik magokat legsúlyo­sabban, ügyöknek épen ők tevén ez által a' leg­roszabb szolgálatot. A' szlávoknak lehetnek sé­relmeik, — ámbár mi igen sokan, kik csak olly szlávok 's szláv papok és pedig nem kevésbé ér­zékeny bőrű szlávok és papok vagyunk, mint akárki más, leíkismeretünkre mondhatjuk, hogy nyelvre nézve senkitől semmi bántást sem nemta­pasztalánk, sem észre nem vevénk, 's a' mik ed­dig e' részben előadva voltak , csak nagyob­bára a' jelen ochtinai eset' súlyára reducálhatók; mind a' mellett megengedjük mégis, hogy lehet­nek a' szlávoknak sérelmeik. De ha azokul illy ocíitinaifélék fognak felhordatni, vájjon ki adand aztán hitelt a' valódiaknak is? Azért is saját ér­dekükben adjuk az illy vak-lárma-ütőknek a' taná­csot : hogy a1 pásztor- és farkasróli meséről gyakrabban megemlékezzenek! Geduly Lajos, ochtinai cv. lelkész. Őszinte figyelmeztetés azoknak., kiket érdekel. Nem üres szokásból és külső bókolat­ból eredő , hanem olly tisztán ömledező hálának , mellynek fenséges oltára a' loyal szeretet, papja az őszinte vonzalom 's tisztelet, áldozatja a' tiszta lobogó örömtűz; valahányszor illy hálának méltató jellemeit látom, tapasztalom vagy olvasom, szinte annyiszor egész szűmből örvendek. Igy, ámbár egy részről Hírnökünk' 16-ik számában örömmel olvasám e' sorokat: „Gróf Széchenyi István folyó hó' 10-én a1 Bánya- 's tisza-kerületi superinten­dens Szeberinyi János és Josephi Pál uu.-tói egy, 250 fevang.) lelkészek által aláirt,és a' fölvilágoso­dott 's nagylelkű grófhoz, azon Magyarország' min­dennéprokonai iránt méltánylatot 's humanitást lehe­lő academiai beszédeért, intézett köszönet-feliratot vett kezéhez": úgy más részről a" 250 lelké­szeket, kik az eljárás' formájában egészen ártat­lanok, ide nem értve, kik különben is a' két superintendens' firmája alatt jól vannak elburkolva, sajnálva tapasztalám, hogy ezen két ur fkész va­gyok hinni, nem tudva 's nem akarva) egy lénye­ges körülményről, vele azon kötelességről is meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom