Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-21 / 3. szám

I I r a' bajor, és más német herczcgek. 8) Ámde az éles tapintató pápa, III. Pál, előre látá, hová czéloznak ezen fejdelmek a' papnősséggel és a' pohárral, és az ínterim nevü, 35 czikkelyből álló végzést legott indexbe teteté. Bizonnyal igen az elevenébe hatott e' két föladat a' hegytúli politikának, melly ezért a' 33 czikkből álló engedményt kész lett volna föláldozni. Ugy van: helyesen jegyzik meg a' történetírók , hogy Luther, ha csak a' hitágozatait támadta volna meg a' római egyháznak, alig lépett volna ki a' czivakodás az iskola' köréből: ámde ő a' papság' legérzékenyebb oldalát érdeklette; méltán keletkezék tehát ebből legélénkebb visszahatás. Midőn IV. /Vonali elébe terjeszté a' császár, hogy épen nem remélhető az, hogy örök birtokaiban , elfogadják a' népek a1

fő zsinat' végzéseit, ha a' papnotlenség, és az egyszín alatti communicálás el nem töröltetik, és ezt tőle Delisle franczia követ is kérné: a' pápa e' tárgyat elejébe terjeszté a' consistoriumnak, és itt Carpi bíbornok így menvdörge a?

mármár hajlani kezdő pápa' akaratját megsemmítendő: „Micsodát ? a' szent vacsorának kétszín alatti kiszolgáltatását akarja szentséged megengedni? bizonyos, hogy ha a' francziáknak e1

kérelme megadatik, majd többet kérnek tőlünk, jelesen ezután majd azt kérendik, szabad legyen papjaiknak nősülni, és a' sakramentomokat nemzeti nyelven kiszolgáltatni; pedig ha a5

papnősség megengedtetik nekik, családjaik', nejeik' és gyermekeik' érdeke elvonandja őket a' pápátóli függéstől, és saját fejdelmeik iránti engedelmességre vezérlendi: gyermekeik iránti vonzalmuk pedig arra birandja, hogy mindenre ráálljanak, mi az egyháznak káros lehet. Ekkor ők majd mindent elkövetnek, hogy az egyházi birtokokat örökséggé tegyék családjukban. Igy majd a' szentszék' tekintélye rövid nap Roma' szűk határai közé leend szorítva.'stb. Ila pedig a'nemzeti nyelv' használata az isteni tiszteletben megengedtetik, igy a'nép közül mindenki ugy tekintendi magát, mint hittudós; a' püspökök'tekintélye ezzel alább szálland, és az eretnekség (itt értjük mit lesz ezen szó igazán) elterjedend mindenfelé. — A' pohár' átengedése ugyan magában csekély engedély lenne, kivált ha e' mellett óvás tetetnék a' többi sarktanok fentartása mellett, és épen ezen okok nál fogva szegült ellene az okosabb rész mindig az első kérelmeknek, félve attól, hogy ha az első kivánatot megadja, kötelességivé válik a'másodiknak , 's így a' többinek is megadása." 9) A' főpapi politika tehát illyen nézetekből indulva ki, a' fő zsinaton sokáig mellőzé ezen tárgy' szőnyegre hozását; de miután a' királyok 's feje-8) Frapaolo Sarpi Hist. du Concile du Trent. Tom. I. p. 246. 9) Sarpi Hist. du Concil du Trent. tom. I- p. 129—130. delmek' követei nyilvánítáK, mikép nekik utasításukban áll, a' fő zsinatot oda hagyni, ha a' papnősség itt nem tárgyaltatnék, és hon nemzeti önálló , és Romától független anyaszentegyházat alkotni , és itt a' nemzeti zsinatokban a' pápa' daczára ezen közóhajtást létesítni: ekkor szőnyegre került e' tárgy; de mivel Luther, és Melanchton anyaszentegyháznak anyaszentegyházat akarának ellenébe tenni, a' fát egy vágással akarák levágni, és 5. Károlynak az Interimhvw nyújtott engedményeit keveselve, — pedig mint láttuk, ezek voltak a' sarktanok — erről hallani sem akartak 10); a' szomorú szakadás megesett, a' vallás miatt folytatott had' fáklyája kigyúladt, és a' tridenti zsinaton a pápa' követei túlnyomatot nyerve, megállítaték a' XXIII-dik ülés' 9-dik ismeretes cánona. Míg a' fejdelmek, és a' népek azt hitték, hogy az egyházújitás' iránya nem új egyházalakítás , csak a' botránkoztató életű papság' megzabolázása , önkényt nyújtottak segéd kezeket a' costnitzi és báseli fő zsinatokban nyilvánított és egyetemileg elismert szükségit reformatio' létrehozására: innen kell megfejtenünk, hogy olasz 11), spanyol 12), lengyel, bajor, franczia, és más honokban sebes lépésekkel terjedt a' reformatio; de miután a' királyok észrevették, hogy a' némethoni reformatio többre megy , mint a' közkívánat akarja , mindjárt vissza léptek , — trónjaikat féltve — még az ollyan királyok is 13) , kik eleinte nagy kedvelői voltak az egyházújításnak, és hatályos ellenhatást, reactiót gyakorlottak. Azonban, még így is sima úton reformálódhaték Európa, ha Luther, — kinek csak az egy német nyelvre nézve kivívott érdemei is örök 10) Melanchton az ínterim nevü edictumról így irt a' strasburgi papságnak: „Liber augustanus continet manifestas corruptelas. ldeo nequaquam eum approbabimus, eliamsi exilia , et supplicia nobis proponenter." 11) Specimen Ituliae reformatae. Lugd. Bat. 1763. 12) Commentatio de vestigiis Lutheranismi in Hispania. Götingae 1755. Spanyolhonban még vértanúi is voltak számosan az egyházújításnak; jelesen Pontio, Gonsalvi, pap; Juliano. Legiono, volt szerzetes, Losada orvos, Avellano volt szerzetes , Arias oktató , Egidio volt kanonok, de la Fucite, sevillai volt kanonok; négy nő Sevillában , Charesa volt apácza ; kik mind meg égettettek. 13) I.Ferencz, franczia király eleinte olly hévvel pártolá az egyházújítást, hogy Melanctonnak irt, jöjjön Párisba, és intézzen el mindent: de e' fő embert a' szász választó nem ereszté. Később a' pápa'követe őt más gondolatokra hozá, igy szólván: vFölség! drágán fizetné azt, az új vallás' elve az hogy a' nép a' fejedelmet is leteheti." *