Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-06-24 / 25. szám

napkeleti dualismusra vezet, a' tisztviselői felelőséget lehetetleníti, (jaj de hogy is merem ezt leírni ?!) kettős érdeket 's kettős czélt föltételez; holott a' természet szintúgy, mint a'józan ész az egység'elvét követi mindenben és mindenütt. Ezek szerint erkölcsileg kényszerítve szavazok én magyarhoni protestáns feleimnél az elnöki reductióra és pedig N. urnák nem azon okából, hogy az elnökök különbözhetnek ügyességben és véleményben; mivel nem az elnökök, hanem a' többség dönt jogilag, hanemha Pompejok fegyveres néppel veszik körül a'tanács-teremet; aztán örök igazságnak maradand mesélő t. F. A. urnák régibb mondata: „bizony barátom ! az észt csak észszel korlátolhatni." Azonban, ha a' „világi és papi elem" kitételeket megengedjük, úgy mindenik vélemény' pólusai lakhatlanok; mert a' megkülönböztetés hasznos ugyan és segíti az értelmezést: de káros a' közfal, a' felekezetesség; ez szakadást és ellenkező érdeket szül, ez pedig mérges súrlódást, irigységet, gyűlölséget költ fel, 's ekkor el van tévesztve a' közczél és érdek, 's ki nem tapasztalja pedig azt az anyaszentegyházban szintúgy , mint a' polgárzalban ? Ha mondom a' „papi és világi elemu

kitételek mindeniktől elismertetnek: úgy nékem az elemizés' érdekiböl N. ur mellett kell szavaznom, 's papelnököt vitatnom, különben bajtársaim a' papi-elem iránti hűtlenség' vétkibe kevernek, *s kérdés: találtatik e férfiú, ki a' porba irkálgasson , a' mig kárhoztatásomra várakozó vádlóim lassan szétoszolnak (Ján. 8: 6.3 "stb. Úgyde ha áll e' különbség: akkor valamint a' tüz és viz elemeket nem, szintúgy a' papi és világi elemeket sem lehetne összekeverni; a" miből következik a' Krisztus' titkos testének szétdarabolása , mondom: az oszolhatlan igazságnak megosztása; de a' midőn ezen következtetésben világos ellenmondás és lehetetlenség vagyon: akkor a' „világi és papi-elem<

£

kitételekben is világos botrányra találok, 's föltűnik a' felekezetességi particularismus , és az eredmény, két anyaszentegyház lesz: világiak' és papok' egyháza; vagy visszaállitatik a' Mosaronismus. Már pedig ha ezt nem akarjuk, 's akarnunk sem Jézus' sem az ész' lanítmánya szerint nem szabad : úgy kezet fogok Lutherrel, hogy az egyetemes keresztyénségben a' pap és világi ember csak is a'szolgálat' munkájában különböznek egymástól, 's a' ki itt előjogokhal akar föllépni, az még nemcsak hogy a' Jézus' szellemétől nincs áthatva, de nem is elmélkedett komolyan ama'szabályról is : „tC ki nagy és első akar lenni, légyen ti szolgátok; mint az embernek fia sem jött azért, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy 6 szolgáljon másoknak." (Máté 20:25. 26. 27. 28.) Tegyük, áll tehát az egyes elnökség: de! kik, papok vagy világiak, avagy érdemre te— [ kintve bármellyikek közül választassék? Ez a' vész-: telibb kérdés, és e' kérdés bizonyosan igényli,' hogy elfogultság nélkül szóljon hozzá pap, mint világi; mert közös czél itt csak is a1

szellemi jóllét , 's az eszmény is, mellyhez közelítnünk kell, szellemi. Egyháznak elnöke tagadhatatlanul kebelkivüli nem lehet. A' szentegyház — lelki ország — Krisztus' titkos teste, ezek ugyanazonos fogalmak az Írásokban : de különbséget olvasunk , mind az ó (l.Mós. 6: 2.) mind az új szövetségben, az Isten' és emberek' fiai, az Isten' és világ'fiai közt. (Ján. 1: 12. 13.) Jézus maga világosan mondja: „az én országom nem ebből a' világból való" (Ján. 18:36.) 'S ezekből akarják és szokták következtetni, hogy egyházban, Krisztusi országban's annak gyűléseiben Isten' fiai, és így csak is papok elnökölhetnek, mert nem ebből a' világból való lévén az ország; ott ezen világ' fiai nem országolhatnak, nem kormányozhatnak, annyival inkább, ha N. úrtól felhozott Efes. 4:11. 12. — 1. Pét. 5 : 5. szerint a' papságnak Istentőli reudeltetését felvesszük, a' mihez adom még Í.Pét. 2 : 9. a' papság királyinak és választott nemzetségnek mondatik. De, frons prima decipit multos: tehát kérdem én, vájjon kiállják-e ezek a' bírálatot, 's főként a' kérdésrei alkalmazást? Felelet: nem. Mert aj Közös értelem szerint mind az ó, mind az új szövetségben az Isten' fiain az erényesebbek, az emberek' és világ' fiain pedig az elfajultabb erkölcstelenek, és mindennemű bálványimádók értettek 's értetnek ma is; a'millyenek mind a' papok, mind a' világiak közül voltak 's vágynák ma is. Különben ama Jézusi mondás' nyomán: ,,a' világ'fiai, az ő nemök szerint eszesbek (Luk. 16: 18) röviden és kérdés nélkül nemcsak az elnökséget, hanem az egész kormányzást a'világiaknak át kellene engednünk mint eszesebbeknek: a' kenyér csakugyan nálunk maradván, mert ez, nem az okosoké, eszeseké. bj „Az én országom nem ebből a' világból való." Ez, nem tett mást, mint: az én munkaköröm, nem anyagi kincsek' gyűjtése 's élvezete, hanem a' szellem' elméleti ós gyakorlati nyilatkozata és folytonos fejlődése, vagy az ész' kivilágosítása, isméret' gazdagítása, és az erkölcsi élet' építése, szépítése — mondom: az értelem' megvilágosítása 's az akarat' megszentesítésc. Igen, de ki merné tagadni, hogy ez, az egyetemes emberiségre kitűzött közös czél, a' mellyben nincsenek ellenkező, vagy csak előjogos elemek is, vagy nincs megkülönböztetés pap és világi közölt. c) Efes. 4: 11 — 12. 's 1 Péter, 5: 1 — 5. ezen helyekben én a' kormányzási, 's jelesen elnökleti előjognak még csak árnyékát sem találhatom; még akkor sem, ha ezen helyekből, a' papságnak istentőli rendeltetése ingatlanul állhatna. Úgyde ezt is csak annyiban állíthatni, a' menynyiben az Isten minden jó adománynak főelve (Jak. *