Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-06-24 / 25. szám
froteitmi EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP, JEásodik évi folyamat. PESTEN, 18/13. Junius' 24kén. In der protestantischen Kirche kann von eincra specifischen Unlerschiede dcr Geistlichen und Laien nicht die Rede seyn. Jeder Christ hat in der heiligen Schrift und durch dieselbe unmitlelbaren Zugang zu dem wahren Erkennen und Verehren Gottes, und insofern Antheil an dem priesterlichen Characíer (i. Petr. 2 : 9.) und es ist nur der Vorzug der Erkenntnisz und Frömmigkeit, wodurch in der Gemeinde eine höhere Classe Gott geweiheter Christen gebildet wird. Clausen. Tartalom. Őszinte nyilatkozat, a' protesíantismus' jelen szőnyegkérdései felett olvasott értekezésére N. urnák. Erdélyhonból, g y. c. — Egyházi gyűlések: a) Felső-baranyai e. vidéki gyűlés' folytatása. Bárányi. — b)Abaújiref. egyh. gyűlés, x + y. — Polémia: Utóhanga' du~ namelléki snperintendens-választás' ügyében. Fényes Elek. — Iskolaügy: (Paedagogiai levelek. 5). A' debreczeni főiskola. Sükösd. — Vegyes közlemények. Őszinte nyilatkozat, a' profestantisnuis' jelen szöiiyegkcrdésci felett olvasott értekezésére TV. Bírnak. ICrdélylionbóI. Si per clericos doctores ecclesiae et per laicos auditores intelligantur, transeat hoc tantisper. At si res ita computetur, ut crcdatur clericis certus quidam sanctitatis character adspersus , qui in subjecto clericali tanquam dignitas quaedam et exoche sacra effulgeat, atque dein laicos, qui nominantur, ad ignobiliorem in ecclesia gradum detrudat, ipsisque solam obsequii et submissionis glóriám relinqnat: primus egomet, íheologus licet, fuerini, qui sublato lapide, hoc quidquid est monstri contundam, donec e terra viventium deleatur. Spectrum ejusmodi in scholis sacris haud tolerandum, sed adhibito eo , quo par est , exorcismo auditoriis ecclesiisque no-8trÍ9 exigendum est. Nobilitatem dignitatemque sacrara nonnisi charismata sanctiora majorque rerum divinarum cognitio et experientia , denique major in sanctitate christiana vitaque spirituali gradus adaugent. His si careat clericns , si careat ecclesiae doctor, laico sanctiore infinities est ignobilior. Chr. Matth. P f aff i us. Kettőt keli tudatnom előre. Egyiket: ezen nyilatkozat' vonásai, a' kijelelt számok' olvastakor, rögtön meg valának téve; másikat: minden hímezés nélkül vallva, kitöltve nem merészeltem elküldeni. Ezt pedig ismét két okon; először: mert Erdélyben az ev. ref , az ev. ref. papok közt, mondom, szörnyű, szörnyű divatos az igazszólónak fejét betörni, 's ama' gézengúz zsidópap' kótyonfitty szolgájaként czáfolni; másodszor: mert nekem az irórul föl-föllengő eszményem volt 's van, és ezen eszményre nézve szellemem naptávolban lakik: hanem addig kutatok, mig rá *) L. Prot. Egyh. 's Isk, L. 1842. 27. és 28- sz. akadok: „ha gonoszul szóltam, tégy tudományt a' gonoszról; ha pedig jól szólottam, miért versz engemet?" (Járt. 18:21, 22, 23). 's gondolám, tán keresztyének közt ez is érvényes annyiban, a' mennyiben Erdélyben az approbata; 's még azt is: már okosan bolondul tán én is jogosítva vagyok szólani ott, hol az én bőrömről is foly a' szóharcz. Tehát a' dologra! 1. Bevezetőjében N. ur jogtalanul kemény beszédekkel él, p. o. gyáva öncsalás, v. gyalázatos valutás; Hobbés, Voltaire, Kant, Robespierre, Jacobinismus, és gúnykodva liberalisraus. (Hát Machiawellismus , Jesuitismus, Spinosismus hová lettek?) És már mire való az efféle mesterséges mennydörgés? En az illymodorú föllépést tartom inkább rettentő vakításnak, hogy a' nép majd igy szabadkozzék: .,ne szóljon minékünk az ur", 's elég botor legyen a Móses' és Aron' vonalát át nem hágni, vagy elég ügyetlen örökké a' tekintélytől kormányoztatni. (2 Mós. 20 : 19.) — Ez Jézus' szelleme nem vala , a' ki után szabályul birjuk : „mindeneket megpróbáljatok , 's a' mi jó azt megtartsátok !< ( (1. Thess. 5: 21.) 2. Mondjuk ki nyiltan , igy szól N. ur, hogy mi puszta észvalláson kivül semmi más , úgynevezett kijelentésit el nem ismerünk, hogy positivitas előttünk ledült Babilon 'stb. A' mivelt 's eléggé tiszta protestánsnak, vagy a' mi mindegy, Jézusinak, Krisztusinak, vagy keresztyénnek , észvalláson kivül más vallása nem is lehet, nem szabad hogy legyen. Hisz' Jézus a* magáét, tehát a' miénket is, az atya' kebeléből hozta le (Ján. 12:49, 50.): úgyde az örök ész* kebeléből észkivülit nem hozhatott, 's azzal ellenkezőt ki nem jelenthetett. Erősen helyeslem én t. Hetényi János urnák amaz állítását: „az ész, és kijelentés iker testvérek", 's csak annyit adok hozzá: „az észnek elébb kellett születni, hogy kijelentést fölfoghassa, vagy magában feltalálhassaEzt erősíti ama Krisztusi tétel is: