Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-14 / 2. szám

Az emberi nemzetlel együtt, a' sz. Írásban kifejlö igazságok legrégibbek: de mi közük van azoknak a'sok világosságoknak im efféle setétség' cselekedeteihez? Emezeknek régisége csak irtóz­tató gyakorlat* ismeretére vezet; mert alig lehet olly erkölcsi gonosz, mit főnök hatalomból, mikor zabolátlan, leszármaztatni nem lehetne. Mégis tisz­teljük-e ezen csaknem 300-ados régiséget? Nem lehet, — ismételve mondom, nem lehet! ,,Quasi antiquitas aut vetus consvetudo praejudicet veri­tati. Possent enim homicidae, aut aduiteri, aut caeteri eriminosi per hoc illicita sua defendere, quia antiqua sunt, etab ipso mundi initio coepta: quum hinc magis intelligere deberent errorem suum: quia quod reprehensibileest,r et turpe est, malecoe­ptum probatur" mondotta. Ágoston egyházi tanító, és jól mondotta. Én ugy értem az egész történetet, hogy a' Nyilatkozat' köröztetésében nem mentség vala czél, iIly magok' lealacsonyitását tekint, 's nagytiszt, elnökeink felől fel sem tehetvén: hanem arra való Jeladás akart lenni eme Nyilatkozat' közlése, hogy ez Aláirók'ellenére szavazott egyházak' lelkészei a' fenebb említett liga' aklába tereitessenek. De roszúl számolnak ők! Nincs még bennünk min­denlelki erény megmérgezve, 's legdrágább kin­csünket , szabadságunkat nem adjuk el, magun­kat a'jobb iránytól elszédíteni nem engedjük. Azért hagyjanak fel a' mi elpártolandásunkkal biztatni a' szomszéd tractusokban! Rosz katona az, a' ki ki­türni nem tud és desertiroz. Am legyenek mások rendbontók's tettökért felelősek Istennek saz egy­háznak, mellyet megakarnak szaggatni! Am köves­sék a' dunántuli szép sípszót, mellyet több évek előtt a' conventen hangoztatott azon szellem, melly a' Du­náig kivánja kiterjeszteni a' maga egyházkerületét, mit a" somogyi és vértesaljai együgyüek, fejőkben eredeti gondolatnak 's szájokban eredeti hangnak vélnek! „Avolent, quantumvolentpaleae levisfi­dci quocunque afílatu tentationum; eo purior más­sá frumenti in horrea domini reponetur" T!ertullian szerint. Avolent, és vigyék magukkal mindazt, mi a' viszály' kútfeje: de tudják meg azt is, neinilly módon fogják elérni a' czélt. Mi nem leszünk eskünk­höz hűtlenek.|melly egyh. kerületünk'java'előmozdí­tására kötelez; nekünk lesz eszünk szabadságunk­kal jogszeriilegélni;lesz lelkismeretünk, tisztünket teljesítni; lesz erőnk az anarchia ellen minden mó­ellen tett észreveteleiket, intézkedéseiket, noha a' budai cánonok közt még sok módosítani való van is. Mert az egyházi kormánynak ollyannak kell lenni, hogy az a' sz. írás által megtiltott „Isten' örökségén való uralkodástól távol járjon; hová cn nemcsak az egyházakat, de a' kisebb papokat is számlálom, 's a' lelkes Fáy András' nézeteiben sokképen osztozom. Dizony, bizony nem vala ez az ugy ne­vezett „Oklevél" köröztetése szükséges az el­lenzék' tagjainak igazolásukra. Hát azzal a' Nyi­latkozatban tintával elhúzott „törvényes képvi­seleti rendszer' feltartásával" mit akartak ? *) Csak ne kellene látnom a' csupa kényből származó té­nyeknek efféle amalgamazását, mik olly sok „új történeteknek" (így nevezé vala egy officialisunk , röpke iratában , a recursusokat 's panasztételeket) szülő anyjai. Keresztyének volnánk, r s elfogadott fő elvünk a' nyilvánosság volna: mégis vágynák hitfe­lekezetünkben, kik tovább is szeretnének bűnhődni Trojanos muros inter et extra! és a' protestantismus' szellemével toto coelo ellenkező nimbusokat bál­ványolnak , csaknem mint a' millyenek voltak haj­dan a'Cappadoxok' tüzürző, vagy 0 Dáczia' mago­kat istenítő hegyi papjai.. **) *) Szavazatok' hatósilásában, nincs a' t. e vidékek­nek főnöki avatkozásra semmi szükségük; mert az e. vidéki egész elöljáróságnak sincs több vagy kevesebb tiszte ez érdemben , mint a' f. t. super­intendenlián közleni a' szavazatokat felbontatla­nul, *s annak, mit az egyházak szerinti átalá­nos többség mond (de úgy , hogy egyetlen egy ekklézsia se hagyassék a' választás' sánczain kivül) — hódolni. Képviseleti méltóság és meg­támadó hatalom nem mindegy, az első csak ad­dig méltányos, mig a' nélkülözhetetlen egyházi centralisatio' érdekeivel összefér . . Kivált lel­kemnek megemészthetetlen csak gondolni is, hogy aláiró követ-urak az egyházak 's papjaik' öjökös nyomására's nyergelésére terveztek- Elég leszen, egy bizonyító adattal szolgálnom, t i. már máskor a' f. baranyai főnökség — ezen hosszan Baranya és Somogy megyékben elnyúló e. vidéknek valahai snperiniehdentiusagával is brillírozva , ama' curiatum vagy akár tractuale votumok' javaslataira leli feleletében, e' sza­vakkal nyilatkozott: „Mi voxoltunk a' mostani mélt. föcurátor úrra, mert hozzá bizodalmunk volt és van a' felöl, hogy a' mi együgyű , de sokszor akaratos hallgatóink miatt való bajunkban pár­tunkat fogja*', az az: az appellatióknak , 's re­cursusoknak, semmi fontosságot nem adand. Igy a' mystificans képviselet megérthető, — 's ri­sum teneatis amici!.. K. »*) Kanahán' földe nem lelt Izráelé, mig Jerikó' fa­lai le nem rontattak. Herostratust, kárhoztatta az ephesusi Diana' temploma' meggyújtásáért Stra­bo: de ezzel is a' polytheismus' lisztelete gyen­gült. Csak jobb lesz nekünk is Diánának tisz­telete ellen irni, és ismét irni; jobb lesz Józsue' papjaival minél erösebben kürtölni, mig Jerikó' falai le nem rogynak. Szent Pál apostol is boszan­kodott, Sándor ephesusi ötvösre, a' Diánát é­kesgetöre, az evangéliumi erény' haladasát meg­gátolóra: 'sime! illyen bálványalkotmány a' kép­viselet, midőn a' publicum iránt igazságtalan, 's a5 fökormány iránt tiszteletlen. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom