Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-05-20 / 20. szám

6} Szóba jővén az üresült egyházi ülnöki helyeknek szavazatok általi betöltetósök; indítvá­nyoztatok : tiszteletbeli világi ülnököknek is ki­neveztetésök az evang. atyafiak' világi rendéből; de én kérdem: papi rendéből is, ha ugyan vol­nának egyének, miért ne lehetne ezt tenni? — Az unióhozi közeledés itt a' czél; kiktől föl­tétezteti kpedig a' kimondott eszme' teljesiilendése annyira, mint a' papoktól? —- Az ügyért mele­gen dobogó szivem készt, fátyol nélkül kimonda­ni azon politikai hitemet, hogy mig mi, testvér tiszttársaim! mint ellentétü elemek ugy állunk egy­mással ; míg le nem tesszük az igazságnak annyira ártó elfogultságokat, egyoldalúságokat és elő­ítéleteket ; mig a' ránk hallgató felületes néposztályt , melly magára hagyatva mindig kész a' gyümölcs' tápláló belét, kárával is , annak tarka héjjával fölcserélni, okos tanácscsal nem vezéreljük, a' protestantismus lelkére meg nem tanítjuk , és igy korszerű javításoknak elfogadására el nem készítjük : még álmodni sem lehet az unióról — De társalag­junk csak mi pásztorok barátilag, közeledjünk egymáshoz gyülésileg: megfogjuk látni, hogy példáink ingert adnak az uniónak 's ránk néző nyájaink megérnek az egypásztorságra ! Kovács János, eszenyi lelkész Gömöri helv. vaSIástéíeíü -egyííáa­megyei gyöilés. Folyó évi tavaszhó' 5-dik 's 6-dik nap­jain nyilt ajtók közt tartatott a' gömöri n. t egyházmegye' gyűlése Giczén D. J. esperes és R P. segédgondnok urak' elnökletök alatt. Az egészen, különös szellem vonult végig,'s különböző igen szép, igen fontos 's igen utálatos tárgyak' (ez utóbbi­akat elhallgatom) tarka vegyülete került vitatás alá. — A' nyilván ugyan kötelességemül tűzné ki, mindent szorul szóra közleni; de némellyek­nek elhallgatását a' szégyen parancsolja. 1) Risum teneatis! Sértek , nem sértek, kénytelen vagyok e' jeligén kezdeni. Uraim! nem tudom, más egyh. megyék gyakorlatában van­nak-e már e' modornak^ itt a' takarékosan meg­kimélni szükséges idejű gyűlést mult évi hír­lap-olvasáson méltóztattak elkezdetni egyházi fő­nökeink. Furcsa, Uraim; igen furcsa! — mert illő volna a' költekező egyházat is, a' drá­ga időt is kímélni, 's egy két saját személyes sérve miatt megneheztelt főpap úrnak följajdulá­sára két egész órát nem kellene kihúzni tavali hírlap' olvasásával 's rostálásává!, 's ezzel oda vinni a' dolgot, hogy a' világi urak' sürgetésére lehetőleg megrövidítetni terveztetett, 's tettleg, a' jegyzői munkálatoknak, igen érdemes világi jegyzőnk Adorján Boldizsár úr' ajánlatára, a' vármegyei jegyzői munkálatok' mintájára üttetendő modora által meg is rövidülő gyülés-tartást, mint­egy gúnyjáúl a' jeles ajánlónak 's ajánlatának, meghosszabbítva azt, minek-ha a' hirlap-olvasás elmarad, — 6-kán délben vége szakad, esti 11 óráig kinyújtani. Ab initio ordiendum. Gyűlés előtt néhány nappal, n. t. espere­sünk körlevelében kijelenté a'gyűlés' idejét; ki­hirdető az ülnökségre kijelöltettek' nevét is, azok­ét, kiket Sajóvölgyi megnevezett; de valami mystica okból csak négyet nevezett ki világosan, így: Szabón János, Szombathy József, Kálnicz­ky Sámuel és Simon János, — 's a' t. jeligével említvén a' többit. — Ez a' *'s a' t. mindenütt az egész megyében közbotrányt okozott, mit el nem törölhetett esperes úr' ama' mentsége, hogy hírlapot minden olvasván, abból úgy is tudhatá mi az a' 's a? t. . . . mert az egyházi lap sem diplomaticus, sem hivatalos iromány ; megyei végzést az esperesnek híven közleni szent köte­lessége, *s a' melly toll 4 név'leírásában el nem kopott, az még 3-at leírhatott volna; a' lap pe­dig , mellyre följegyeztettek, elcg széles volt. Botrányt okozott e' 's a't. különösen az úgyne­vezett Szárazvölgyön, hol egy pap-társunk — meglehet hogy egy kissé vastag, — intő level­iiét, csatolt e' hibáért a' körlevélhez replikául (ámbár a' puhatolódzásbaan a' gyanakodó főtiszt, urak' itt is csalódnak). Ez, és annak tudata, hogy bár mi merész volt is levélke, de írójának 's az egész botránykozó papságnak méltó oka van a' megütközésre , tisztelt esperes urat 's egy ülnök-társát annyira fölingerié, hogy többek' hal­latára még a' gyűlés' beállta előtt, kimondá az ítéletet: ,,a' szárazvölgyi papságot meg kell in­teni, szarvát letörni, mert minden indítvány — úgymond, — onnan származik" (valóban furcsa ok!) 's így jött be a' magokat megsértve érző főpapok' sürgetésére a' Sajóvölgyi' naprágyi gyű­lésről! közleményének fölolvasása , meghányása­vetése, 's ugyan e' főpapok közül egyiknek az a' terve, hogy: Sajóvölgyi' valóságos nevét a' lap' szerkesztőjétől ki kell kérni! irót megbüntet­ni! többé, hogy költeményeket ne irjon, meg­tiltani ! a' közlötteket, jegyzői tollal megczáfoK ni! (költeményeknek czimzek Sajóvölgyi' magá^ nyos véleményeit) megdorgálni, hogy a' tractust ne gyalázza! — Legnagyobb gyalázatnak vevék a' papi vizsgálat' megrovását; de aligha oda néz­tek, hová vágtak, 's hol Sajóvölgyi is csakugyan vág — az örökös hivatalok' eltörléséről szóló czikk­re, ha ugyan vágásnak lehet az igazat nevezni. Látják önök, Uraim! illyen baj, illyen gonosz ma­téria az a' nyilvánosság: de csak az obseurantis­mus' szemei előtt: miatta még a' tiszt, szerkesz­tőségnek is parancsolni akarnak, hogy elveitől térjen el 's nevet nyilvánítson. En hát, hogy a' t. cz.szerkesztői hivatalt, a' megeshető ,collisio oíficiorum' bonyolodása alól kiszabadítsam! kije­lentem, hogy az a' kutatott, azaz olly igen ke­resett Sajóvölgyi nem más, mint magam valék

Next

/
Oldalképek
Tartalom