Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-01-14 / 2. szám
„Szentséged engem az egyetemes atya' (páter oecumenicus) büszke nevén nevezett. Kérem szentségedet, ne tegye ezt, többévelem, mivel ekkép szentséged megfosztatik attól, mit másnak kellete fölött megad. — Nem is tartom én azt megtiszteltetésnek , mi által atyámfiainak becsületét megkisebbítetni látom. Mert az én becsületem, becsülete az egyetemes egyháznak, közjava az saját tiszttársaimnak. Akkor tiszteltetem én igazán , mikor mindenkinek megadatik az illő tisztelet. Mellőztessenek el az olly czímek , mellyek hiúságot szülnek, és a' szeretetet megsértik. Bár jól tudja azt szentséged, miként ezen czím a' chalcedoni, és a' következett szent zsinatokon elődeimnek ajánltatott (!?!) de egyik sem akara ezen czímmelélni; azért, hogy midőn ok e' világon minden papokat becsületben tartanak, fentartsák becsületöket a' mindenható Isten előtt." A' millyen szerények voltak az első püspökök, szintolly erőteljesen visszaigazították a' tolakodó prímások', metropoliták'igényeit. Ct/jjrtanús carthágói püspök szólván az apostoli egyház' egységéről, ez szerinte nem abban állott, hogy ennek központja akár Romában, akár másutt találtatnék , mivel ő is csak ollyan püspöknek tekinté magát, mint a1 római; és azt, mit Jézus Péternek mondott a' szikláról, az egyház' minden püspökeire egyaránt magyarázta. 19) Nem volt hát még ekkor catholica, vagy egyetemes egyház sem a' római, sem a' constantinápolyi, sem annál inkább az alexandriai, vagy az antiochiai, és így egyetemes, vagy catholicus püspök sem létezett. Mi több! Aufjustinus így fejezi ki magát: 20) ,,A' Krisztus' teste nem azon egyház, melly itt, vagy amott van; hanem a' melly ez egész világon elterjedett" Hieronymus még világosabban: 2i) „Akárhol lakjék a' püspök, akár Romában, akár Eubugiumban , akár Gonstantinápolyban , akár Rhegiumban, akár Alexandriában, akár Tanaisban, egyenlő érdemű, egyenlőkép pap. A'hatalmat nyújtó gazdagság és a' lenyomó szegénység nem emeli fölebb és nem nyomja lejebb a' püspököt. Mindnyájan az apostolok'utódai." Mert tudnunk kell, hogy az apostoli, vagy eredeti egyház' kormány-formája szövetségi volt, melly abban állott, hogy a' püspökök igazgatták megyéiket egyenlő hatalommal, egybekötvék levén e' püspöki megyék nem más , mint a' hitvallás' erős kötele által. Melly körül ha versengések történtek, — minő volt az apostolok' korában az: „körül kell-e metélni a' pogányból keresztyénné lenni akarót?" és: „lehet-e enni keresztyénnek a'bálványoknak áldoztatott barmok1 húsából?" 22) a' második században az: „a'zsidókkal együtt kell-e megülni a' húsvét' ünnepét vagy nem ?" 23) a' 19) Epis t. LXXV. 20) A u g u s t i n. De unitate ecclesiae-21) In epistola ad Euagrium. 22) Apóst csel. 15 : 1—31. harmadik században: „érvényes-e az eretnek papok által végbe vitt keresztség?" 24) ezeket a' a' nemzeti zsinatokon összegyűlt püspökök' szavazati többsége döntötte el, mellyeken alkotott cánonok aztán kötelező erővel bírtak az egész állodalomban. Melly üdvös szokásnak, sőt átalában a' nemzeti független• és önálló egyházkormányzási rendszernek világos nyomait, láthatjuk, saját magyar törvénytárunkban is Ámde itt illő a' nemzeti önálló anyaszentegyházak' keletkezését földerítni. Hetén y i János. (Vége következik ) l,j meteor Felsö-Üaranyában. Egy, eddig senkitől nem láttatott meteor kering F. Baranyában; meteor, kigyúlasztva hatalomvágy 's önkény'tüzes hevétől, gondolom a'végre, hogy minket együgyűeknek vélt baranyaiakat félelem- 's rettegéssel töltsön el 's a1 napnak igaz világát álfénvével homályosítsa. Egy, lángbetííkkel irott levél ez, mellyen r> tractus' képviselőinek protestatiója szemlélhető a' dunamelléki egyházkerület' főtanácsa' végzése ellen. Hogy kiket illet, lássák , mikép az előítélet 's jogbitorló hatalomtóli rettegés' kora a' múltévvel együtt lejárt; hogy lássák , mikép nem a' régi könnyen rászedhető baranyaiak vagyunk: bátorkodom ebbe beletekinteni, alkatrészeit megvizsgálni 's felölök őszinte Ítéletemet, e1 nyilvánosság' korában, kimondani; mert itt, difficile est satyram non seribere Tartalma 's quintessentiája a' levélnek: 1) A' dunamelléki helv. hitv. egyházkerületet, annak 8 tractusai képezik ; a' kerületi gyűlésen mindegyik tractusból megjelent követség, egy-egy vidéknek képviselője; mit a' képviselők akarnak, kell azt akarni minden kormányuk alatti egyháznak 's prédikátornak. 2) A' képviselők' többsége (kedves ideájok szerint több tractusok; és miért nem a' több ekklézsiák? hiszen, még ez ideig, nem tractusok, hanem ekklézsiák választottak superintendenst!) az egyházkerület' főjegyzőjét ismeri el megválasztatott püspöknek, 117 kétségtelen szavazatok' erejével, mint „major numerussal." 3) Midőn a' képviselők az egyházi rendszerhez hivek: az illető egyházak 's papok' közönségéhez is hivek. 4) Bármelly superintendentialis rendeletnek nincs kötelező ereje, mellynek az egyházvidékek' többségének képviselői ellenmondottak jegyzőkönyvileg vagy külön levéllel, az mindegy. Ez tartalma ama' protestatiónak, mellyel az egyházkerületi főtanács ellen, melly főpap-tételre harmadszori szavazást rendelt, az aláírók önszemélyeiket is feltoló emphasisssl, a' superintendensre való szavaztatás' ügyét bevégzettnek nyilvánítják. Illy tartalmú ama' protestatio vagy nyilatkozat, 23) Eusebii hist. eccl. L. V. c. 23-25. 24)Cypriani epist. LXXr 7 LXXIII.
