Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-14 / 2. szám

a) egyházak' angyalainak £) nevezték; lakóvárosai­kat pedig apostoliszéknek. Az ezek iránt kellő tisztelet' kijelentésire kezeiket megcsókolták, 10) fejőket az áldás' elfogadása végett lehajtották, 11) ezeket koronásoknak nevezték , és koronájukra kérték, 12) végre őket szentséges czímmel tisz­telték különbség nélkül. 13) De méltók is valának az anyaszentegyház' elsőbb századbeli papjai, és püspökei ezen ki­tűnő tisztességre : mivel ők a' nép' jogait tisz­teletben tartva, ettől magukat el nem szigetel­ték , és maguknak e' fölött valamelly ábrándos fensőséget nem álmodtak , csak azon fénykörben forogtak, mellyet az értelmi és erkölcsi túlsúly mindenütt, és mindenha nyújt a' kitűnő papok­nak. Nötlenség által ettől magokat el nem külön­zötték, és bizonyos, hogy valamint Péter apos­tolnak volt egy Patronella nevü leánya, úgy Q.Adorján nevü római pápának, ki 8f>7tőI871ig ült, Stephania nevű neje, és ettől leánya volt. Clemetis, római püspök igy ír: „Akarjuk nőin­ket az erényre képezni, és gyermekeinket az evangeliomi fenyíték alá vetni." Egy apostoli cánon nyilván meghagyja, hogy : „Sem püspök­nek , sem papnak nem szabad nejét a' vallás' ürü­gye alatt elbocsátani; ha pedig elbocsátja, re­kesztessék ki a' gyülekezetből — darab ideig — és ha szándékában megmarad, tétessék le." cepto papa Athanasio el Paulina. Epist XVII. Domino vere sancto, et beatissimopupue Augu­stino Hieronymus in Christo salutem." Epist. VIII. Cleri romani ad Cyprian. „Cypriano pupae presbyteri et diaconi Romae Consistentes salu­tem-u et cet. a) A u g u st- Q u a e s t. vet. e t n- test. c. CXXVI. „Antistitem dei priorem caeteris esse oportet, est enim vicariut ejusCyprian. Epist. LXU. ,.Ille sacerdos vice Christi vere fungitur, qui id, quod Christus ipse fecit, imitatur-" b.) A p o c. 1, 20. A u g u s t. Epist. CLXII. ,; di­vina \oce laudatur sub ungeli nomine praeposi­tus ecclesiae." 10)—11) Hi lariu s adv. Constant. „Osculo sa­cerdotes exeipis, quo et Christus est proditus; Caput benedictioni submittis, ut fidem calces. Rescript. Honorii. „Audemussermonemfa­céré de sanctis, et venerabilibus sacerdotibus, quibus omnis terra Caput inclinat.( l 12) Sidon. libr. VII. ,.De minimis rebus, maximis­que Corofiam tuutn consulerem." Ennodius Ep. XXIX. 1. IV. „Ut erigat parvulos Coronae vestrae miseratio." 13) Justin. növeli. XL. „Idem imperátor Petro sanctissimo et beatissimo archiepiscopo Hiero­solymorum LXXXVI Si dum aliquis adieritjudicem provinciáé non meruerit justitiam, tunc jubemus eum adire suum satictitsimum episcopum/ Igy magyar püspökeink is VII. Gergely pápa* koráig, ki a' nőtlenségi kényszerítést a' papságra igázta: noha , szándékát Sz. László alatt ugyan még nem 14); de már Kálmán alatt, ha mind nehezen is, kivitte. 15) De a'templomban is elismerék mégazarany­korbeli keresztyén papok a' néppeli egyenlőséget; mi megtetszik abból , hogy nem csak a' szent kenyérből, hanem még a' megszentelt pohárból is mindenkit részeltettek. Fölöslegesnek tartjuk ezen szent szokásnak adatokkali bebizonyítását, annál inkább, mivel nem csak az igen tudós, és méltányos Rona bíbornok ezt állítja alól idé­zett szép szavaiban 16); hanem maga Eck is, Luther' ellenese, ezt elismeri. 17) Koronázza az aranykorbeli püspökök" és pa­pok' érdemeit az, hogy ők szerények voltak. Ugyanis uralkodásra épen nem vágytak, de püs­pöki egyenlő és önálló méltóságukat is senki által elragadoztatni semmi szín és ürügy alatt nem en­gedték. Szerénységük' gyönyörű példáját láthatni e' következő adatokban. Milly apostoli szellem tün­döklik ki /. Gergely római pápának Eulogius ale­xandriai püspökhez 590. táján küldött leveléből 18): 14) Első törvényk- r. 3. Presbytcris, quipri­ma , et légit ima duxere Co/ijugia, indulgentia ad tempus datur, propter vinculum pacis, ei unitatem spiritus sancti; quousque nobis in hoc Domini apostoliéi paternitas consilietur. V. ö. S. Steph. Decr. I. c. 3. 15) III. T ör v. k- c 10. „Nullus conjugatut presby­ter aut diaconus altari deserviat, nisi prius uxo­re concedente, et continentiam vovente, locum separatum , et necessaria vitae temporalis eí provideat; ut secundum apostolom, uxorem ha­bens non habentem se esse intelligat." 16) Rerum Liturg. 1. II. c. 18 § 1. ,,Certum est, omnespassim clericos et laicos, viros etmulieres »nb ntraque specie sacra mysteria antiquitus sumsisse, quum solenni eorum celebrationi ade­rant, et offerebant, et de oblatis participabant. Extra sacrificium verő, et extra ecclam semper, et ubique Cornmunio sub ima specie. in usu fűit. Primae parti assertionis consentiunt omnes tam catholici, quam sectarii. nec eam negare potest, qui vei levissima rerum ecclesiaticarum notitia in­butus sit. Semper enim, et ubique ab ecclesiae primordiis usque ad seculum duodecimum , sub specie panis et vini communicarunt fideles ; coe­pitque paulatim eius seculi initio calicis usus obso­lescere, plerisque episcopis cum populo inter­dicentibus." 17) E n c h i r i d i o n C. X. de E u c h a r i s t i a, p. 130. ,,Fatemur hunc usum fuisse in primitiva ecclesia; nec tamen universalis fűit usus." 18) Epist. Lib. VIII. epist, XXX-

Next

/
Oldalképek
Tartalom