Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-29 / 17. szám

gyó Hildebrand' és utódjai' igényeit,8 ), mellye­ket a' magyar energia nemcsak az Árpádok, ha­nem az anjou házból választott királyok alatt is ha­talmasan visszaigazított. Hanem ama jólelkű apát, és zágrábi kanonok Kercselics Boldizsár 1772-ben Kollár császári könyvtárnoknak küldött levelében felfödözte ezen tényt; nyilvánítván, hogy rá­akadt Levakoviesnak, Aldobrandini bibornoknak saját kezével, és ezen szavakkal irt ötödik levelére: „azt hiszik a' magyarok, hogy a' pápának semmi joga sincs országukhoz, ez okon, mert őket sa­ját királyaik vezették az egy igaz isten1 isméreté­re , és tiszteletére. Ilogy józanabb véleményt önt­sek beléjök, Silvester pápa' neve alatt egy bullát készítettem, és azon leszek, hogy ezt közrebo­csáthassam. Gondolám, úgy kellene ezt közzétenni, mintha Rómában találtatott volna meg; de Emi­nentiád' híre, és engedelme nélkül nem merém ezt tenni: egyébiránt Ingoli úr, kinek küldöm a' példányt, erről több világosítást adhat. Többire vagyok 'stb. ]í ) ). Bizony halálosan vétkezik első nagy királyunk' magasztos árnyéka és emlékezete ellen, a' ki ezen önálló ősegyházat alkotott nagy emberre fogja azt, mi későbbi idők' szüleménye, és nem serken föl inkább álmából, olvasván ama mázsá­nyi fontosságú szavaitI Lászlónak: ,Consveludo Úngarorum latinamelior.' Ránk nézve, valljuk, e' szavak mindenkor villám-erővel hatottak: már csak azért is, mert gyakran hallánkelsü királyunk' becsületét gyaláztatni ollyanoktul, kik gondolkozni 18) Gregorii VII. epist. ad Salamonem hungariae re­gem: „Gregorius episcopus servus servorum Dei dilecto filio Salamoni Hungariae regi salutem ! Sicut a majoribus patriae tuae cognoscere potes, régnum Hungariae sanctae romanae ecclesiae pro­prium esi, a rege Stephano . olim beato l'etro cum omni jnre et potestate sua oblatum , et de­vote traditum. Praeterea Henricus piae memo­riae imperátor — ez a' följebb említett szent Henrik — ad honorem S Petri regnum illád ex­pugnans, victo rege, et facta victoria, ad cor­pus b. Petri lanceam , coronamque transmisit, et pro glória triumphi sui, illuc regni direxit in­signia , quo primcipatum dignitatis attinere co­gnovit.( ; Megvan ezen levele Hildebrandnak//«r-duinnál: Concilior. Torna. VI. p. 1273. 19) Gran persvasione anno gli Ungheri, che nessun diritto abbia il papa al regno loro, essendo con­vertiti, dai suoi lie. Per generare a Ioro opi­nione migliore, o dato certe lettere del papa Sil­vestro, e procurero, que rengano al publico in qualche maniera- l'ensara di promulgarle comme trovate a Roma: ma senza la permissione e sa­puta di V. S. Illma , non mi fidai: come Monsig-Ingoli al quale indrizzo la copiatutto regvagliera. Con ehe etc. Kollár de potesl. leg, p. 160 igen, de költött okleveleket birálgatni épen nem tudtak. - -Helyén leend itt egybehasonlííásfc tenni ős­alkatunk, és a' hildebrandíéle későbbi között. Osegyházunkban nemcsak megengedtetek , sőt szinte parancsoltaték (Steph. Decr. II, c. 3.) a' papnösség; VII. Gergely ezt a' római, 1074ben már csupán papok által tartott zsinatban eltőrlé: melly rendelet miatt, az erfurti, passaui, mainzi, majlandi, wintoni, parist, és a' szabolcsi zsinatokban nagy ellenszegülés, sőt a' három el­sőben vérjelenetek is mutatkoztak 2 0 ). Egyház­alkotó királyunk — mindeneket, kik a' három­ság' sarkalatos hitágazatát hiszik , keresztyén­nek ismeré: bölcsen Ítélve, hogy megszűnik azt hinni a' háromságban, a' ki akármelly nemzeti, egyházat egyedül üdvözítőnek hisz : mert az atyát olly istennek véli ? ki fiait örökké bol­dogtalanokká teszi, őket a' rómain kivüli egy­házban hozván e' világra, és ebben nevelvén föl. A' fiú1 váltságát pedig egyetemesnek lenni el nem ösmeri. A' szentlelket végre az illyen tehetetlen­nek vallja, a' ki e' szerint hiában munkás sokak­ban; mert ezek ennek isteni ereje'ellenére is kár­hozat' edényei. Ugyan ennek korában a' szláv egyház , és hihető ennek leánya, a' magyar is, nemzeti liturgiát tartott, 'störvényeink magyar nyelven hozattak2 1 ); VII. Gergely megparancsolá a' cseh és morva papoknak, hogy többé nemzeti nyelven se misét ne tartsanak, se prédikáljanak, se énekeljenek , és a' bibliát nemzeti nyelven ne olvassák. 2 2 ) Még I. István istentől várja bűnei­nek bocsánatját, fDecr. I. c. 9); azonban a' bű­nök' Isten előtt nyilvános bevallását, kivált hal­doklókra nézve, szükségesnek itéli (Decr. II. c. XII.) : de a' fülbegyónásról, mellyet III. Incze hozott be 1216beli római zsinatban, mit sem tu­dott. Nagy királyunk' korában , az úr" vacsorája még két szín alatt szolgáltatott ki, 'stb. Félre tehát tőlünk e' gondolat, mintha első királyaink sodronybábok lettek volna , mások' kezében. Halljátok meg, mint ír a' dalmat egy­házat önállólag elrendező 2-dik Andrásunk is, alólidézett, és i222-ben keletkezett decretumá­ban2 3 ); pedig már ő csak árnyéka volt nagy 20) Lambert. Schafnabr. ad ann- 1074. Cave} Hist. Lit tom. II. p 174. 21) Alberici praef. utl decref. Colomanni: ,,Qui in hujus populi linguae genere minus me promtum consideras." Innen lehet megfejteni, hogy a' nyel­vünket nem jól értő , csupán latin előadással biró papjaink, kikre bizaték későbben a' törvé­nyek' följegyzése, ezeket nem eredetileg adák, hanem fordításban, paraphrasisban , csonkán és töredékesen. 22) Gregorii VII. Epist. libr. VII. ep. 2. 23) Nos itaque, jam dictarum ammoniti serie ratio­' nurn, uniYersis rerum dispositionibus regalem

Next

/
Oldalképek
Tartalom