Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-29 / 17. szám

elődeinek; mert az ország' 's kormány' ügyeiben, részint a' királynéra, részint a' pápa és papságra támaszkodék. Babonásnak mondj árok Sz. Istvánt? és mégis ő volt az , ki azt tévé, mit utódai közül egy sem, hogy Romában és Bizanczbanalapítványokat tett, és házakat vett olly irányból, hogy a' magyar papoknak alkalom adassék ide utazhatni, és itt a' görög és latin tudományossággal 's irodalommal megismerkedni; mint ezt Inchofer előadja az i 007-dik évre tett jegyzeteiben 2

4

). Ezen házakat I. István' utódai egészen elfeledték, és a' Romában megfordult magyarnak fájdalmas volt azon föliratokat látni, mellyek ezen ház' falain, még a' mult században, olvashatók voltak2

3

). És ezennel lefizetém, nyájas olvasók! azon édes adót, mellyel első nagy királyunk' boldogult árnyékának és drága honom' becsületének tartozni véltem ; mindig sajnálva , hogy első királyunk' fölséges egyházalkata félre ismertetik; mellynek sajátságai, hogy most már mindeneket egybefoglaljak ; nemzetiség , önállás, türelem, nyilvánosság, polgári alkatunkkal öszhangzás; olly sajátok , mikép én jóslani merem, hogy eljő az idő — és ez nem messze van, mellyben a' méltányos, és fölvilágult magyarok, papok úgy, mint világiak átlátva azt, hogy ezen ősegyház-alkatban fellelhetők egyedül a' tiszta catholicismus' és a' tiszta protestantismus' sajátságai ésfőelvei, önkénytkezet nyujlandnak egymásnak, és első nagy emlékezetű királyok' csupán egy századig tartott, de örök időkre méltó ősegyháza' elveiben viszonegyesűlnek. Ugy van: viszonegyesűlés azon sarkeszme, melly körött forog egyház-philosophiám, cs ezt képző minden tanaim' rendszere. Ez koránsem érdekli a' keresztyén hit- és erkölcstudományt, melly fölségesb, sem hogy az emberi parányi észerő által mintegy törvényszék' elébe idéztethetnék, — bár ennek tribunaljától sem fél; — és a' szent háromság' magasztos, és öröklétű főtanában foglaltatván, és tökéletesen kimerítve levén , végtelenül följebb áll a' vallás' borítékát és ennek mintegy kérgét tevő egyháznak sokszínű és sokkép változott tanainál: mellyek az egyháznak in secularibus , clericalem in spirilualibus praefereti les dignitatem, omnibus in regno nostro constitutissacerdotibus — talem ac tantam, etc 24) Fűit quidem in ea re praecipuus Stephani scopus divini cultus propagatio: sed etiam avebat suos graecis literis eruditos Hungáriám illustrare, non secus ac latinis eos, qui Romae operám dabant. 25) „Ecclesia hospitalis S. Stephani regis Hungarorum." A' mellette levő ház'falán ez állott: ,3

Domus Hungarorum renovata per D- Philippum de Bodrog , ser. D. Uladislai regis proc. ex eleemosynis peregriíiorum: sedente Alex. YI,P. R. 1497. igaz, vagy hamis voltáról, ennek sokféle, úgymint pápai, püspöki, presbyteri, 's vegyes kormány-alkatáról , fenyítékéről , papok 's világiak' jogairól, annak az álladalomhozi viszonyáról tanítnak. Említettem triadologia olly solitaire gyémánt levén a' világvallás' arany gyűrűjében, mellyet ha abból kiveszesz, megbecstelenítetted, sőt megsemmítetted azt; olly alapzat az, mellyre, mint saját tapasztalatomból tudom, és állítni merem, rá lehet építni az egész keresztyén hit- és erkölcs-tudomány'roppant épületét; és nálam készen áll egy hittudomány, mellynek rendszere minden hitágozatot, és erkölcsi kötelességet nem másból, mint a' teremtő, megváltó és megszentelő istenség' eszméjéből hoz le, mint fő kútfőből. Ezen gyémánt fénylett, noha még simítatlanul, és mysticus homályban az ó-szövetségi vallásban; ez tette annak is magkövét, de rejtetten, és úgy, hogy azt maguk az áldozó papok sem érték tökéletesen , míg a' keresztyénségnek amaz egy áldozó főpapja, a' Krisztus, e' titkot föl nem fedezte saját halálával. Ez az alapeszméje minden keresztyén felekezeti egyházaknak ; — kivévén az unitáriusokat , kik bár tagadják ezt athanasiusi alakjában iskolailag, de boldog következetlenséggel a' gyakorlatban hiszik, ós vallják; — be is illik az illyennek, mert bár mit beszéljen 's tanítson a' naturalismus: nincs hit, 's nem is lehet keresztyénséget a' szentháromság' sarktana nélkül gondolni. Nem kell már a' fönséges keresztyén hit- , és erkölcstannal — melly, mint mondám, a' triadologia' kifolyása levén , rendületlen fényben állott mindig és áll az ariusféle egyház' kiirtása óta, — összetéveszteni és zavarni a'már sokkal alantabb álló, a' hit, és az erkölcs-tanhoz szorosan nem tartozó, sokfélekép módosítható egyháztanokat, mintolylyakat, mellyek a' különböző kor, hely, és körülmények között változtak, 's változniok kellett: különben a' boríték megsemmítendi a' tartalmat, az élő hit belefojtatik a' betűbe , és az áldott szellem, ennek megkövesült kérge alatt, múmiává silányúland. Ezért akarák a' constniczi és baseli egyetemes szent zsinatokban összegyűlt derék, 's bölcs főpapok és világiak — kik közt volt Zsigmond királyunk is — olly szívesen, és itt értsük meg jól: nem a' különben is változhatatlan hit és erkölcstan' vagy vallás', hanem csak az egyház' reformatióját fejben és tagokban 2

6

)., mi az egyházhoz már szinte méltatlanná vált fő és alpapság' rendre igazítását jelenti; és ezt azért, mivel a' változható, sőt koronként reformálandó disciplinárék úgy benőtték, és életnedvétöl úgy megfoszták a' vallás' élőfáját, mikép elsatnyítják a'para-26) Concil. Const. Can. I. „Non dissolvelur synodus , donec reformabitur ecclesia in capite et membris."