Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-15 / 15. szám

mint azt, hogy az e' lapok' utján megpendíteti tárgyakban hozzánk érkezett értekezéseket kivo­natban adjuk. Gáncs János, Nagy József, Fadgyas János , Karsay Sándor, Fichlner Ferenez urak a' győri egyházmegye' lelkészei nyilvánítják , hogy Schneller ur' felszenteltetése' ügyében, egészen Turcsányi Lajos ur' előadásához szítanak, (1. 4. sz.) és így állítják, hogy Főtiszt, superint. ur „vala­mint mindenkor, ugy jelen alkalommal is, magas hivatalának méltóságával egybehang­zólag cselekedett— Állítják hogy az 1813-dik évben Rust kir. városban tartott kerületi gyű­lésen a' kijelelési jog superiníendens urnák megadatott; tagadják hogy Wimmer ur' állítása szerint a' főpásztor ur ezen jogával valaha vissza­élt volna. Terplán urat superint. ur szerintök ki nem jelelheté, mivel kezei ismét meg voltak kötve a' kerület' ismeretes határozata által, melly mind e' napig még el nem töröltetett. E' közlésre a' szerk. csak azt jegyzi meg, hogy, ha a' kerület saját határozatai által igazgattatja magát: ne mást vádoljon, ha végzései' következtében rosszul véli menni ügyeit. 2) Karsay Sándor, téti lelkész ur, Guoth Ferenez' felszenteltetését védi a' 6-dik szám xy állításai ellen. Főbb okai ezek, Guoth nem 19-dik hanem 2i-ik évét élte; felszenteltetését nemcsak a* beteg lelkész, hanem a' gyülekezet is sürge­tőleg kívánta; mert az egész kerületbenftán kör­nyéken) Guoth volt az egyetlen egy candidatus; nem a" lyceumból vétetett-ki, hanem azt elvégezve Asszonyfán nevelősködött.: mcgvizsgáltaíásakor középszerűeknél jelesb taientomokat 's tűrhető készültséget mutatott; erkölcsiségéről mind a' sopronyi oktató urak, mind Asszonyfa tanúbizony­ságot tőnek; felszenteltetése dologhoz értő, a' szorult körülményeket kellőleg ismerő férfiak' tanácskozása által találtatott szükségesnek; fő­pásztorunk csak azután ordinálta öt, miután rever­salist adott magáról, hogy rendes lelkészi hivatalt nem fogad-el, mielőtt fensőbb tanítói intézetben magát jobban ki nem mivelendi. — Zárólag jelenti hogy „kerületünkben szintolly kevéssé létez világi papatus mint nem létez főpapi önkény. Világi ura­ink' többségét vallásos buzgalom vezérli az egy­ház'megosztolt igazgatásában. n A' második ellen­kezik hivatalos telteiben mély bölcsességet bi­zonyító 's a' szeretet' leghőbb indulataival tisz­telt főpásztorunk' szelkl jellemével. És ha az önkény egyik vagy másik oldalról fejét akarná is felettünk emelni: ne Mgyjétek hitfeleink, hogy azt a' protestantizmus' köz-sérelmére szolgaÚag tűrni elég gyávák lennénk 3) Guoth ur védi magát, mellyet Karsay ur? apologiája feleslegessé tesz. 4) Tőskés István esperes ur a' puczinczi ügyről tudósít. Bevezetésében megengedi, hogy mindaz a' mi Szókimondó ur által lapunk' 5 szá­mában egyházunk' rendszere , a' hivatalnokok' választása 's a' puczinczi választás körül monda­tott , igaz tollal van irva. De az általa intézett választás'körülményes és a' hitelesség' szinétnagy mértékben viselő előadásából az világlik ki, hogy nem A. P. ur rendelte a' megyei tisztviselőket Puczinczra, hanem az esperes ur' beleegyezé­sével Berke János ügyvéd ur, 's ezt nem a' Szó­kimondó ur által idézett okból, hanem mivel a' fellázadt Puczincziaktól tartani lehetett, nehogy valamelly garázdaságot követnének el, egy­szersmind hogy a* megyei tisztviselő urak a' ven­dül nem értő kiküldött urak' tolmácsai lennének. Ezen körülményből azt következteti aztán, hogy Szókimondónak alaptalan azon állítása is, mintha A. P. ur azért mondott volna le hivataláról, mi­vel ezen általa előidézett megyei assistentiával sem teheté be Puczinczra G. kegyenczét; mert ,ruente fundamento ruit superaedificatum/ Berekeszti ér­tekezését 1. Iíor.4:5. igékkel^mellyeket Szókimondó urnák szivére köt. 5) Ráhner Máté ur Szókimondó urat schis­maticusnák nevezi, mintegy ,,fogadj isten"-ül amannak azon köszöntésére, hogy a' dunántúli su­perintendentia schismáskodó. Az egyházi rend­szert illetőleg, annakingatagságát megvallja ugyan, de ennek javítását nem az izgatás, nem a' keserű vádak állal reméli elérhetőnek, hanem barátságos, vállvető, férfias egyetértés, tanácskozás'és tudo­mányos vitatás' útján. A'jegyzői választást illető­leg, nevetségesnek tartja azon állítást, hogy a' szavazatok' többsége szerint nem az érdemes választatott; mi más szavakkal annyit tesz, mint, nem az, kit Szókimondó úr tartott érdemesnek. P.D.úr'érdemeit méltányolva 's megvallva, hogy az ő gyülekezete is erre szavazott, férfihoz illet­lennek tartja, a' többség' bizodalmával választott H. M. urat azért, mivel P. D. urnái több szava­zatot nyert, érdemellenség' gyanújába hozni, 's valódi gyermekekhez vagy fonókákba illő plety­kasággal ezen érdemetlenséget még H.M. úr' ke­resztnevében is keresni akarni. Nem hiszi hogy a' nyelvkülönbség ezen választásban szerepet játszott volna. — A5 puczinczi ügy' bonyolódottságát a' kerületi gyűlések'ellenmondásos határozatának - -'stb. tulajdonítja. Egész erkölcsineheztelésselkel ki az A. P urat illető alaptalan vád ellen s méltányolva A. P. urnák bokros érdemeit, Szókimondó urat hazugság-koholónak nevezi. Végre Ráhner ur a' Szerkesztőségnek is tart egy barátságos leczkécs­két , mellyet mi — köszönünk ugyan neki, de egyszersmind hisszük : hogy, ha három rövid hónapig vinné szerkesztői tisztünket: irigyleni nem fogná sorsunkat 's tán ott is mentene, holmi magunk vádoljuk magunkat. 6) Szíj Sámuel' ügyében meleg részvéttel nyilatkozott Hering János ur "s a' bécsi theolog. intézet' némelly növendékei' nevében Haisher Benjámin ur. 7—11) Névtelenek' személyeskedő epés köz­leményei. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom