Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-04-22 / 16. szám

16. PROTEiTMi EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. HKdsodite évi folyamat. PESTEN, 18/13. ApriP 22kén. Numa regno potitus , urbem novam conditam vi et armis, jure eam legibusque, ac moribus de integro condere parat. Livius. Tartalom. Első István királynak, a1

magyar ősanyaszentegyház' alkotójának emlékezete. Hetényi János. — Háromszékről, Erdélyhonból: Egyházi reform, közönség' gyűlése, Kézdi Martonfalván. Biró Sándor. — Vegyes közlemények. Első István királynak, a' magyar ösaiiyaszentegyliáz' alkotójának emlékezete. A' magyarok' keresztyén hitre térítetésök' történetei 's körülményei még most sem derengnek olly kellő fényben, mint némellyek vélik. Ha a' régibb, jobbadán idegen tollból folydogált kútfő-Ivet megtekintj.ük: ezek sokfelé vezetnek , és saját nemzeti hiuságuknak áldozva, magyar hitbajnokain atháttérbeszorítva, elvégre is olly bizonytalanságban, 's homályban hagynak bennünket, minőkben borong jelenkorunkig magyar néptörzsökünk' eredete , és Európába költöztünk előtti oslakhelye. Szász, bajor, cseh, görög, lengyel írók saját nemzetökbeli hitbajnokoknak tulajdoníták, öntetszőleg, és határozottan a' magyarok' megtérítésének dicsőségét, és érdekes látni, milly ellenkező fényben és világításban tüntetik elő emiitettem nemzetek' évkönyvei ezen nagyszerű eseményt, hízelegve népöknek, mellynek, nézetök szerint, illy nagyvállalatot végrehajtani sikerült. Hogy ezen érdekes tárgyat fölvegyem / és e' kérdést: mellyik nemzetbeli hitbajnokokat illeti a' magyarok' keresztyén hitre vezérlésinek dicsősége? magamnak föladatul kitűzzem - erre alkalmat nyújtott az , hogy könyvtáromban mostanában egy külsőleg igénytelen könyvemben, egy régi emlékre akadtam, melly mint megfejtést váró rejtény, késztete engem e' felett komolyan gondolkozni . és apránként jelen értekezésbe bonyolódni: mellynek tárgya, ugy vélem, minden igaz magyar előtt Tőérdekü; mert nemcsak egyházi életünk' főbb kérdéseit világítja föl, hanem büszkékké is tehet magyar Numánkra, első nagy királyunkra; ki nélkül népvándorlásunk' stadiumai aligha megszűnte^volna, derék Árpádunk'munkája által. Most tehát a' dologra. Elsőben is. a' bajor irók saját nemzőtöknek! ragadják népünk'megtérítése'érdemét, tulajdonít- j ván ezt 2 -dik Henrik császárnak, ki bajor házból eredve diadalmas fegyvereivel útat nyita magának a' római királyságra 1002-ben; de ezt megunván, 12 év múlva önkényt zárdába ment, és itt 10 évig áhítatoskodván, elvégre szent nevet érdemlett. Ennek nővére volt Gizela, I. István királyunk' kegyes neje, a' ki említett testvére' tanácsára nyújtá kezét nagy királyunknak, magát hitzálogul, és mintegy kezesül — Geiszel, innen Gizela, mint Hermannus Contractus irja 1) — adván, hogy munkás leend a' magyarok' megtérítésében, mit érdemteljesen, férjével együtt, végre is hajtott. Freysingeni Ottó szerint 2), II. Henrik volna tehát az a' hitbajnok, kiben magyar egyházunk' első hősét kellene tisztelnünk; merta' bajor évV^nyvek, - tudatlanságból-e, vagy Hús/; bői ? pogánynak és kereszteíetlennek írják Istvánunkat még akkor, midőn kedves Gizeláját nőül kéré magának : és gemblouri Siegbert, évkönyvíró, az 1010-dik évre, illyen jegyzetet tesz: „Az eddig bálványokat imádó magyarok ekkor tájban térnek a' Krisztus' hitére, a' császár' nővére Gizela által, a' ki a' magyar királynak nyújtva kezét, ezt kéréseivel arra vette , hogy magát, és népét megkereszteltetni kérné , István nevet nyerve a;

keresztségben." — Egybehangzólag nyilatkozik Arentinus is 3), és egy nevetlen, Canisius-1) Chronicon ad a. 995. „Hujus — Henrici 2-i im-peratoris — soror Gizela , Stephano , regi Ungarorum cum se ad Christi fidem converteret, quasi vere juxta nornen suiim , fidei obses, in conjugium data, eleemosynis, caeterisque bonis operibus inibi intenta, consenuit." 2) Chronicon de Henrico II. I. I. c. 27. „Sororeque sua Gizela Stephano , Ungarorum regi, in uxorem data, tarn ipsnm, quam lotum eius reg/mm ad fidem vocavit." 3) Annales Bojorum, L V. c.ö. 8, „Adsunt legati Bojornm — Hungarorum — pacem cum Henrico , perpetuumque foedus componunt. Rectori eorum , filio Geizonis , qui obierat anno Christi, 996- Gispala, soror Henrici despondetur, hac