Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-03-18 / 11. szám
tották. (Máté 23, 5.) Miután tehát papi öltözet a'protest. egyházban úgysem lényeges dolog, és sem a' végig gombos reverenda és az öv, sem a' luther-öltöny nem protestánsabb mint a' palást: ha már csakugyan kell hivatalos foglalkozáskor némi papi öltözet, véleményem szerint maradjunk ez utolsó mellett. A' palást egyébnemü tisztes fekete ruhához, legyenaz kaput vagy magyar dolmány , és szűk vagy csizmán kiviili hosszú nadrág, — mindig tisztes papi öltözet leend, tisztes papi jellemmel párosulva ; e' nélkül azonban bármilly papi egyenruha sem adna tekintélyt sem papnak , sem vallásnak. Ha már az olasz példaszó ezt mondja: V habilo non fa il monaco, még igazabban elmondhatni : V habito non fa il predicatore. *) #) Reformátusok' zsinataik is figyelmet fordítanak arra, mint öltözködjék a' pap, sőt, mint öltözködjenek neje 's cselédei. E' tárgyról ekkép szólnak a'Gelei Katona'83 's 84-ik cánonai: ,,Jóllehet semmi öltözet-forma az újtestamentomi lelkipásztoroknak a' szent-irásban nem rendeltetett; mindazáltal abban is, mint egyebekben, a' rendet és tisztességet nékik meg kell tartani; úgy hogy az ö öltözetök az ő rendekhez, és szent hivatalukhoz alkalmaztatott légyen; se ne igen alávaló, mintáz Anabaptistáké, se nevetséges ... se pompás, mint a' föembereké; hanem középszerű és tisztességes, a' mellyel mind a' katonáktól, és más külső rendbéliektöl, mind a' más valláson lévő papoktól egy tekintetre megkülönböztessenek; a' minémü, a'mi közönségesen szokásba vett, és a' gyakorlás által mintegy jóváhagyatott öltözetünk. Valakik azért valami új formájú , és az idegenek' nevetségére kitétetett öltözeteket, a' magok kények szerint, vagy igen költségeseket, az evangeliom' együgyüségéhez illetleneket, bátorkodnak viselni; hanemha elöljáróiknak intésekre azokat le nem teszik: azokban az ekklézsiai szolgálatot folytatni nem lesz szabad nékik. Vagy azért az ollyan idegen öltözeteket elvessék, 's magokat más társaikhoz alkalmaztassák. Vagy ha azt cselekedni nem akarják ; az egyházi hivatalról mondjanak le- — Ugyanazt rendeljük és szabjuk az iskolai rectorokról is.'- — Cánon 84 ,,Minthogy pedig nemcsak magok a' lelkipásztorok, hanem azoknak cselédeik is mintegy példái tartoznak lenni az Isten' nyájának , szorosan és apostoli méltósággal parancsoltatik nékik; hogy azoknak feleségeikés leányaik is, minden bujaság és kevélység nélkül való tisztességes öltözetben járjanak , szemérmetesen, és emberségesen ékesítvén magokat; nem hajfodorítással, aranynyal, drága gyöngyökkel, vagy költséges ruhával; hanem kegyes asszonyokhoz illendőkkel. Nem vetekedvén a' földes asszonyokkal , fejkölőkben, selyem réklikben , arany függök-Midőn a' fekete kaputhoz, vagy magyar dolmány-és hosszú nadrághoz vett palást nem mondatik tisztes öltözetnek, és inkább ollyannak nevezik a' végig gombos reverendát és az övet, vagy a'lu-Iher-öltönyt: azon nemcsak bámulnom, hanem sajnálkoznom is kell; mert midőn látom, miként szeretnek sokan afféle aprósággal és hajszálhasogatással bíbelődni egyházunk' ügyében: akaratom ellen is eszembe jut e' mondás : So war der Mensch zu allén Zeiten; So ist er jung, so bleibt er alt: Heiss ist er gegen Kleinigkeiten , Und gegen grosse Dinge kait. Li ch t we h r. 5.) Vallástan körébe tartozó könyveket kinek neve alatt kell kiadni? Illynemü könyveknek, mint p. o. az agenda, Luther' kátéja és az úr vacsorához készítő tan , —• sohasem egyes írónak, de még espercsségnek sem, hanem mindig az egyházkerületnek czíme alatt kellene kiadatniok ; sőt még inkább óhajtanám, hogy az egész magyarhoni protestánsok egyetértőleg adnák ki azokat. Volt már szerencsétlenségem tapasztalni, hogy egyes városi convent is ada ki saját czíme alatt kis kátét; egy csperesség' neve alatt „úrvacsorához készítő könyv" is van nálunk, ben, pereczekben, lánczokban, festett czipellőkben, vagy pr cdikátornékat megundokító czifraságokban, hanem a' magok sorsukhoz 's állapotukhoz illendő viseletekben." Az elsőbb cánonban meg van határozva , millyen legyen a' pap' öltözete 's millyen ne legyen : de eme' cánonnak, melly 1649-ben Íratott, bővebb megértésére , régiségekben gyönyörködök' kedveért, ugyancsak Gelei' korszakában , 1638-ban, tartatott synodusnak, Bod' smirnai Polikarpusából, ide igtatom e' tárgybani végzését: ,,Ezután a' papok csizmát ne viseljenek, sub poena elsőben flor. 6, azután flor. 12, tertio deponáltatik. A' deákok pedig és iskolamesterek skatuliás süveget ne viseljenek, se gombos mentét, se pedig leppentős újú mentét. Ha a' mesterek le nem teszik: a' senioroknak legyen hatalmok reá, hogy levonják rólok. A' deákokról a? főpapok, praemissa azért admonitione, A' Miziri gallért is dolmányról és mentéről letegyék , sub poena eadem." Bod szerint: a' czizma a' Törököktől jött a' Magyarok közé, az előtt visellenek sarut. A' skatuliás süveg a' fekete süveg, melly csákóra vagyon vágva; gombok helyett, a' mentén, dolmányon, kapcsokkal éltek ; leppentős újú , mellynek a' hajtókája nem volt levarrva, hanem elé lehetett fordítani a' keze' fejére. A' Miziri gallér egyátaljában horvát gallér, mivel a' Magyarok a' Horvátokat régi nevezetekről „Mysi populi" Mizer nemzetnek hívták. Török.
