Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-17 / 33. szám

Sok viszontagságokon menvén keresztül ez a' vidék, lényeges változtatás nem történt az egyház-igazgatásban 1734-ig, mikor a'veszprémi és komáromi két superintendentia, felsőbb rendelet' következtében, egygyé olvadt; mint szinte a'pesti és baranyai egy dunamellékivé. — Már ekkor, hihetű a' b. keresztúri gyűlés' példájára, a'veszprémi superintendentiának fögondnoka Kenessey István volt. 1745. superintendens Torkos Jakab' választása alkalmával lényeges részt vett a' világi fél az egyházi ügyekben. Láthatni ezt Komáromi Pál akkori főjegyző' körleveléből. *) 1775. A' kömlődi gyűlésben rendeltettek a' tractualis gondnokok. Mind ezen előzmények és vajúdások után megszületett jelen idétlen egyház-igazgatási rendszerünk, mellynek párja e' földön nincs, melly hasonlít a' próféta látta négy lelkes állathoz. **) A' gyülekezetek'félig rendezett presbyteriumai még nincsenek harmincz évesek; tagjait ritka helyen választja a' nép, hanem többnyire magát egészíti, magából fejlik, mint magukból fejlenek és borulnak össze a' burkos növények. Esperesi székeink, szorosan consistoriumok, mellyeknok két elnöke 's néhány papi hivatalnoka választott, a' többi kinevezett superintendentialis vagy kerületi gyűléseinknek három tagja választott, a' többi vagy küldött, vagy kinevezett. Conventünk van és nincs. Zsinatunk, mi lesz? nem tudjuk! E' rövid vázlatból meglehet ítélni, mi lábon áll kivált a' magyar reform, egyházban a' presbyt. rendszer, vagy azon rendszer, mellyet mi presbvterinek szoktunk és szeretünk nem a1

leghelyesebben nevezni? — A' presbyt. rendszernek organuma, életmííszcre alapban az egyetemes egyház; a' felsőbb fokokon, hol az igazgatási hatálynak kisebb pontokba kell szorulnia: az egyetemes egyháznak szabad választás utáni képviselete. Nálunk csak az ősgyülekezeti szerkezetben van presbyt. elem , itt is nagyon megnyomorgatva; a' mennyiben sok helyeken nem a nép választja eg\házi gyűlését , hanem maga magát egészíti ki ; vagy a' választó gyülekezet és presbyteriuma között semmi irány , semmi ellenőrködés nincs; vagy törvény szerént nincs szorosan meghatározva, mi tartozik a' nagyobb , mi a' kisebb körű képviselet' hatásköre alá. Már az esperesi, annyival inkább a'superint. gyűlések szerencsésenpraecipitáltak magukban minden presbyt. elvet, csak az egyházi rend van bennök va-Minthogy boldog emlékezetű urunk VI. Károly' kegyelmes resolutiójában megengedtetett hogy: ..unaquaeijue religio superiores et superintendentes suo modo eligere et constituere possif', azért mind a'világi urakból, mind az ecclesiastikusokból álló conrursusoknak erre a' végre kívántatik lenni. (Tóth Fer. 171. |.) ••) Dániel. VII. jlamennyire képviselve, a'világi részről csak az 'elnök képviselösködik. — Esperesi gyűléseink , nem rég, még pedig csupa discretioból tártak ajtót az egyházmegyei lelkészek előtt; és minthogy e' kis kedvezésnek semmi törvényes, semmi canonicus alapja nincs; inkább kórjele egyházi rendszerünknek. — Tractualis ülnökeinknek eddig csak egyházi részét választók a' gyülekezetek, a' világiakat a' világi elnök nevezé ki. A gyülekezetek' presbyteriumai e' gyűléseken épen nincsenek képviselve; mert egész egyház-kerületünkben nem tudok gyülekezetet , melly választott presbyterét küldené. Superint. gyűléseink nem egyebek petrificált consistoriuinoknál, mellyeknek hivatalos tagjai szüntelen ugyanazon egy alakban lépnek fel; választott elnökök a' tractusokon anynyi igaz, de bármint erőtessiik a1

dolgot, nem választott tagjai a' superint. széknek; tanácsbiráit, a'két elnök nevezi ki az egyetemes egyház' hire és tudta nélkül. Ez vadonnat consistorialis igazgatás! — Lapokat Írhatnék be az eíféle észrevételekkel! Kérdjük, mi okai lehetnek e' sok anomaliának? Hol vette reform, egyházunk e' tarka, e' mindenféle elemekből összeütött csikorgó rendszert ? Mi elv , vagy mi körülmény, vagy mi szél hordta rakásra e' heterogen alkató részeket? kérdjük, mi lehet oka, hogy bár honunkban maga magát alkolá a' reformatio, mégis le van verve benne magának az egyháznak autonomiája, melly hasonló esetben, mint a' miénk, halálig küzdött önlétiért? Es felelnünk kell, hogy ennek is, mint számtalan soknak, oka polgári — bár polgári volna! — szerkezetünk. E' szerkezet alatt a' népnek, a' középosztálynak vallása nem volt, nincs; itt nem volt egyéb territoriális, földesúri vallásnál, — test, lélek, mind úrbéri tulajdon vala. Illy körülmény, illy csillagzat alatt fejtsen ki valaki vallásos népszerű elveket: érit mihi magnus Apollo ! — Dicsekedve emlegetjük a' magyar reformatio' hajnalcsillagait, a' két Perényit, Thurzót, Törököt. Drágfyakat, Révayakat, Nádasdyakat, Battyányakat, és több százakat; méltán, mert nélkülük lehuny honunkban a' reformalio' napja: de többnek kellett volna nekiek lenni gyönge embereknél, ha ők épen itt felvették volna magukhoz a' közép , a' néposztályt. Oka volt és oka máig a' reformalt papság, melly nem birt annyi önmegtagadással, hogy kényes jogát az egyházi-intézkedések körül, megossza magával az egyházzal; melly a' parancsoló és engedelmeskedő egyház közötti kölönbséget egész elkeseredéssel védelmezé; melly 1610. a presbyterianus Újfalvi Imrét börtönbe zárta, hónából számüzclé, és a' bujdosót Ínséggel búval felemészteté; melly máig is ragaszkodik az episcopalis rendszer' tört darabjaihoz, mint a' vizbe haló a'szalmaszálhoz; melly ez évben is szót emelt,