Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-05-05 / 5. szám

- 50 -apostolok által hirdetett 's ezek'utódai által mindig mindenütt, közmegegyezéssel tanított tudományt higyék, vallják 's tartsák; 2) hogy azon egyházi főnökökhez, kiket a'Szentlélek tett Isten' ekklézsiája' kormányozóivá, 's kivált a' római pápához, mint az apostolok között Péternek első utódához 's örököséhez, lelkileg ragaszkodjanak 's ezzel egyet értsenek. 2 § Az evang. reformáta ekklézsia' vallástélele e' két elvről. A' reform, keresztyének mindkét említett elv' első szám alatti állítására nézve egy értelemben vannak a' kathoiikusokkal De a' második szám alatti állítást mindkét elvben, részint módosítva, részint teljességgel nem fogadiák el. a. Az első elv' I. szám alatti „katholika e k k 1 é z s i á t" tárgyazó állítását így adja elő a' helvetica confessio : *) „Minthogy az Isten eleitől fogva akarta, hogy az emberek idveziiljenek, és az igazságnak esméretére jussanak : ebből szükségesképen következik, hogy mindenkor volt, most is vagyon, és világ' végezetéig fog lenni ekklézsia , vagyis minden szenteknek egymás közötti egyessége, kik t. i. az igaz Istent, a' megtartó Krisztusban, az ige és a' Szentlélek által , igazán megismerik és helyesen tisztelik. A' kikről kell valósággal érteni az apostoli hitformának e' czikkét ,,Hiszem a' közönséges anyaszentegyházat (catholica eccles i a) a' szenteknek e g y e s s é g é tí

l „Es minthogy az Isten mindenkor csak egy; egy a'közbenjáró Isten és emberek közt, a'Krisztus Jézus; egy továbbá az egész nyájnak pásztora ; egy ennek a' testnek feje; egy végezetre a' lélek; egy az idvesség; egy a' hit; egy a' testamentom : szükségesképen következik , hogy „egy" az ekklézsia is, mellyet azért nevezünk katholikának, mivelhogy közönséges, és e' vi*) A' helvetica confessio' szavait, vizsgáló azért igtatla ide , hogy ha netalán e' lapok romai katholikusok' kezei közé is kerülendnek, legyen némi ismeretök e' könyvről. E' symbolicus könyvnek azonban épen nem tulajdonít vizsgáló, szentírás feletti tekintélyt; sőt szorosan ragaszkodik, annak élőbeszédében tett eme' nyilatkozathoz: „Mindeneknek előtte nyilván kijelentjük , hogy mi mind azokat, mellyeketitt előadtunk, készek vagyunk mindenkor, havalaki kivánandja, bővebben megmagyarázni; sőt azoknak, kik az Isten' beszédéből jobbakra tanítanának, köszönettel mind helytadni, mind engedelmeskedni azúrban." lágnak minden részeire kihat, és minden időkre kiterjed, és semmi helyhez , vagy időhöz nincsen köttetve" *). (Helv. conf. XVII r. § I. II.) fi. A' második e 1 v' I. szám alatti ,Egységet tárgyazó állításáról pedig igy ír a' helv. conf. „Tanítjuk, hogy szorgalmatosan reá kell vigyázni arra , miben álljon az ekklézsiának igaz és ,egy' volta. Azt mondjuk azért, hogy az ekklézsiának valóságos ,egysége' áll a' tudományban és a' Krisztus' evangyeliomának igaz és egymás között megegyező predikálásában és magától az úrtól nyilván előnkbe adatolt rendtartásokban/4

§ XV. „Azt vetik ellenünk, hogy ekklézsiáinkban sokféle visszavonások ós szakadások vannak , miótától fogva elváltanak a' római ekklézsiától, és igy azok nem igaz ckklézsiák. Mintha bizony a' római ekklézsiában soha semmi szakadások nem voltak volna; és soha semmi visszavonások és vetélkedések, még pedig a' vallás' dolgaiban, mellyek nem annyira az iskolákban, mint a' prédikáló székekben a' népnek közepette tartattak. — Ki mondaná , hogy az apostoli ekklézsia nem igaz ekklézsia volt, pedig abban is voltanak viszálkodások és szakadások. Mert Péter apostolt megfeddi Pál, ettől ismét különözött Barnabás Kemény vetekedés támadott az antiochi ekklézsiában azok között, kik ugyanazon egy Krisztust prédikálták. — Mindenkor voltanak az ekklézsiában vetekedések és különböztetlek egymástól, még pedig nem alávaló dolgokban, az ekklézsiának legnevezetesb tanítói is. Ugy hogy azonban e' villongások miatt, nem szűnt meg lenni az ekklézsia, a'mi volt. Mert így tetszik Istennek, az ekklézsiában lévő viszálkodásokat eszközül elővenni , a' maga nevének dicsőségére, az igazságnak világosságra való hozására, és hogy a' kik állhalatosok, nyilvánvalók legyenek." íme! az említett két első elv'első szám alatti állítását tekintve, mind a' római kath. , mind az evang.reform ekklézsia egy él telemben van Lássuk mindkét elv' második szám alatti fállítását, mikép módosítja, vagy veti félre az utóbbi. a. A' megkötés' és feloldás' hatalmáról azt irja F. Gy. a' 3. §-ban: in facul*) „Toti mundo destinata, ubíque gentium annunciata, praedicandave est usque consummalionem saeculi> F. Gy. § 25.