Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-04-28 / 4. szám

47 -kifejtését, valamint gondolkodás' törvényeit is eléadja, a' lélek- és gondolkodástan. Ez a' gymnasialis iskolák' fogalma, miből láthatni, hogy alakilag képző tanai, a' nyelvek' szellemét fejlő elvre épüljenek , — realtanulmányai a' tudományok' összefüggő fogalmait adják, — lélek- és gondolkozás' tana a' tapasztalástól elvont, 's nem tiszta, önfejlő legyen; mert ez a' felső eszmetan' feladata. — Ezek lévén a' gymnasialis iskolák' tanulmányainak elvei; kézikönyvének is ezekre kell épülni, — de még ez tartalmi elv. — Ha a' tartalmi elv figyelmet érdemel, nem legkisebbet fog érdemleni a' tanulmány'tanmódszeri elve Mert nincs könnyebb mint tartalmat összefercelni, de arra, hogy tanmódszeriileg adassék elő, tanítástani elv kell. Minthogy a' gymnasialis iskolák a' népiskolák és felsőbb tudományok közt állnak; az alsó tudományok' tanmód'elve kétségtelenül a' szemléleté, az összerakó, az egyes fogalmaktól részlegesekre , ezektől összefoglallra emelkedő, — a' felső tudományoké pedig az egyetemes fogalmakból, az eszmékből, az elvekből fejtegető; következik, hogy a' gymnasialis iskola is inkább összerakó legyen még, mint fejtegető, úgy hogy a' fejtegető tanmódot csak megkezdje, ennek kivitelét pedig, a' felső tudományoknak engedje át. íme ezek a' realgymnasialis iskolák' kézikönyvének mind tartalmi mind alaki elvei. Ila már a' kérdéses könyv' tartalmát, és tanmenetét elvünkre visszaviszszük , ennek mind tartalma , mind tanmenete elvünkkel egyezni fog. Némelly jegyzeteink azonban nem fognak hiányzani. A' bevezetést a' philosophia' értelmezésivel, annak felosztásaival kezdeni meg, gymnasialis ifjak' számára szükségtelennek sőt czélszerütlennek tartom. — Ezeknek inkább a' végszóban kellemegemlítetniök mintegy átlépésül a' tulajdonképeni philosophiára. A' bevezetés után a' könyv eloszlik két részre: tiszta és alkalmazott Iogicára. A'tiszta logica' első szakaszában az elemtanban helyesen 's világosan adatnak a'gondolkodás' elemei. Nem látni itt a' scholasticismus' lélekbékóinak: a' sok d Ar A p t J f E 1 A pt O-noknak különböző módosulásait , mcllyeknck a' szükségösségöket a' mértani kcplelckkel nem kell összezavarni. — A' mértani képletek , mint meg annyi egyetemes elvek, tartalmasok, mcllyekbül alkalmazási igazságok fejtetnek ki, amazok üres alakok, mellyeknek alkalmazása által a' lélek csigáztatik. — A' régi scholasticismus' maradványa (§. 21.) az igazságnak logicai és materialis, vagy gondolható- és valódirai elosztása ; mert habár különböznek is illy logica' igazságai a' magasabb metaphysicaitól, vagy az elvont értelemtani igazságok, a' tulajdon észtaniaktól ; mégis azoktól a' valódiságot nem lehet megtagadni. Az illyen logica' igazságai a' tapasztalástól elvontak; ezért az illy logica értelemtan, — az észtani igazságok eszmékből fejlők azért azon igazságok eszmetaniak, és épen ez a' különbség a' magasabb és alantabb logica közt; következőleg szerző is másokkal csak igen könynyedén mondja ki az ítéletei, (lap 84.) miszerint Hegel és követői a' logicát a' metaphysicával összezavarták. Más logikácska az, mit Hegel annak mond, más a' szerzőé. Ez értelemtan, amaz eszmetan. Illyen értelemtant, millyen szerzőé, minden józan Hegelt követő helyesel; mert ez semmi egyéb mint a' tapasztalati gondolkodástól elvont törvények' rendszeres összeállítása, mit a népiskolákban erre irányzott beszéd- és gondolkodásgyakorlatok tartoznának megelőzni. Illyen munka recensensnél készen áll. Az igazságnak gondolható, és valódirai felosztása, a'leggyökeresebb ésszétágazóbb eredeti bűne a' philosophoknak; ebből foly, mint legbuzgóbb forrásból azon terjedelmes, és ingó dualismus, mellynek két szélsőségeit nincs ész, melly kiengesztelje; ebből foly a' Kantféle noumenon és phaenomen, túlnani, és inneni, ha akarom fehér, ha akarom fekete gondolkodás. Schellin get illeti a' dicsőség , ki ezen szélsőségeket kiengesztelve, nem értelemtanilag, hanem eszmetanilag kezdett először gondolkozni. A' részletes Ítéleteknek nem neme, hanem faja (§. 29) az egyes, vagy egyenkénties Ítélet. Az észletekrőli (syllogismus) tannak észtan nevezetét (második czikkely) igen szorosnak találom. Esztan-philosophia, melly név alá az értelemtan is tartozik, minthogy az ész olly magas kifejlése ismerési erőnknek , melly a' több alárendelt tehetségeket mind magában foglalja, síit érzési erőnk'legmagasabb kifejlésével a' szabad akaratban súlyegyenül; mert semmi egyéb szabad nem lehet, mint mit ész és szív együtt parancsolnak. Az első rész' második szakasza tanít a' tiszta logica módszertanról. Itt csak tanuságteljcs gyakorlati szabályok