Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-04-28 / 4. szám
- 48 -vannak , mellyeknek gymnasialis ifjaink sok hasznát vehetik. De egy pont van (§, 50,), mellyben recensens a' szerzővel, talán másokkal egyet nem ért; miben pedig szükség eligazodnunk 's ez a' fejtegető (analytica) és összerakó (synthetica methodus) módszer. Szerintem összerakó módszer az, melly az egyenkénties képzelmekről részleges fogalmakra, ezekről nemre emelkedik: például az egyenkénties bokrok' füvek' fák' szemléléséről, ezek' részleges', végre a' növény' nemi fogalmára. Igaz, hogy ezen menet külsőleg, és csak látszólag, fejtegetőnek tetszék; mert az egyes növény' jegyeit el kell különíteni, és épen ezen jegyi elkülönítés vagy csak megkülönböztetés az, mi a' fejtegetéssel azoníttatik, 's innen a' zavar, de bensőleg , gondolkodólag, valólag összerakó; mert az egyenkénties , és részleges növénykülönített jegyei és fogalmai összevannak kötve , öszverakva a' növény' egyetemes vagy csak részleges fogalmában is. Ezen értelemben vettem én eddig több helyt, tanítástani nézeteimben a'szemléleti, vagy összerakó tanmódot, illyen értelemben mondám , és mondom jelenleg is, hogy az alsó népiskolák' kézikönyvei szemléleti vagy öszszerakó tanmódra épüljenek , sőt részint észre alapuljanak a' gymnasialis iskolák" kézikönyvei is. Ezen összerakó módszerrel ellenkező szerintem az, melly egyetemes fogalmakból indul ki, 's a' részleges fogalmakat és részletes jegyeket ebből fejti. Ezen értelemben lesz a' felső tudományok' tan módja fejtegető vagy fogalmi. A' szerintemi értelemben Játszik szerző venni e' két módszert lentebb (§. 71.) maga is. A' mértani fogalmak itt és ugy jobban eligazítnak: a' pontból vonalra, a' vonalból terülésre, a' terttlésből tö— möttségre , vagy a' test' folyamára; tehát az egyenkéntiesről részlegesre , erről egyetemesrei fölemelkedés, összerakó, — ellenben a' tesf fogalmából a' területre, mint a' test' határára, — a' terülésről a' vonalra, mint a'terület'határára, — a' vonalról a' pontra, mint a' vonal' határára; tehát az egyetemesről a' részlegesre, és egyenkénties rendi leszállás szétfejtő módszer. — Egyébiránt ha a' dolgot külmuködőleg és nem fogalmilag veszszük, szerzőnek igaza marad. A' könyv' második része alkalmazott logica, mellynek két első fejezete tanít az emberi elme nyavalyái- és gyógymódjairól, más két fejezete pedig az ismeret-szerzés- és ismeret - közlésről. Recensensnek azon szép igazságok ellen , mellyek itt adatnak 's mellyek mind követésre méltók, semmi kifogása, csak azt jegyzi meg, hogy ha már a' fentebb említett dualistica elvnél fogva alkalmazott logica van is, 's ám legyen illy nagyon külön válva a' tisztától; de még sem egyszerre elmenyavalyák és gyógymódok' felhordásában állna alkalmazás, hanem azon szabályoknak példás foganításában, mellyek a' tiszta részben adatnak. Recensens ha valaha elemi gondolkodástant irna , lehet hogy ír, először szólna a' lelkierők' tapasztalati kifejléséről, másodszor a' kifejlett lelkierők' gondolkodási szabályairól , harmadszor a' módszertanról, az alkalmazási szabályokat mindenütt megemlítve. Igy egy vágással két czélt érnénk, tapasztalati lélek-, és gondolkodástant a' gymnasialis iskolák' számára. Mi a' könyvtan' menetét illeti: az vegyest összerakó és szétfejtő; következőleg ollyan mit a' gymnasialis iskolák' lélek- és tanítástani állása kíván, e' mellett világos és ép nyelvű. Igy recensens ezen csekély jegyzetek mellett is, minden gymnasialis iskoláknak a' könyvet szívből ajánlja, örül hogy általa gymnasialis iskoláink régi avúltságokból emelkednek, 's szerzőt e' pályán először is szívesen üdvözli. — Warga János. t Péchy László' adakozása, Ersemjénben (Biharban) Péchy László tbiró a' közelebb tartandó tagosztály' alkalmával két hold földnek a' helvétiai vallású iskola' részére kihasíttatását olly czélból ajánlotta meg, hogy e' telken a" növendékek mulattatva gyakoroltassanak a1 gyümölcsfák' tenyésztése- és nemesítésében. Érzékeny köszönet a' kegyes ajánlatért! (P. Hirl.) E' lap megjelenik minden csütörtökön, másfél íven. Ára postán három évnegyedre 5, helyben 4 frt. e. p. A' szerkesztői hivatal a' reform, paplakon. Szerkesztő-kiadók Székács József, Török Pál és Taubner Károly. Nyomatik Trattner-Károlyi betűivel.