Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-22 / 38. szám

- 39 i -vele beérhessék. Tudnivaló, hogy a' lelkészekkeli szerződések is úgy tétettek , hogy ezen adó által a' köznép felette meg ne terheltessék. A' mint már az egyház néposebb vagy néptelenebb: a' lelkésznek is úgy van több vagy kevesebb jövedelme. Belső Somogyban a' legnépesebb egyház is alig haladja meg az ezeret; illyen, ha nem csalatkozom, csak három van; a'többi pedig két- 's nyolczszáz körül számlál. Egy főoka tehát annak , hogy a' somogyi lelkészek szegények, alapszik az egyházak' népetlenségében. A' másik fő okát a' somogyi lelkészek' szegénységének kereshetjük ollyas valamiben, a' minek hamarjába alig lehet nevet is adni; — mondhatnám a' nép' miveletlenségében, 's ebből egyenesen folyó lelketlenségében. — Mind a' mellett is, hogy lelkészeink , néhányat kivéve , nagyon mérsékleti jövedelmekkel vágynák ellátva: szoros takarékosság mellett, mégis elégségesek lennének azok a'legszükségesebb költségek' fedezésére, ha az eredeti szerződésben kikötött adó évenként tisztán, 's minden hiány nélkül behajtatnék; mert hiszen a' lelkész bizonyos jövedelemre tartván számot: ahoz intézné teendő szükséges költségeit is. De most a' dolgok másként állanak. Egyházaink a' papiros pénz' bejövetele előtt keletkezvén; tudnivaló, hogy a' pénzbeli tartozások is ezüst pénzben fizettettek : a' váltó' behozásával pedig , lelkészeink is ezen pénz' nemével fizettetvén — harmadfél helyett kapván egyet — világos, hogy már ezzel meglehetős csapóst szenvedett a" különben is szük lelkészi jövedelem. A' főtiszt, egyházkerületi elöljáróság ugyan több izben munkálkodott az emiitett veszteség' elhárításán; nevezetesen az 1835-ki Szent-Gálon tartott ker. nagy gyűlésből, olly rendelést bocsátott ki, miszerint, minden olly egyházak, mellyek ezüst helyett váltóval fizetik lelkészeiket: felszólítassanak minden pénzbeli tartozásaiknak az eredeti szerződés szerénti fizetésére. A' főtiszt, egyházkerület' ezen rendelete, mint másutt , ugy megyénkben is nagy örömöt gerjesztett lelkészeinkben : ugy nézvén azt, mint egy jobb jövendő' hajnalcsillagát; biztatva azon édes reménynyel, hogy azon lendelet által növekedvén a' mostani kevés jövedelem : lelkészeink' sorsa is jobbra forduland. De fájdalom! az említett rendelet kivánt sikert nem nyerhetett; mert nemcsak hogy nem nevelte a' lelkészek' fizetését, sőt felzavarta a' lelkészek és hallgatóik közötti csendet és békét; — úgy nyilatkozván több egyházak : hogy készebbek pap nélkül ellenni; készebbek más hitre térni; mint sem az ezüst pénzfizetést magukra vállalni. Igy nyilatkoztak igenis! mert azon egyházkerületi atyai rendelet mellé nem köttethetett erő ; sőt inkább azok is, kiknek kezökben az erő volt, a' szegény kereső fél ellen fordíták azt. Igy hát az ezüst pénzbeli fizetés' visszanyerhetésének még csak reménylhetése is, mint egy a' tenger' szinére utolszor felvetődött hajótörést szentedet' haldokló, talán örökre elbukott. — De menjünk tovább. Egyházaink' egyik több, másik kevesebb holdból álló, szántó és rét földekkel harmad rész telektől egy egészig, — mellyek' terményeik egyenesen a' lelkészeket illetik — ellátvák; ha Békés és Bánátként teremnék a' búzát, könyebben felejtenők az ezüst pénz' kezeink közüli kisikamlását. Am de, nőin emiitvén — hogy több egyházak vágynák, mellyek' lelkészeiknek jövedelmező földjeik robot és dézma alatt nyögnek ; — ezen , mint mondatnak papi földek, elegendő barmok'nem tarthatása miatt, vagy soha, vagy csak évtizedekben kövérítethetvén: a'legsoványabb állapotban panganak; 's ezen sovány földek aztán, még soványabb modorban, amúgy ekklézsiai módon, megkarczoltatva, ősszel, vagy mint az idő hozza magával, tavasszal bevettetnek: csuda-e, ha midőn a' jó karban tartott 's jól mivelt földeken, mások örömmel hordják össze a' sok jó kévéket: a' lelkész sóhajtozva szemlélheti az állatok' minden nemeitől ostromoltatolt, 's végre gyermek aratóktól összekuszáltatott földjén, silány gabonáját? — A' bő és örvendetes aratás után következik nem sokára a' másik aratás; a' mikor t. i. minden család-atya a' tőle járandó terményi adót a' papi házhoz vivén, a' lelkésznek átadja. Hát itt mit tapasztalunk ? ezt: hogy a' hol az eredeti szerződés búzáról szól, ott a' lelkész nagyobb részint rozszsal fizettetik; hol a' szerződés megtisztított magot parancsol, ott a" lelkész poros és szemetes maggal elégedjék meg; vagy ha meg nem elégszik, szenvedje az adózónak haragját 's ezen szavait: ha illyen gabonával meg nem elégszik, elviszem ; majd megelégednek rosszabbat is. Nem is említem azon számos rendetleneket, a' kik évről évre halogatván a' fizetést , 's később a' harmadik vagy negyedik helységbe vévén lakásukat, a"1

nagy harangnak izenik hogy fizessen meg; nem említem azon számos cselédeket, pásztorokat, özvegyeket, zselléreket, kik bár úgy tárgyai a' lelkészi hivatásnak , mint a' többek: és mégis vagy örökös adósak, vagy csak a' tudtomra senkitől nem rendelt, ~ legalább az eredeti szerződésben nem találtatható — tizenhét váltó krajczárt fizetőkhöz szeretik magukat csatoltatni. Sőt talán nem sértem meg az igazságot, ha azt mondom: hogy néha nemzetes és tettes urak is, csatlakoznak a'késedelmes — 's igy a' semmit sem fizetők' számához. Azt kérdhetné már most a' kegyes olvasó: jól rendezett kormány alatt hogy 's mint történhetnek illyenfélék? — Távol legyen tőlem, hogy én az egyházmegye' tiszt, 's tek. kormányzóinak tiszteletre méltó testületét sérteni akarjam. Nem, — ahoz a' vádnak még csak árnyéka sem közelíthet. — Az esperesi canonica látogatás évenként pontosan végbe megy; a' lelkész 's a' helység' képviselői előtt szokás szerint feltétet-