Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-12-15 / 37. szám
- 39 i -iránta méltányosak , sot igazságtalanok, 's könynyen azon váddal sújthatnak, hogy czélunk, küriarchiát alapílni. Tudja a' prot. papság, hogy Krisztus' országa nem e' világból való, — épen ezért nem is követel kizárólag őt illető kormányzási jogot'svak engedelmességet: de ugyanezeket a világi elem se követelje a' prot. papságtól, mert neki ezt a' protestantismus' szelleme nem tanítja. b. Ez az ok — mivel ugyanezt megfordítva szinte mondhatni, igy „kiiriarchiai hajlamra mutat, igy a'protestantismus'szellemével meg nem állhat:ha a' világi rész. az egyház' nagy testületében, maga részéről olly testületi szellemről álmadozik, melly az egyházi rend felett valami előjogokat követel magának, mellyeket Krisztus és az apostolok, soha reá nem ruháztak" — minden nyomósságát elveszti. <•.) Itt némelly cánonokból igyekszik sz. bebizonyítni a' prot. papság' hierarchiai hajlamát, mellyeket mint politikai tárgyuakat alkotni joga nem volt, és a'midőn azokat alkotta, akkor a'társaság' tagjainak más társasági körébe vágott, 's ez állal kimutatá az egyházi rend. hogy csak ugyan hajlandó hierarchiára. De ez, nézetem szerint, Fáynk' részére ismét nem próbál, csak azt tanúsítja, hogy az egyházi rend, hivatásához illöleg, a' törvényalapitáskor, kiterjeszté ügyeimét ollyakra is, mikről a' polgári hatóság rendelkezni tán feledett, vagy szükségesnek nem tartott. Nem papi hierarchia , de az erkölcsiség' épitése, vallásosság' ébresztése, az idézett cánonok' alapja. De ha csakugyan hierarchiai hajlamra vezetnének ezen's ezekhez hasonló cánonaink : nem tartom kezünket megkötve azok reformálásától. d ) Az itteni ok, —bocsánat véleményem' nyilvánításáért! a' képzelet' országából merittetett. Soha a' prot. papság ncin állította . hogy ő monopolium gyanánt birja az idvesség' tudományát; soha a'laicust jövevénynek Izraelben nem tartotta: csak több jogot 's nagyobb befolyást nem enged 's nem engedhet az egyház'kormányzásában, mint mennyi őt az evangeliom' tanítása szerint illeti; mert különben maga építené föl a' küriarchia' megvehetetlen várát. De mondja sz. „vannak az egyház-kormányi munkálkodásoknak olly ágai, — mikhez egyik tag, többet ért mint a'másik, melly többet értő rész alatt — mint alább kitetszik — a' világi elem értetvén, kezébe kell adni a' kormányt.'4 Az állítmány itt is tökéletes igaz: de az cbboli következtetés nem helyes. Mert az egyház' bel viszonyait, az egyházi hivatalnokok' körülményeit, hogy bármelly laicus, ugy tudná, ugy érezné , mint épen azon osztálybeli: ezt szabad legyen kereken tagadnom. Azt sem engedhetem meg, hogy a' prot. papság az egyház' kormányzásához nem értene; mert, ha ugyanazon iskolában tanul a' prot. pap és laicus, ugyanazon Biblia áll nyitva mind kettő előtt: cgyiilt tanulták, és pedig sokszor ezeknél nem csekélyebb sikerrel, a" honi törvényeket is; egyformán nyitva előttök a'corpus juris, — helyes következtetés tehát ez lett volna: a'prot. papságnak és laicusnak egyenlő jogai vágynák az egyház - kormányzás' minden ágaihoz. Mert én is azt tartám mindig , mint sz., hogy Isten' jósága és bölcsessége, az észt's értelmiséget, nem tevé csak néhány tanulók' — világiak' — sajátjává, hogy mint sáfrányt árulgassák az egyházkormányzási elveket 's szabályokat. e.) Hierarchiai elem' eredménye Fáynk szerint a' symbolok, és ezekre tett esküvések. A' symbolok-, symbolikus könyvekre nézve, — meglehet azért, mert a' miveltség' azon fokára még fölvergődni nem tudtam, — szerzőnkkel épen ellenkező véleményben vagyok. Ha a' symbolikus könyvek, mint non plus ultrák vétetnek : úgy részemről is örökre anathemát mondok azokra, mint a' protestantismus' szellemével öszve nem egyeztethető irányúakra. De helv. confessiónkat illyennek nem tartom, mert nem zárja el ez, a' haladás' és vallásiakbani tökéletesbedés' útját, nyilván hirdetvén élőbeszédjében : „méltóra ex verbo d -i docen-tibus, non siue gratiarum actioue et cedere et obseqni in domino t c Ha hát a' magosbra képzett ész, a' tökélesb hermeneutica, magából a' szent írásból, a' józan logica szerint helyesb magyarázatot idéz elő , mint millyen a' helv. confessioban foglaltatik: ezt reform, papjaink, a'nélkül, hogy a' helv. confessiora tett esküt megsértenék , elfogadhatják. Igaz , hogy a' Biblia a' mi egyedüli kútfőnk, ebből merítjük a'józan ész' világánál, a' szükséges isméretekkel felkészülten, az alapigazságokat: de szinte ezt tartják kútfőnek más k felekezetek is, némelly helyeknek más, tán ferde magyarázatot is adván. Erdekében áll tehát a' társaságnak megkívánni, bármelly hitfelekezettől, hogy millyen magyarázatot ád a' bibliának ; nem terjeszt-e hibás, a' társaság' czéljával ellenkező értelmet; bármelly hitfelekezet' érdeke is azt kívánja, hogy legyen symbolikus könyve, hogy lássák s ismerjék a' más felekezetűek is, az ö s/enl írásból, helyes magyarázat után vett véleményét, 's eretnekséggel vádolni ovakodjanak. Tudjuk a' reformatio'történetéből, hogy V.Károly az agostai hitvallás' felolvasása 's megértése után, szemére lobbantá Eck- nek, és pedig Ján szász fejedelem' jelenlétében, hogy öt nem jól értesítek ezen felekezet' értelméről, egészen más fogalommal volt ő eddig a' vallású.jitókról; mint a' császárnak , úgy soknak a' rom. kath. rendek közül változott az eddig rendbontók- 's csendzavaróknak vélt reformátorok iránti véleménye. Épen illy 's hason okok miatt , nézetem szerint, míg ekklézsia lessz, lenni kell symbolikus könyveknek; és az egyház méltán követeli papjaitól, hogy ezekre megesküdjenek, s kövessék, mig Isten' beszédéből jobra nem taniitatnak , hogy a' helv. conf. szerint „sün//.* inteff rum corpus, endem mente, eademque sententia." Mig a' ker. vallás tisztán értetett, mig ennek
