Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-12-15 / 37. szám

- 39 i -alapigazságait. a' nyugtalan eszűek ferdítve nem magyarázák, szükségtelenek voltak a' symbolumok: de miután az igaz ekklézsia' kebelében eretnekségek keletkeztek, az orthodoxa ekklézsia igényié azok' szükségességét; azok' bővebb kifejtése 's előadása a' symbolikus könyvekre tartozván. Megvallom azonban, hogy a' hermeneutica szabályokat, melylyekre figyelünk a' biblia'magyarázásában, a'symbolikus könyvben szeretném befoglaltatni. Illy, az igaz hitre nézve, fontos okok' és épen nem hierarchiai elem eredményének nézem én a'symbolokat, 's ezekre tett esküvéseket. — Hogy nem mint hierarchiai védfalát tartja a' symbolikus könyveket a' prot. papság, megtetszik onnét, mert maga óhajtja azok' átnézését, 's reformálását, tudván, hogy a' melly vallás a' csecsemő emberkort kielégíté, az többé, a' felnőtt, 's érett korút ki nem elégítheti; és ezek' átnézését, mint, semmi dogmák, rilusok és kormányzás körüli szükséges reformok' tevését a' prot. papság, kizárólag magának soha követelni nem fogja: noha ezek közül, egyikből is magát kirekesztetni sem engedheti, az illy fontos teendőket a' papi 's világi rész által karöltve tétetni óhajtván. Illy sziv- 's erőösszítés szülte munkálkodás' feladata, ekklézsiai cánonaink' átnézése , 's aJ

kor' kivánataihoz leendő reformálása is. Mert sok van azok között, mellyek korukat rég túlélték 's kijavításra esengve várnak; azonban kérésem, mint már érintém, itt is az volna, mielőtt az azokat alkotókat kárhoztatnék, lépjünk vissza alkotásuk' szakába, vizsgáljuk az akkori viszonyokat, 's ne a' mai felvilágosult kor' szellemét tegyük barometrumúl azok' megítélésében 's azonnal szelídülni fog felingerült kárhoztató kedélyünk. Igy van ez polgári törvényünkre nézve is, mert aligha egynél több nincs, a' régi időben alkotott törvényeink közt ollyan, mellyet pirulva idéz 's védne a' mai világosodott publicista. Meglehet, a' 3 4. század múlva születendő em. bernyom , szinte avas alakuaknak fogja tekinteni 's tartani, a' ma világosodott szellemből eredt indítvány- 's javalatokat. Mindezen hiányos törvények azt tanúsítják, hogy az ember gyarló, az ismeret benne részszerinti, hogy haladni 's javítani kell, tárva levén előtte a' tökéletesbcdés' útja. Mostsz. keresztül megy egyházi igazgatásunkon , élethün ismertetve a' hiányokat; ajánl tervet , ha bár töredékben is, a' javításra , ekklézsiai törvényszékeink', 's presbyteri igazgatásunk' rendszeresítésére. Szerencsésnek nevezem magamat, hogy a' nagy hazafi- 's jeles íróval, itt igen sokban egyez igénytelen nézetem.Abban azonban semmikép nem osztozhatom, hogy a' házassági perek a' papi törvényszékektől elvétessenek, nemcsak azért, mert ezeket az 1791: 26. § II. nyilván odarendeli , 's csak az egyházi consistoriumok' elrendezéseig utasítja a' világi törvényszékek eleibe: de főleg azért, mert bár nem sákramentom is szerintünk a' házasság, vallási szin vagyon ezen a' Krisztus és anyaszentegyház közti titkos egyességet példázó kötésen : azt hát, pusztán polgári kötésnek nem tekinthetni; épen azért illő, hogy pap előtt kötetvén, pap' tudta és befolyásával bontassék fel. A' papi törvényszékek' e' jogtóli megfosztására nem elegendő ok, —mert a\jus fortioris reménylem ellenök nem használtatik — hogy a' papnak három hétig is ekklézsiájától távol lenni bün: mert ez okoskodás' fonalán ki lehet őket zárni az egyház vidéki és kerületi gyűlésekből is; az sem ok , hogy scripturisticánk halomra szaporodik, archívumot kell építeni 'sat. mert a' tractusok eddig is tudtak gondoskodni okleveles irományaik' biztos helyen való tartásáról, — a' fontosb ügyeket illetők' elfogadása- 's őrzésére, mint eddig, úgy ezután is nyitva állván, az egyházkerületi levéltárak. Nem is nevezném én a' váló perekbeni bíráskodást, világi ügyekbe avatkozásnak; mert, mint mondám, ezek nem pusztán világi kötések; azaz ok pedig, hogy mindent hallani, nem minden füleknek való , a' tisztességes házasságban élő egyházi 's világi egyénre egyformán illik; a' bírónak azonban mindent meg kell hallgatni, ha bár tiszta jelleme's mívelt keble visszaborzad is azok' hallására Panaszunk a' váló perekre nézve a' törvény' folyama ellen, igaz, hogy nincs: de gyakorlat 's törvény-adta jogunk' életbe léptetését, sértés nélkül követelhetjük. Szegénységünk hozathatik fel ránk nézve legnyomosb ellenokul; de erre azt jegyzem meg, mit egyorsz. gyűlési követ az 1834-iki diétán, az uri székek' további fenállhatása feletti kérdésre: „ki jogot követel, viselje a' terhet is." — Reménylem, hítfelekezetünk, az e' részben rá hárulandó terhet örömest viseli, azon jog' élvezhetésért, hogy legfontosb ügye, maga által választott bírák által, ítéltetik el. Szeretem is hinni, hogy avagy e' csak most emiitett fontos oknál fogva, mellyre olly gyakori a' hivatkozás, törvényhozó testületünk nem leend szigorú, meg tagadni tőlünk a'haladás, a'méltányosság's igazság' szakában azt, mi fél századdal elébb, egyházi törvényszékeinknek megadatott. Más nézettel vagyok mint sz. a' magasztos jus vocandi yenes plebem-re nézve is. Mert bármi szép joga rejlik is a' protestantismusnak e' szabad hivásában: csak egy kis corteskedés , népeláltatás, 's földes uri szó kell, — nem mondom hogy mindég, de igen sokszor — megbukik az érdem; mellőztetik a' jeles és a' magát valódilag kiképzett egyén ; jutalmaztatik ellenben az érdemetlen, a' kígyói csúszás- 's mászásban ügyes, — és ez mind nem az esperes' hibája, a' jus vocandi penes plebem-ben sarkallik. Én hát igy szeretném ezt modósítani, elhallgatva sok fontos okaim 's adataimat, jus eligendi est penes plebem, 's ekkor jelelne ki az esperes háromnál nem kevesebb egyént; ha az ekklezsiának az esperesi kijelelés nem tetszenék, folyamodjék a' tractusra új kijelelésért, ha ebben sem nyugszik meg, akkor a'superintendens,végre az egyház