Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-11-24 / 34. szám

34. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. S'esten 18*2. Hovember' 24 A' szabadságban, mellyel minket a' Krisztus megszabadított, álljatok meg és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgálatnak igájával. Gal 5: 1. TARTALOM . A" protestáns keresztyének' lelkiszabadságáról. Maubner. —- Második vagyis őszi papi conrerentia Kishontban. Valentinyi Dániel. — Gö móri ág. egyházmegyei gyolcs. Jeszenszky László. — Barátságos szó a'pesti protostans főiskola" ügyében Vajda r Péter. — Egy kis felvilágosítás a" Pesten felállítandó főiskola' ügyében. X. — Életrajz: Nagy István' rövid életrajza. Vegyes közlemények. A1

protestáns keresztyének' lelki szaV»si<lságárá|. Egy időtől fogva elleneink *) mindenfelől nagy erőködéssel lelki szabadságunkat kezdik ostromolni. Mivel tudják, hogy ez oldalról lehelne bennünket legveszedelmesebben megvérezni; ezt a' mi vallásos életünknek üterét szerelnék felsérteni. Közönséges fegyvereik, mellyekkel szokás szerint ellenünk harczolnak, majd gúny, majd gyanúsítás. Hogy esúfrá tegyenek bennünket, olly absurdumokat iparkodnak a' ránk fogott lelki zabolátlanságból következtetni, és ezen hamis kö-Nyiltan ki kell mondanunk, hogy ha mi itt elleneinkről, megtámadóinkról, várilóinkról szólunk, nem értjük átalában a' katholikusokat, kik, — habár minden vallásos nézeteinkben nem osztozhatnak , — mégis szelid, keresztyéni buzgósággal ragaszkodnak a' közös megváltóhoz, és a' kik valamint magok nem szeretnek üldöztetni, ugy ők sem üldöznek másokat. Mi őket nem tartjuk elleneinknek, hanem a'Jézus Krisztusban lelki-rokoninknak, kikkel ha mindjárt nem lakunk is egyházban, de jegy keresztyén családhoz tartozunk. — Nekünk itt csak azokkal van dolgunk, a' kik mivel, — ők tudják miért? — gyűlölnek bennünket: minden uton szeretnének mások előtt is 'gyűlöletesekké tenni! 'S ezek ellen is, Isten lát]a{lelkünket, nem azért kelünk ki, hogy őket ingereljük; hanem hogy, megmutatván nékik melly semmi okuk se legyen bennünket üldözni: őket, ha1

lehetséges, a'békés egyiitt-lakásra bírjuk ! — Ax Istennek fte'ketsége }

melly minden értelemnek felelte vagyon , erösitse és tartsa meg a3

mi sziveinket és elmeinket a' Jézus Krisztusban. (Filipp. i, 7) Haubner. vetkeztetések' festékeivel olly torzképeket mázolnak anyaszentegyházunk' falaira, hogy mindazoknak, kik vallásos életünk' sajátságos alakját még nem nézték, rajtunk vagy kaczagniok , vagy sajnálkodniok kell. — Hogy pedig gyanúsakká tehessenek bennünket, majd suttogva, majd fenszóval olly veszedelmes embereknek hirlelik a' rakonczátlan lelkiszabadságot bitorló protestánsokat , kik ellen mindenkép óvakodni kellessék; azt mondogatván, hogy nincs olly borzasztó merény, melly ki ne kerülhetne azoktól, kiknek a' sz. Írásokat szabad magyarázni, a' mint ők szeretik; kiknek szabad azt hinni, mi nekik tetszik, 's kiknek szabad mindent tenni, mit ők kényük 's kedvük szerint jónak tartanak. Mind ezekből mi — hogy roszabbat ne kelljen gondolnunk — legaiább is csak azt látjuk ki, hogy az ellenünk harezolóknak a' mi lelkiszabadságunkról legkisebb józan megfogásuk sincsen. Azért mi ennek a' mi egyházi hírlapunknak igen sürgetett kötelességének nézzük, hogy vallásos életünk' félreértett és megtámadott szent ügyeit felvilágosítsa, 's igy azoknak, kik velünk közelebbről megismerkedni nem vonakodnak, erre alkalmatosságot nyújtson, azoknak pedig , kik bennünket csupán gyűlölni szeretnek, útjokat állja, hogy ezt legalább jó szin alatt ne tehessék. Jelen értekezésünknek czélja tehát az , hogy megtámadóink' sokfelé elszórt vádjaikra felelvén , kimutassuk keresztyén letkiszabadsáyunk' eredetét, természetét, minőségét és hatását *) Igen sokszor mondatik ellenünk: I. Ti, protestánsok, keresztyéneknek mondjátok ugyan magatokat, de a' keresztyénségnek ellenségei vagytok, midőn lelkiszabadságról ábrándoztok? — Szabadság és a' keresztyénség' positivítása, hogyan férhet e" kettő öszve? Micsoda válogatni valótok lehet itt ? — A' ki a' kcresztyénséggcl szem') Ha az volna szándékunk, hogy olvasottságot mutassunk, 's értekezésünknek tudós tekintetet adjunk, itt a* tárgy' dús gazdagságától megkísértetve számtalan idézésekkel szolgálhatnánk. !><• ezt tenni azért nem szándékunk, mert Pál apostollal inkább az ügy, mint saját hiaságunk fekszik szivünkön. (2 Kor- 4, 5.) H