Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-27 / 30. szám

30, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten 18424 öetolier' 39. „Nonne et laici saeerdotes sumus ? scriptum est: regnum quoquenos et sacerdütes Deo et patri suo fecit. Diíl'erentiam inter ordinem et plebem constituit Ecclesiae auctoritas, et honor ordinis sanctificatus a Deo" Tertullianus, Exhortaíio. Cap. VII. TARTALOM. A' prasbyteri rendszer" fejlődése' nevezetesebb szakai a' külfiilili és a' magyar protestáns egyházban Dobos — Abaúji egyházmegyei gyűlés. — — y. — Nyilatkozat a'pesti föoskola'ügyében Fáy András.— Válasz Török Pál barátomhoz. Baksay Dániel. A' presbyteri rendszer' fejlődése' nevezetesebb szakai a' külföldi és a' magyar protestáns egyházban. A' presbyteri rendszer mindeddig csak ideál, csak messzi fénypontként lebeg a' protestáns egyház' kegyes óhajtásai között. Némellyek, bár árnyékát öleljék csak, hiszik hogy birják testestől lelkestől; mások az episcopalis vagy consistorialis egyház-igazgatási rendszerben, föllelvén ennek néhány oldalvonásait, azokat rá feszítik az egészre 's alattuk képzelik rejleni János pap' országát; viszont mások mind papokká teszik a' laicusokat, egyházi köntöst adnak a' népre, 's a' presbyteriumot e' melegágyból akarják természet elleni fűtéssel kihajtani; holott ne tagadjuk: olly furcsán áll rajtuk e' köntös, mint a' spanyol San benito a' szegény eretneken. Az igazság nincs meg a' túlságokban. Bajos a' ker. presbyteriumnak tiszta fogalmát adni ; csak tagadólag lehet hozzávetni, a' menynyiben rámondjuk, hogy: ez sem az, ez sem az, 's e1

ncgatiók között messzi távolban megvillan előttünk a' keresett kép mint Mózes előtt az Ígéret' földje, hova még mostanában be nem juthatunk Ennyi bizonyost mondhatunk felőle: hogy a' presbyteri rendszer' elemeit legtisztábban megtaláljuk a' keresztyénség' első századaiban, az ősgyülekezetek' népszerű organisatiójában , és a' zsinatok tiszta képviseleti szerkezetében, a' menynyiben bennök nem a' keresztyén társulat' bármelylyik túlsúlyt nyert fractája, hanem az egész egyház' mind egyik alkotó része volt a'lehetőségig képviselvc.A' reformatio szerencsés tapintattal 's ritka önmegtagadással , kiemelte ugyan ez avult eszméket a' századok' cs a' püspöki székek' romai alul: eltisztítá, elhordá felülök a' sok követ, mellyel őket a' későbbi zsinatok betemették; da alig hogy kikezdtek fejleni, egy helyen a' fanatismus, más helyen a' népszabadság, viszont a' hatalomvágy miatt, akadályozni kellett szabad nyilatkozásukat; későbben mindig bajosabb bajosabb lön a' presbyteri rendszer' gyakorlati életbe hozása, a' menynyiben ezt az egyszerítés' útján lehetett volna legbiztosabban elérni: ettől pedig — valljuk meg — csak ez oldal maradván még kezében, hol némi fényt, némi hatást fejthet ki, az egyház-igazgatásban nagyon vonakodik a' protestantismus. Azonban — mint majd alább látandjnk — szerencsés úton vagyunk, 's az irány, mellyen protest. egyház-igazgatásunk elindult, tiszta kezek között még valaha czélhoz vihet. A' protest, egyház' igazgatási rendszere, egészben egyetemileg vissza van vive alapjára, mellyen egyedül épülhet fel: az egyes gyülekezetek'sza'tadképviselésére. Még ugyan nem képez egész tökélyes kört, 's nem tér minden oda vissza , honnan kiindult: még vannak számos szegletei, öblei, melylyekben elakad vagy kereng az egésznek hatása ; vannak csomódzások, kövesedések, mellyek gátolják az igazgatási szabad vérkerengést: de itt, reményijük, orvosland az idő' keze. — Jelen értekezésem , melly egész kiterjedésben kötetekre nőhetne, a' lehető rövidséggel megfutja az európai önálló protest. egyház-igazgatási rendszereket 's figyelmeztet: hol, miben, és mennyiben fejlett ki a' presbyt. elv; hogy kifejletlen presbyt. rendszerünket — a' mint felhíva vagyunk — tudjuk hasonlítva körültekintve tisztítni, kijebb fejteni. A' reformatio két úton terjedhetett el a' népek között; az egyiken fölülről világított lefelé, a' másikon alulról hatott, a' mennyire hathatott fölfelé , vagy a' fejdelem maga vitte a' fáklyát elől 's a' nép erről gyújtogatta meg szövétnekét; vagy a' nép között támadt világosság, melly földszint terjedt horizontalis irányban, a'nélkül, hogy sugárai az uralkodó szék körül fcllövődtck volna. E' két főirány két foalakban fejté ki az egyházigazgatási rendszert, azon főeszme szerint, melly mindegvikben élt és mozgott. Hol a' fejdelem ma-