Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-10-27 / 30. szám
- 354 -ga reformált, ott minden egyházi potentiák, mint meg annyi sugárok, egy pontba futnak össze; a' társaság' feje, mint középpont, magába húz öszsze minden igazgató erőt, 's ez az ország ló eggházi hatalom természetesen az úgynevezett consistoriatis rendszerben nyilatkozik. A fő mindenütt centralizál 's inkább ő hat az egészre, mint az egész ő reá: viszont ott, hol a' reformatio, válva, vagy épen ellenkezve a1 status-hatalommal ön erejéből kelt, önmagát, önmaga által hozta létre; hol magának kellett .önmaga felett bár minemű rendező vagy igazgató potentiára emelkednie: ott természetesen egészen más alakban kellett kifej le ni az igazgatási rendszernek. Itt középpont nem levén, az alaperő sehol centrálisáivá nincs, önmagának törvén jobbra balra útat, a' nélkül is népszerű elveit, többé a' nép vagy a' papság el nem bocsátá, hanem mint kiküzdött jogát, egészen megfordítva mint amott önmagából terjeszté ki a1 részekre: igy benső szükségből, következetességből , kifejlett belőle a' presbyteri rendszer , mellynek jelleme ez: hogy a' presbyteriumok és zsinatok mint fő orgánumok által nyilatkozik a' gyülekezetek1 autonomiája. Miért maradt parlagon — kivált a' tudós Némethonban — ez utóbbi széles mezeje az egyházi jognak; miért szöknek el fölötte, minthairtóclznának tőle, törvénytudóink; miért nem akarnak , az egy régi Blondellen * és a' későbbi magyar Megyesi Pálon kivül hozzá szólni ? ezt méltán kérdésbe lehet tenni, melly kérdésre sok oknál fogva én is adós maradok a1 felelettel; jöhet alkalom, hol e'tárgy fölötti nézeteimet közlenaem. Most lássuk a' presbvt rendszer' fejlődése' főpontjait különböző országokban. Igen hibáznék valaki, ha a'presbyteri elveket a' reformatioval vagy Calvinnal sziiletteknek hinné; létre jöttek azok magával a' keresztyénséggel, és a' ker. egyház nem egyszer tekintett vissza a' későbbi nyomások alul hajdani szabadsága felé; nem tudá feledni régi ősi autonómiáját. A' XII. XIII. században már ébredni kezdett a' ker. egyház' jogérzete, természetesen fontolatlan túlzó mozdulatokban. V. Kelemen pápa által az 1312. kiátkozott Begárdok ***) a' Turlupinek, ****) a' német alföldi Homines intelligentiae 1411 -be ****•) a' Libertinusok kiknek „Famau nevű könyvük ellen maga Calvin irt, és még többen magában a' romai egyház' kebelében keltek, és idomíalan alakokban buktak fel a' fenekről, hová De iure plebis in reg. ecclest. Paris 1648-Dialógus politieo Ecclesiasticus Bártfa 1650 ***) Clementinar. liber. Tit- 5. **«*) Mezeray vic. de Charles VI. Baluze Miscellan. — Mind ezeket csak azért jegyzem ide, hogy lássuk itt is az átmeneti pontot, lássuk a'progressiv fejlést, mellynek világos nyomára Calvinnál sehol nem akadunk, j nyomva valának, mig végre e' sokfanaticus salak | közül megtisztulva lépett ki a1 Piemont völgyi keresztyének' tiszta presbyteri rendszere *) Ezektől hozta át az elveket Farrel IVilmos. **) először Strassburgba, későbben Genovába, hol a' reformált egyház igazgatási rendszert 1536-ba Calvinnal egyetértőleg újonnan alkotá. — Ez ős egyházi szerkezetnek elemei az egyes gyülekezetek presbyteriumai alkotva a lelkészből a' nép' véneiből (anciens) és a' szégéuyekröl gondoskodó diaconusokból (diacres) és a' zsinatok a' köz ügyek felett, alkotva egyetemesen a' lelkészekből 's ugyan annyi vénekből. Itt van az első fejlődési pont, mellyből e' rendszer az egyetemes protest. egyházba szét sugárzott mindenfelé. Ez egyház megtagadá későbbi időkben, keble' gyermekét 's idegen egyházakra bizá nevelési gondját, Calvin' halála után kevéssel, mint hajdan Saturnus, a' papság maga nyelte el a' presbyt- rendszer' elemeit. 1557. óta az egyház-igazgatás, a' köz társaság' mindegyik papjából álló egyházi tanács' — Ja venerable compagnie — kezében van, alá rendelve a' köz társaság' világi főtanácsának. Franczhonban Calvin' és Farel' közvetlen befolyása után, a' reformatioval együtt honosull meg a' presbyt. rendszer, Viret volt apostola, 's a' még határozatlanul rendezett elemeket az 1559ki párisi nagy zsinat fejté ki és lépteté életbe. E' zsinati végzésekből alakult a' legelső frank protest. cánon rendszer a' „discipline des Eylises reformées de Francémelly egészen presbyt. elvekből nyilatkozik, Alapját tették az egyes gyülekezeteknek lelkészből vénekből és diaconusokból alakult egyházi tanácsai; az egyes gyülekezetek' presbyteriumai magasabb fokon képviselve valának az úgy nevezett colloquiumokban, egyház környéki gyűlésekben, hová évenként kétszer küldve volt a' lelkész és egy vén; fölöttük állott az évenként egyszer összegyűlő kerületi zsinat; mindé' fokokat összefoglalá az egyetemes zsinat, melly eleinte évenként, 1598—tói fogva három évben egyszer tanácskozott, hová mindegyik kerületi zsinat két lelkészt, ugyanannyi presbyteri küldött. Itt már meglehetősen kifejlve látjuk a' presbyt. rendszert , a' mennyiben az egyes gyülekezetek' képviseleti jogából indul ki, 's az egyház'két főosztálya — a' papi és világi — ugyanazonitás nélkül egybe van olvadva. Miután a' nantesi parancs e' rendszert agyon sujtá, nzarticles organi f/ues des ctfltes protestáns. imigy rendezé a' reform. egyház1 kűlviszonyait: mindegyik gyülekezetnek lelkészből, és meghatározott számú vénekből álló egyházi tanácsa, ügyeljen fel a' fenyíték, vagyon , és szegény rendszerre; öt illyen gyiileke*) Leger, hist. gen. d. egl. evang. des Vallesde Piemont Layde 1669. **) Kirchhofer das Leben Wilhelm Farels. Zürich. 1831. Hermens I, k.
