Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-10-20 / 29. szám

— 333 -tal, azután az 1 832

/b. évi országgyűlésen változásiétetett: az igen helyes Mert a' hijános dolgokon javítást tenni, szokás is, okosság is. 2-szor.) Van illyen ellenvetés is: semmi ujjal nem tartozik a földes uraz arányosméréskor a' papnak és tanítónak , hanem csak legelő mezővel. Mert csak annak kiadását parana' paplak' és tanító' telke után, erdőbeli rész ne szakasztassék; mint azt is, hogy a' tanító" és helység' jegyzője' telkéhez csak féltelki illetőség adassék. Ha tehát csonkán akarta volna kiadatni a' törvény a' papok' és tanítók' szántó és kaszálló földeit: űgy a' Vl-ik t. cz. 2. §-sában , vagy a' XÍI-dik t. cz.-be kitette volna, hogy a' csolja meg névszerint az űj törvény 1832. VI. §J papnak egész telki legelőjéhez a'szántó és kaszálló 3 — hanem, úgymond, mivel az- 1790-ik év' XXVI-ik t. cz. 10-ik és 12-ik §-sa nem engedi, hogy a' papok' és tanítók' szántó és kaszálló földjei elvétessenek az arányosméréskor; sőt ellenben a' n. m. m. k. helytartó tanács az 1790-ik évi diéta után csak hamar a' szeliczei arányosméréskor a' pap' részére így felelt: „Bona ecclesiastica objectum proportionis esse non possunt": tehát a' pap' és tanító' szántó és kaszálló földjei a' magok' mennyiségében hagyassanak meg. De az arányozáskori tagosítás miatt nem maradhatván meg a' papok' szántó és kaszálló földeinek darabjai a' mezőben széjjel szórva: annál fogva, ugyan annyi szántó és kaszálló föld adassék ki azoknak egy tagban, a' mennyit a régi földjeik tettek egyiitt másutt. Felelet: Hogy miért van különösen szó a' papok' és tanítók' legelőjéről 183%. VI. t. cz. §. 3. arról mindjárt szó lesz. A' mi pedig az egyházi illetőségeknek ezen csonkított kiadását illeti: az nem állhat meg Mert meg volt már mutatva feljebb, hogy a' régibb törvények és rendelések helyett az űjabb időkben 1832-ik év előtt azon szokás jött be, hogy egy papi telekhez egy telki, a' tanítói telekhez pedig féltelki járandóság adassék a' szántó ós kaszálló földekből — ha az arányosmérés előtt azoknak nem talált volna is annyi lenni. A' XH-ik t. cz. czíme pedig azt mondja, hogy, ott az arányozás' törvényévé tétetett az 1832-ik év előtti gyakorlat vagy szokás. De ha a' XH-ik t. cz.-ben meg nem volna is ez irva világosan: a' homály' esetében még is mindig bátorságosabb volna valamelly magyarázatot a' gyakorlaton alapítani , mint a' semmin vagy ráfogáson, kivált mikor az űj törvény előtti szokás , mellyet az űj törvény meg is erősít, egészon mást mutat, mintsem az ellenkezők' követelése. Az ország' törvénye'jegyzése nélkül tehát az ország által törvénynyel megerősített szokás ellen illyen csonkítást tenni, és illyen ráfogással élni, senkinek sem szabad. Anynyival inkább ; mert a' mibe az 1832-dik évi törvények csonkítást akartak tenni valamelly telek' dolgában: azt a' törvényben följegyezni cl nem mulatták. Vagy ha elmulatták: kimagyarázták azt az 1840-dik évben. P. o. nyilván kitette azt az 183%. év VI. t. cz. 3-ik és 4-ik §-sa, hogy a' mezei járandóságokra nézve a' paplakot egy egész teleknek kell bevenni, a' tanítóét pedig félnek, ha csak egy teleknél többel nincs valamcllyik megajándékozva (dotálva). — Hasonlóképen nyilván kitette ugyan azon törvény, hogy földekből ennyi, vagy amannyi legyen adva. Mert ezt a' csonkítást — kivált az 1832-ik év előtti szokás ellen — senki sem találhatta volna ki. De rá se foghatja senki magától. És az én állításom annál erősebb, hogy a' mi homályt, kétséget vagy igazítani valót látott az 1840-ik évi országgyűlés az 1832

/e évi törvényekben : azokat megvilágosította , és megigazította 1840-ben. P. o. épen az 183%. évi VI t. cz. 3-ik §-sában (a' mellyben van szó a' papok' legelőjéről is) azon 3-ik §-nak ezen szava , hogy: nyolez úrbéri zselléreknek egg egész telki járandóság adassék kiu

— így magyaráztatottmeg 1840-ben a' VII. t. cz. 3-ik §-sában, hogy: ,,azon járandóságon egyedül a' legelőbeli járandóság értetik" (és így, nem értetik azzal egyszersmind a' szántó és kaszállóbeli járandóság.) — Ha tehát a' lett volna czélja az országgyűlésnek, hogy csak a' legelőből adassék egész telki járandóság a' papoknak 'stb. űgy épen azon §-ra tevén jegyzést , azt is kitette volna. Es mivel azt ki nem tette: tehát mégis ollyat állítani — alaptalan dolog; kivált a' törvénynek olly állítása után, hogy az 1832

)eik évi országtörvénye e'részben csak az, a'mi azon diéta előtt szokásban volt az arányosítás'dolgában. 3-or) Mig az ember a' kulcsára rá nem akad , legterhesebbnek látszik ez az ellenvetés, hogy: a' Vl-dik t. cz. 3-ik §-sában csak az egyháziak' legelője kiadatásáról van szó. — Mert ezek a' szók nagyon váratlanul tűnnek ott elő , és ollyan czikkelyben hozatnak fel, a' mellyben ezen tárgynak első tekintettel semmi helye nem látszik. Azon §'. szavai bővebben így vágynák: „A' legelő föld' kiszakasztásakor támadható kételkedések'elkeiűlhetése végett meghatároztatik, hogy minden vallású papok' legelője egy egész telek' illetőségéhez legyen parificálva (vagy, a' mint itt alább kiteszi admensurálva): azaz, egyenlővé téve, vagy mérsékelve és szabva. Az iskolai tanítóké és nótáriusoké féltelki tartozandósághoz. Hanemha a' fent irt papok,tanítók és jegyzők közül valaki nagyobb ajándékkal , ugy mint, egy egész telket felülhaladóval volna ellátva (provideálva), mellyhez kell aztán a' legelőnek is mérsékeltctni. A' földes úr pedig úgymond, a' maga részére kiszakasztott legelőből a' maga tisztjeinek adjon annyit, a' menyit akar." Tagadhatatlan, hogy itt csak a' legelő' kiadásáról van a' szó. Noha azonban visszatekintve az 1832-dik évet megelőző szokásra , mellyben a' pap' telkéhez szántó és kaszálló föld is egész telki' a' tanítójéhoz pedig féltelki járandóság adatott volt;,