Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-09-22 / 25. szám

• ; . •' 25. -PROTGSTMS EGYHÁZI ÉS I§KOLAI LAP. •Pesten 1842* Septemb. A' mi vitézkedésünknek fegyveri nem testiek; hanem Isten' ereje által erősek a' nagy erősségeknek lerontásukra. 2. Kor. 10: 4. TARTALOM. A' protestáns pap' lelkipasztorkodása' koréból. Ilaubner Máté. — Gusztáv-Adolf-alapítvány.— Egyházi gyűlések: A' dunántúli evang egyházkerület1

közgyűléséről. Zmeekál István — Még több a' dunántúli evang. superintendentiának nagy-geresdi gyűléséről, jul. 21-23 ao>, — Iskolaügy: Patakról de nem Patakból. M M — Vegyes közleményül; A' protestáns pap' lelkipásztorkoclása' köréből. A' ki Dobos urnák értekezéséi „a' hierarchiáról a' magyar protestáns egyházban" figyelemmel olvasta : az egyfelől igen is meggyőződhetett arról, hogy a' protestáns papság' részéről, akár az általa sáfárolt szellemi ügyet, akár saját helyzetét tekintve. —.papöukénytőLJelni , valóságos képtelenség; de másfelől ezt a' papságot egyszersmind minden tetemes közrehatást eszközlő tehetségből annyira kivetkeztetve láthatta, hogy annak mezítelenségére alig nézhetett szánakozás nélkül, és magát alig tartóztathatta e1

kérdéstől: ,Vájjon tehát mire való még ez a' haszontalan ötödik kerék jelen, mivelt korunknak szekerén?' — De csak ugyan annyuVrH^yefogyntt-e a' mi állapotunk, hogy ón kénygyakorol hatás -néjkiil még azt a' kopott palástocskál is féltenünk kelljen, mellyet a' külső erőszakoskodás rajtunk meghagyni még elég irgalmas volt ? Nincsen-e papi hivatásunknak scinmi sajátságos ereje, mellyet mivel ember nem adhatott neki, ember tőle el sem ragadhat? — Hogy kényelem-szerzésre , fény- 's divat-üzésre elég pénzünk, az uralkodásra elég tekintetünk, az erőszakoskodásra hatalmunk nincsen, az való; de van-e mind erre szükségünk , hogy annak dolgát tegyük, ki minket elbocsátott? Hát ama' felséges , kinek követői vagyunk , gazdagabb, tekintetesbb és hatalmasabb volt-e nálunk ? ,,A' rókáknak vannak barlangjaik, az égi madarakímk vannak fészkeik , de őneki nem volt , a' hová fejét lehajthatta. 0 nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy^ ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért. 0 nem szidalmazott , mikor szidalmaztatott , nem fenyegetődzött mikor szenvedett, hanem arra hagyta az Ítéletet , a' ki igazán itél." — És még is mestere lön ő a' világnak, — bizonyára nem papi önkény gyakorlás után, nem külső kényelmes vagy kedvező helyzettől segítetve, hanem a' tűrő szeretet' vértje alatt , az igazságnak kétélű fegyvere és tántoríthatlan állhatatosság által. — "S kitilthatja, . hogy mi is ezen fegyvereket használjuk ? 'S ha nem használjuk, kit lehet okoznunk magunkon kivül, ha bennünket, mint haszontalan szolgákat , mindenütt nélkülözhetőknek néz a' világ ? — Hogy szövevényes pályánknak rózsáit igy tövisek nélkül nem szedhetjük , azon ne panaszolkodjunk, mert ebben csak nagy mesterünk' sorsában osztozunk. ,.A' ki én utánam akar jönni, úgymond ő, az tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és ugy kövessen engemet." Épen abban áll legnagyobb kincsünk , rangunk és méltóságunk , hogy mi ama' jó pásztor példájára életünket adjuk a' juhokért; mi adunk a világnak jót a' nélkül, hogy béres' módjára, annak javait kívánnánk. Szebb hogy mi tesszük a' világot adósunkká . mintha az tenne minket az ő adósaivá. Csak iparkodjunk mindent , a' nul tennünk kell, józan okoknál fogva megtenni, és csak tudjunk állhatalosok lenni olt, hol az engedékenység vétek , ellenállhallanok leszünk és nem szorulunk pártoló törvényekre, mellyek nekünk tekintélyt szerezzenek. Ennek némii bebizonyítására néhány adatokkal szolgálok 20 éves papi hivíilaloskodásomból : /. Hivatalos pályámat a' legterhesebb helyzetben kezdettem , mellyet gondolni lehet. Gyülekezetem 4000 lélekből állott. Ezek az anyahelységen kivül még 12 másokban voltak szélszórva, mellyek terméketlen hegyek közt a' középponttól, jó úttal is, szinte harmadfél órányi távolságra feküdtek. Hogy az illy népes gyülekezetben a' papi szolgálatot 's prudentia pastoralist megkívánó mindenféle esetek csoportosan fordullak elé; hogy az illy eldarabolt egésznek részeiben az uralkodó hangulat, szellem, mivcltség igen tarka és darabos lehetett; hogy az illy kopár hegység' sovány tetőin tengő nép között a' szegénység és szűkölködés honos volt; a/