Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-08-18 / 20. szám
18. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten 1832. Aiisust. 18. m Quaeque immuta quies nimium premit, illa peribunt. TARTALOM. Az egyházűjitás' philosophiája cs annak múlhat an nzüksége. H e t é ny i János. — Az erdélyi ev ref. papok' teendői. Basa Mihály. — Iskolai dolgok: A' nagykörösi ref. lyceumban tartatott nyári félévi közvizsgálatokról 'b a1 lyceum' népességéről. VV. H....J K.. .. n és Nándori Elek 's társai. — Irodalom Könyvismertetés. Dobos. — Vegyes közlemények ík egyliáznjííás'' pliilosogthiája 9 és annak miilhatlan szüksége. Ámbár a'tudós világ, ama nagyszerű világeseményről, a' XVl-dik századbeli reformatioról, már régen megtevé kedvező Ítéletét, és különösen a' franczia institut , ezen pályakérdésére : ,,;Víínő befolyása volt a' Iutherféle reformaliónak a' különféle álladalmak' politikai helyzetére", és a1 tudományok' elöhaladására ?t f bejött feleletek közül, 1803-ban Vilters Károly' pályairatát koszorúzá meg, a' ki ezt igy rekesztébe: „Ez tehát azon szempont, mellyböl kell a' reformatióttekinteni; vagy is az újabb század' ama''szükségképi szüleményét, és az újabb szellem' nyilatkozatát. A' mi volt Dante és Petrarcha a'költészetre, Angelo Mihály és Rafael a' képző-müvészetre, Baco és Cartesius a' philosophiára, Copernicus és Galilaei, az égi testek' törvényeinek ismerésére, ugyanaz volt Luther a' vallásra nézve. Mint az egyetemes gondolkozás' műszerei nyomák ki igazán ezen feltűnő férfiak azt, mi számos kortársaik' elméjében lappangott; és egyszerre kielégítek századuk' szükségét. — Czélom nem volt sem a' reformatio által előhozott bajokat, sem az általa szült jókat eltitkolni: csupán a.zt kívántam megmutatni , hogy , ha mindeniket összevetjük , az emberiségnek nyújtott hasznok túlnyomóbbak abban: következőleg, az egyházújítást azon feltűnő események közé számlálhatni, mellyek nein csak Európában, hanem mindenütt a' hova csak az európai műveltség vitetett, legtöbbet tőnek az emberi műveltségre , és fclvilágultságra" — mégis, honunkban is, mind c'mai napig, némelly r. kathol. tudósaink olly szemponlbol tekintik az *) Charl Villers, essais sur V esprit et iníluence dc la Reformation de Luther, p. 435. egyházújítást, mintha ez nem egyéb lett volna , mint erőszakos elszakadása a' népeknek olly ösegyháztól, mellyben tovább is megmaradhalának; annálfogva szükségtelen forradalom yolt, mellyet csak az ujításvágy lobbantott ki, következőleg, „ennek papjait nem is tekinthetni úgy, mint istenileg felhatalmazottakat, és apostoli küldetésüeket; kiknek isteni szolgálatában, ezek szerint nincsenek is meg a' valóságos isteni tisztelet' elemei és kellékei; és igy, a'protestáns egyház' híveit, mivel ezek az anyaszentegyházat nem hallgatták és nem hallgatják, tűrni kell ugyan polgárilag, de egyházilag tekintve , egy karba lehet őket tenni a' pogányokkal és eretnekekkel." Illy nézet nyilvánítatik a' protestantismusról és ennek papjairól a' „Religio és Nevelés" czimü folyóirat' f. é. 23-dik számában. Mi azon tisztelet mellett, mellyel a' r. kathol. anyaszentegyháznak tartozunk, köteleseknek érzettük magunkat, és némileg felhívottaknak arra, hogy ezen emberiségi és honi ügyben gyenge szavunkat felemeljük, és e' tárgyat olly színben mulassuk az elfogulatlanok előtt, minőt az érdemel. Nem czélunk itt hittudományi vitákba ereszkedni; annál inkább nem akarunk apostoli küldetésünkről szólni, és isteni tiszteletünk' apologiáját irni; — bár szólhatnánk és Írhatnánk eleget; — főleg azért, hogy e'tárgyak, valamint az egyházújílás' szükséges volta is, már olly tiszta fényben derengnek értő és méltányos Ítélők előtt, hogy ezekről kérdést tenni szükségtelen. Csupán a;: egyházújítás' philosophiáját akarjuk tehát itt adni , és elveink' gyámolítása' tekintetéből méltányos r. katholikusok' Ítéleteit fogjuk idézni az egyházújílás' elkerülhet len szükségéről; ezt is csupán olly irányból , hogy e' nagy világesemény ne jelenjen meg drága honunk előtt gyűlöletes sziliben, hanem ollyanban minőt az érdemel , és ekkép a' reformált egyházak' hívei is ne tűnjenek fel rém világításban a' kath. papság előtt, hanem oJlyanoknak ismertessenek, kikkel minden ktiübrmaságok' ellenkezése mellett is bízvást feltarthatni a' szeietel' hit' és remény' cgyességét, mellyek egyedül lényegesek a' keresztyénsegben.
