Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-08-04 / 18. szám

- 213 -i sőleg is létszeres testületbe átalakullak : már akkor megszenvedésröl többé szót sem kellene tenni, mert a' vallási és polgári szabadság párvonalban állanak, 's ha az első megvan szorítva, bizonyosan az utolsó is csonkulast szenved , az pedig a' status' javával és boldogulásával szóval a' társasági ezélokkal ellenkezik. Utoljára is a' köz jó szenved alatta , mint számtalan históriai példák tanúsítják. Méír akkor is, mikor a' vallásos elemek for© / rásban vágynák, nem durva kézzel kell közikbe csapni, hanem irányt adni szükség a' lelki mozgalmaknak, hogy a' szabad és illedelmes vitatkozások tudományos úton el ne zárallassanak; meil ha ez sem engedtetik meg, már akkor a' kényhatalom olly diága áldozatot kíván, melly által vakság és a' tuilatlanság' kemény ostorait a' maga megdöntésére, 's az emberiség' és nemzeti fejlődés'hátrább lökésére teremti elő, miről Moha mmed próféta' jelesb mondásai közt feljegyzetle: ,,nincs sorvasztóbb szegénység a' lelkinél, nincs nagyobb jó az okosságnál, nincs elvadítóbb az önhittségnél/' Ez önhittség már az, melly a' türedelem szót is codiíicálla 's az islám' alakítója' czélja ellen követői nagy mértékben becsúsztatták Asiába is . a' keleti lileratura' nem kis kárára és hátráltatására. ftj Szinte káros önhittség' mondatja és akarja terjeszteni azon balvéleményt, hogy a' föld' népeit vallásos tekintetben valaha egy kalap alá húzni lehetne. Láttuk mái felebb,hogy a buddhismust követők' száma (260 millió) túlhaladja az európai keresztyén— mellyek agyán mozog a' humanitás' gömbje. Valamint világi, úgy szellemi dolgokban a' stabilitási rendszer káros és kivihetetlen; a' lélek a' testre , ez a' lélekre visszahalólag munkálnak ; igy van a' nemzetek' életével is a' dolog, egyik a' másikra hatással van , a' különböző vallások szerint feléled a' lelki műveltség , kölcsönösen cserélik-ki az eszméket, javának, képeznek idő— szerint és egymáshozi viszonyaikban, mi elejét veszi a' tespedésnek , 's nem engedi, hogy a' szép virág' ideálja is kivesszen, melly mint merő szellemi eszme egyik typusban sem létezhet absolut. c) Hol a' constituált vallás - felekezeteket nyilvános törvények is védik szabadságaikban , ott már kétszeres vakmerőség volna azoknak háborgatása; még a' zsidók' tolerantiája is ma már különösen hangzik füleinkbe, a'minthogy sok helyt el is enyészett rajok nézve az a' diplomatikai szó; köztünk is vallásos megszorításról nem igen panaszkodhatnak. < d) Minden dolognak megvan a' maga határa és módja, mellyen túlhágva kezdődhetik csak a' romboló excessusok' sorozatja. A' status' törvényhozó és felügyelői hatalmának eltulajdonít hatatlan jogai vágynák vallásos ügyek', minta' status' sphaerájába eső dolgok' kormányozására: tudományos felvilágosításokra megérett vizsgálatok' közzétételére tehát szabad mezőt n^it és enged ; ellenben személyes sértéseket, felekezeti gyülölségeket, morális érzeténél fogva már nem tűrhet, nem is szenvedhet meg; hogy ha pedig vallás-újítási próbák alatt olly politikai czélok rejtezkednének, ség' összeséges számát, más felöl az örök bölcseségjmellyek a' status-rendszer' felforgalására intéznem ok nélkül alkolá úgy az emberi lelki hajlamokat, hogy azok különböző typusok alatt gyakorolják vallásos munkásságaikat, mert a' véges emberi ész öu/iittséf/ü, csak képzelet szülte egyenlő normája állandó tespedést szülne mindenült és mindenben; kiveszne az élet a' földről, a' minthogy az önhittség többször is megpróbálta már az emberiség' visszavezetését a' régi chaosz felé; de hála az égnek , a' sanyarú kár csak időszerinti és localis természetű, nem átalános volt; mert nagyban űzni a' dolgot , arra már emberi erőt túlhaladó tehetség kívántatnék. A' vallás' külső formái szint olly természetesen fejlenek ki az emberi élet' működéseiből, mint a' fák, virágok az anya-földből, mellyeket ugyanazon egy életerő bujtat ki, különböző változatokban és ruházatokban. Megtiltani az anyatermészetnek, hogy ezt többé ne tegye, nevetséges volna, pedig még nagyobb nevetség a' cogite intntre szellemi dolgokban. A' mostani emberkor át is látta már az illy tulságok' képtelenségét. a' missiók , tanítás, és oktatás'utján Krisztus' példájára szelíden űzik a' proselytismust. Értelem cs jóság két polusok — mondja Herder vék, már akkor múlhatatlan kötelessége is fellépni a' hamis ürügy ellen 's az erőszak' kitörését eleve meggátolni; mert szentnek kell lenni a'status' belső nyugodalmának, mellyben virágozhat csak a' polgári élet, a' legjobb reform is , melly eröszakot vesz fel segéd-társul , már épen az által becsének nagy részét el veszti. Az igaz javítás azon mesteri értelem'következménye , melylyet a' természet' csudálatos átváltozásaiban mindennap szemlélünk , mellyek szerint régi külső takaróját mindaddig megtartja , mig az új lassanként elkészül és erőre jő : ha ez megtörtént, magától hull le a' régi tok , 's csak egy csendes rezgés tudatja az életműszeres részekben ; hogy az átváltozás' szende alakja létre jött. Kövessük mi is e' bölcsescget 's nem lesz okunk a' hidegrázástól félni , melly a' köz szeretetnek 's nemzetiségünknek métely-teljes mérgeket készít, de sebeket soha nem gyógyíthat. n. X.