Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-28 / 17. szám

- 208 -E' szellemtől ihletve felébredt szunyadozásából a' magyarnemzet, es a' hosszas szenvedéseket követett nyugalom' idejében mintegy új erőt nyerve, inagasb irányú cselekvékenységre érzi magát hivatottnak, 's emberi nagyszerű czélok'valósítására törekszik. A' protestantismus lelkesedéssel pártolja e' nemes irányt, mit tennie — ha önmagával következetlen nem akar maradni — kötelességében áll; inert hiszen a' józan haladás' és emberbarátiság' elveiben saját elveit látja. Nyilván tanúsíthatják ezt azon nevezetes intézkedések , mellyek a' protestáns egyházkerületek által a' legközelebbi évek' lefolyása alatt az egyik legfontosabb emberbaráti ügyben , a' nevelés' szent ügyében tétettek; hogy többeket ne említsek, ki nem hallotta' zay-ugróczi oktatói gyűlés'érdekes munkálatairól? ki nem tudja az 1841-dik évi october 8-d. egyházkeriiletileg kinevezett debreczeni tudományos küldöttség' országszerte ismert jeles tagjainak egykor a' nemzeti létre áldást hozó működéseit ? ki élőit ismeretlen a' dunamelléki ref. egyházkörnek a' pesti reformált főiskola' létesítését tárgyazó szép buzgalma, 's eléggé nem méltányolható nevelési indítványainak jelentősége? Valóban mind ezek sokkal ismeretesebbek , minthogy rólok többet kellene szólanom; czélszerűbb leend most, midőn a' nevelési reformok szinte napi renden vannak, a' dunántúli reformált egyházkerületnek a' nevelés' dolgában tett intézkedéseivel ismertetni meg a' t. cz. olvasó közönséget. Mennyire felfogta a' dunántúli főtiszteletü egyházkerület jelenkorunk' fölebb érintett nagy kívánatét, 's milly meleg részvéttel viseltetik a' nevelés' ügye iránt : eléggé nyilvánította az által, hogy még az 1837-ki, kömlődi közgyűlésen egy nevelési választmányt nevezett ki a' végre, hogy az iskolák'jobb rendezését illetőleg czélszerü tervet készítene. E' végzés' következtében a' kinevezett választmány először ugyan 1S38d. évben julius' l-'ső és 2d. napjain, azután pedig 1839-d. május' 21-d. és 22-d. napjain összeülvén, megbízatásához képest a' nevelés' és tanítás' tárgyában tervet készített, melly is még ugyanazon I839d. évi junius' 24 —27d. napjain Pápa városában tartatott egyházkerületi közgyűlésnek előterjesztetvén, némi módosításokkal elfogadtatott. Az említett választmány, vitatkozásainak alapjául tevén Hoc sor ist rán tanár urnák ez alkalomra készített igen érdekes és korszerű véleményadását, főleg csak a' nyilvános nevelésre va ^y iskolai tanításra fordította figyelmét. Mivel pedig e' választmánynak az elemi vagy nemzeti iskolákat illető terve, véleménye már más lapokban közöltetett: azért jelenleg csak a' yymnasinlis iskolákat tárf/yazo nézeteiről leend itten szó. A' gymnasialis iskolákban ifjainknak az akadémiai pályára szükség előkészítetniük, 's ezért azoknak miképeni elrendezettségétől, a' bennök gyakorlatban levő tanítás-módtól, és tanítóktól nem csekély részben függ a' hon' reményeinek, a' leendő polgároknak vagy szellemi magasb miveltségrei kifejlése , vagy pedig a' lelki törpeségnek szerencsétlen állapotjárai jutása. Ha a' növendék egyedek' jövendője nincs bizonyos befolyás nélkül az őket kebelező nemzet' jövendőjére: akkor valóban nagy figyelmet igényel mind azon intézetek' czélszerü elrendezése, mellyek illő kiképeztetésök' tekintetéből felállítvák. Innen vau az, hogy a' mivelt Némethonban , jelesen pedig a' tudományokat pártoló Poroszországban, különös gond fordítatik a' gymnasiumokra, melylyek a' magasabb miveltség' veteményes kertjei tartoznak lenni. Hogy hát a' gymnasiumok rendeltetési czéljuknak megfelelhessenek, mulhatlanúl szükséges jó tanítókról, ezeknek illő tartásáról és jó nevelési rendszerről gondoskodni, nélkülök a' növendék tanulók' előmenetele valósulhatlan remény maradand. Ezen okoknál fogvást, a' nevezett választmány sem hagyta tekintet nélkül az egyházköri főiskolában levő gymnasialis tanítok'' eddigi állását. — Az 1840-d. iskolai évig, a' mikor t. i. a' dunántúli reformált egyházkerület1 kebelében a' képző-intézeteket illetőleg történt javítások folyamatba hozattak, Pápán gymnasialis tanítóknak mindig olly növendék-papok választattak, kik tanulási pálcájukat elvégezték, és mind szorgalmuknak, mind tudományos miveltségöknek, mind pedig erkölcsi szép magukviseletének kitűnő bizonyságát adták. Ez magában nem volt rosz intézkedés, mert az illy módon alkalmazott ifjú tanítók részint e' nevezetes megtiszteltetés által buzgalomra indítatván, részint pedig jövendőre érdemet kívánván maguknak szerezni, hivatalukat olly dicséretesen folytatták, hogy az igazgatóság e' részbeni várakozását kielégítve tapasztalta. Egy nagy hiba volt mindazáltal ez intézkedésben az, hogy a' választás csak egy évre történt, 's e' miatt tanítóink épen akkor léptek le hivatalukról, midőn már annak viselésében magoknak ügyességet szereztek. Ha tanítóságuk' első esztendejében is szép sikerrel foglalkoztak : képzelni lehet, hogy következő években még eredménydúsabb lett volna munkálkodásuk. Átlátta ezt a' nevelésiválasztmány , 's javaslatában oda nyilatkozott , hogy a' gymnasialis tanítók ezután „tétessenek három évre, de ne úgy, hogy minden harmadik gradusból (osztályból) hat, hanem évenként egy gradusból csak kettő, 's igy tovább felváltólag. Javasolja ezt a' tanításban több idő alatt nagyobb ügyesség' szerezhetésén kivül azon körülmény , hogy egy gradusból könnyebb két, mint hat jó tanítót kiválasztani/' Mivel jó tanítókat csak olly egyedekből várhatni , kik magokat czélra vezető ismeretek' és minél több tapasztalati adatok' szerzése által hivatalukra elegendően elkészítették: azért e' részben azt ajánlotta a' választmány, hogy a'kérdéses tanítóságra „kiválasztott ifjak, hivatalukba beállás